AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2007. december 13.
T‑113/05. sz. ügy
Angel Angelidis
kontra
Európai Parlament
„Közszolgálat – Tisztviselők – A 2 besorolási fokozatú álláshely betöltése – A pályázat elutasítása – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset”
Tárgy: Egyrészről a felperesnek a Parlament Belső Politikák Főigazgatósága Költségvetési Ügyek Igazgatóságának igazgatói állására beadott pályázatát elutasító és az állásra mást kinevező európai parlamenti határozat megsemmisítése iránti, másrészről a felperest a pályázatának elutasítása miatt állítólagosan ért kár megtérítése iránti kereset.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság az Európai Parlament Elnökségének az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága Költségvetési Ügyek Igazgatóságának igazgatói állására W‑t kinevező, 2004. február 25‑i határozatát megsemmisíti. Az Elsőfokú Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság a Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Álláshely-üresedés – Előléptetés vagy áthelyezés útján történő betöltés – A pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata
(Személyzeti szabályzat, 29. cikk, (1) bekezdés és 45. cikk, (1) bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat
(EK 230. cikk, második bekezdés)
1. A kinevezésre jogosult hatóság – különösen, amikor a betöltendő álláshely igen magas besorolású, és az A1‑es vagy A2‑es besorolásnak felel meg – széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az áthelyezésre vagy előléptetésre váró pályázók érdemeinek összehasonlítása területén. Ezen széles mérlegelési jogkör fejében az azzal rendelkező közösségi hatóság köteles tiszteletben tartani a közösségi jogrend által a közigazgatási eljárásokban nyújtott garanciákat, így köteles a szóban forgó ügy valamennyi lényeges elemét gondosan és pártatlanul megvizsgálni.
Mindazonáltal ezt a széles mérlegelési jogkört valamennyi vonatkozó szabályozás – vagyis nem csak az álláshirdetés, hanem a hatóság által az e jogkör gyakorlására vonatkozóan esetlegesen saját maga számára meghatározott és általa szigorúan tiszteletben tartandó jogi keret részét képező esetleges eljárási szabályok – lehető legteljesebb tiszteletben tartásával kell gyakorolni. A közösségi bíróság csak így képes felülvizsgálni, hogy fennálltak‑e azok a ténybeli és jogi elemek, amelyektől a mérlegelési jogkör gyakorlása függ.
(lásd a 60. és 61. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑269/90. sz., Technische Universität München ügyben 1991. november 21‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., I‑5469. o.) 14. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑203/97. sz., Forvass kontra Bizottság ügyben 1999. július 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑129. o. és II‑705. o.) 45. pontja; T‑95/01. sz., Coget és társai kontra Számvevőszék ügyben 2001. szeptember 20‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑191. o. és II‑879. o.) 113. pontja; T‑158/01. sz., Tilgenkamp kontra Bizottság ügyben 2002. július 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑111. o. és II‑595. o.) 50. pontja; T‑73/01. sz., Pappas kontra Régiók Bizottsága ügyben 2003. szeptember 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑207. o. és II‑1011. o.) 53. pontja; T‑88/04. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2006. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑149 és II‑A‑2‑703. o.) 77. és 78. pontja.
2. Valamely jogi aktus elfogadására vonatkozóan a hatáskörrel rendelkező intézmény által meghatározott eljárási szabályok be nem tartása az EK 230. cikk második bekezdése értelmében vett lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül, amelyet a közösségi bíróság – akár hivatalból is – vizsgálhat. A jogbiztonság szempontjából alapvető lényeges eljárási szabályok megsértése a hibás aktus megsemmisítését vonja maga után. Ebben a tekintetben nincs jelentősége, hogy a hibás aktus tartalma az említett hiba hiányában is ugyanaz lett volna.
Ennélfogva meg kell semmisíteni az Európai Parlament Elnökségének az A 2 besorolási fokozatú álláshelyre való kinevezésről szóló határozatát, amelyet a magas beosztású tisztviselők kinevezési eljárása különböző szakaszainak meghatározásáról szóló intézményi belső szabályok betartása nélkül fogadtak el. Ezt a következtetést nem cáfolhatja az az érv sem, amely szerint, mivel a Parlament elnöksége határozta meg az eljárási szabályokat, amennyiben szükségesnek ítéli, el is térhet azoktól. Ugyanis valamely intézmény nem térhet el a saját maga által meghatározott belső szabályoktól e szabályok formális módosítása nélkül.
(lásd a 62. és 74–76. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 68/86. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben 1988. február 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1988., 855. o.) 48. és 49. pontja; C‑286/95. P. sz., Bizottság kontra ICI ügyben 2000. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑2341. o.) 52. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑465/93. sz., Consorzio gruppo di azione locale Murgia Messapica kontra Bizottság ügyben 1994. május 19‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., II‑361. o.) 56. pontja; T‑228/99. és T‑233/99. sz., Westdeutsche Landesbank Girozentrale és Land Nordrhein-Westfalen kontra Bizottság egyesített ügyekben 2003. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., II‑435. o.) 143. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.