T‑587/08. sz. ügy
Fresh Del Monte Produce, Inc.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Banánpiac – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – Információcsere‑rendszer – A versenyellenes célú összehangolt magatartás fogalma – Az összehangolás és a vállalkozások piaci magatartása közötti okozati összefüggés – Egységes jogsértés – A jogsértés betudása –Védelemhez való jog – Bírságok – A jogsértés súlya – Együttműködés – Enyhítő körülmények”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2013. március 14.
1. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető jelleg – Bizonyítási teher
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Több címzettet érintő határozat – Megfelelő indokolás szükségessége, különösen a jogsértés terhének viselésére kötelezett jogalany tekintetében
(EK 81. cikk, EK 82. cikk és EK 253. cikk)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A kartellben részt vevő vállalkozás által a Bizottság tájékoztatáskérésére válaszolva önként tett nyilatkozatok bizonyító ereje – Az említett vállalkozás érdekeivel ellentétes nyilatkozatok – Jelentős bizonyító erő
(1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
4. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Beavatkozási beadvány – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Hasonló követelmények a jogalap alátámasztására felhozott kifogások tekintetében – A keresetlevélhez csatolt más iratokra való általános hivatkozás – Elfogadhatatlanság – Valamely kifogás pontatlan megfogalmazása – Elfogadhatatlanság – Eljárásgátló okokra alapított elfogadhatatlansági kifogás – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 113. cikk)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Ellentmondás – Joghatások
(EK 253. cikk)
6. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Vélelem – Feltételek
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
7. Kartellek – Összehangolt magatartás – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenyellenes cél – Megfelelő megállapítás – A piacra gyakorolt versenyellenes hatás hiánya – A relevancia hiánya – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
8. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenytársak közötti információcsere – Versenytorzítás – A jogsértés jellegére tekintettel történő értékelés – A versenytársak között a referenciaáraik megállapítását megelőzően az árképzést meghatározó tényezőkkel és az árak alakulásával kapcsolatban folytatott megbeszélés – Cél általi jogsértés
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
9. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenytársak közötti információcsere – Versenytorzítás – A megbeszélések ütemezésére és gyakoriságára tekintettel történő értékelés – A piacnak és az összehangolás céljának sajátos körülményei – Értékelési szempontok – Az összehangolás és a vállalkozások piaci magatartása közötti okozati összefüggés szükségessége – Ezen okozati összefüggés fennállásának vélelme
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
10. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenytársak közötti információcsere – Versenytorzítás – Az érintett piac szokásos feltételeire tekintettel történő értékelés – Sajátos szabályozási környezetnek alávetett és heti ciklusokban szervezett piac – Értékelési szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
11. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenyellenes cél – Értékelési szempontok – Az összehangolt magatartás és a fogyasztói árak közötti közvetlen kapcsolat hiánya – A relevancia hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
12. Bírósági eljárás – Beavatkozás – A támogatott fél jogalapjaitól eltérő jogalapok – Elfogadhatóság – Feltételek – A jogvita tárgyához való kapcsolódás
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 116. cikk, 4. §)
13. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Vállalkozások, amelyek terhére átfogó kartellben való részvételben megnyilvánuló jogsértés róható – Szempontok – A felelősség betudása valamely vállalkozásnak az egységesnek minősülő jogsértésben való részvétele okán, tekintet nélkül e vállalkozás korlátozott szerepére – Megengedhetőség – A jogsértés súlyának értékelésekor való figyelembevétel
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
14. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Terjedelem – A kifogásközlésre adott válaszok közlése – Iratbetekintés megtagadása – Következmények – Az érintett vállalkozásra háruló bizonyítási teher keretében a terhelő és mentő dokumentumok közötti megkülönböztetés szükségessége
(1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés; 2005/C 325/C bizottsági közlemény, 8. és 27. pont)
15. Verseny – Közigazgatási eljárás – Iratbetekintés – A vizsgálati aktában nem szereplő és a Bizottság által terhelő bizonyítékként fel nem használt dokumentumok – A felek védelmére alkalmas dokumentumok – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy saját kezdeményezésére a felek számára betekintést engedjen e dokumentumokba – Hiány – A feleknek a közlés kérelmezésére irányuló kötelezettsége
(1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés; 2005/C 325/C bizottsági közlemény, 8. és 27. pont)
16. Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A kifogásközléssel nem egyező határozat – A védelemhez való jog megsértése – Feltétel – Új kifogások betudásának az érintett vállalkozás általi bizonyítása
(1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)
17. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A Bizottság mérlegelési jogköre – A szempontok kötött vagy kimerítő listájának hiánya
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
18. Verseny – Bírságok – Bírságkiszabási iránymutatás – Jogi jelleg
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
19. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A szankciók egyéniesítésének elve
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
20. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Új jogalap – Fogalom – Valamely jogalap alátámasztására felhozott kifogások analógiájára való megoldás
(EUMSZ 256. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)
21. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – A vállalkozás passzív vagy vezetőt követő szerepe – Értékelési szempontok – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, harmadik francia bekezdés)
22. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság által kibocsátott iránymutatás – Enyhítő körülmények – A szankcionált magatartás jogsértő jellegével kapcsolatos ésszerű kétség fennállása – Hiány – Bizalomvédelem – Feltételek
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
23. Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – Védelemhez való jog – Jogsértés elismerésével járó válaszadás megtagadásához való jog
(1/2003 tanácsi rendelet, (23) preambulumbekezdés és 18. cikk)
24. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság összegének csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 21. és 22. pont)
25. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az eljárás alá vont vállalkozás Bizottsággal való együttműködésének figyelembevétele – A tények nem vitatása címén való bírságcsökkentés – Feltételek – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 21. és 22. pont)
26. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az eljárás alá vont vállalkozás Bizottsággal való együttműködésének figyelembevétele – A Bizottság mérlegelési mozgástere – Korábbi határozathozatali gyakorlat – Tájékoztató jelleg – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Terjedelem – Annak lehetetlensége, hogy jogellenes bírságcsökkentés érdekében valamely vállalkozás az egyenlő bánásmód elvére hivatkozzon
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 21. és 22. pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 50–58., 67., 260., 281. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 61–63., 250. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 104., 364. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 268–271., 273., 394., 541., 542. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 278., 279. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 296–299., 301–303., 565., 566. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 304–306., 400., 546., 547. pont)
8. Versenyügyekben meg kell különböztetni egyfelől azon versenytársat, amely független módon tallózza az információkat, vagy a jövőbeni árakról tárgyal az ügyfelekkel vagy harmadik felekkel, és másfelől azon versenytársat, amely saját referenciaárainak meghatározását megelőzően tárgyal más versenytársakkal az árképzést meghatározó tényezőkről és az árak változásáról. Míg az első magatartás semmilyen nehézséget nem okoz a szabad és torzításmentes verseny szempontjából, a második magatartás esetében ez nem mondható el, mivel az ellentmond azon követelménynek, mely szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell meghatároznia a közös piacon folytatni kívánt politikáját, amely önállósági követelmény szigorúan kizárja a gazdasági szereplők közötti bármely olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatfelvételt, amelynek célja vagy hatása, hogy egy tényleges, illetve lehetséges versenytárs piaci magatartását befolyásolja, vagy az ilyen versenytárs előtt felfedje az adott vállalkozás által elhatározott vagy tanúsítani kívánt piaci magatartást.
Még ha bizonyos, információcsere tárgyát képező információkat be is lehet szerezni más forrásokból, az ilyen információcsere‑rendszer létrehozása lehetővé teszi az érintett vállalkozások számára, hogy ezen információkat egyszerűbben, gyorsabban és közvetlenebbül ismerjék meg, és azokat együtt naprakészen értékeljék, megteremtve így a jövőbeni árpolitikájuk tekintetében a kölcsönös bizonyosság légkörét.
Az árképzést megelőző megbeszélések révén az érintett vállalkozások felfedhetik az általuk követni szándékozott irányvonalat, vagy legalábbis lehetővé tehetik az egyes résztvevők számára a versenytársak jövőbeni magatartásának értékelését és az általuk a referenciaárak megállapítását illetően követni kívánt irányvonal előrevetítését. E megbeszélések tehát csökkenthetik a versenytársak referenciaárral kapcsolatos jövőbeni döntéseit övező bizonytalanságot, és ennek következményeképpen korlátozzák a vállalkozások közötti versenyt.
E tekintetben az EK 81. cikk (1) bekezdésének a) pontjában a kartellre vonatkozóan megadott első, a közös piaccal kifejezetten összeegyeztethetetlennek nyilvánított példa éppen nem más, mint „a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése”. Márpedig az árképzést megelőző megbeszélések, amelyek a referenciaárak egyeztetésére irányulnak, az árak rögzítésével kapcsolatosak. E megbeszélések olyan összehangolt magatartást eredményeznek, amelynek célja az EK 81. cikk értelmében a verseny korlátozása.
(vö. 344., 345., 368., 369., 584., 585., 765., 768. pont)
9. Versenyügyekben azon feltételeket illetően, melyek mellett egy jogellenes összehangolás a versenytársak közötti kapcsolatfelvételek számára és gyakoriságára tekintettel jellemezhető, egyrészt az összehangolás célja, másrészt pedig a piac sajátos körülményei határozzák meg, hogy a versenytársaknak milyen gyakran, milyen időközönként és milyen módon kell kapcsolatba lépniük egymással ahhoz, hogy piaci magatartásukat összehangolják. Ha az érintett vállalkozások a piaci magatartásuk nagyszámú jellemzőjére kiterjedő, bonyolult összehangolási rendszert kialakítva hoznak létre kartellt, akkor hosszú időn keresztül rendszeres kapcsolatfelvételre lehet szükségük. Ezzel szemben, ha az összehangolás eseti jellegű, és a verseny valamely elkülönült jellemzője vonatkozásában a piaci magatartás egyszeri összeegyeztetésére irányul, akkor egyetlen kapcsolatfelvétel is elegendő lehet ahhoz, hogy megvalósuljon az érintett vállalkozások által elérni kívánt versenyellenes cél.
Nem az számít ugyanis, hogy az érintett vállalkozások között hány találkozóra került sor, hanem sokkal inkább az, hogy a megvalósult kapcsolatfelvétel vagy kapcsolatfelvételek lehetővé tették‑e a vállalkozások számára, hogy a vizsgált piacon tanúsított magatartásuk meghatározása érdekében figyelembe vegyék a versenytársaiktól kapott információkat, és az egymás közötti gyakorlati együttműködéssel szándékosan kiiktassák a verseny kockázatait. Amennyiben megállapítható, hogy e vállalkozások összehangolták magatartásukat, és továbbra is tevékenyek maradtak e piacon, megalapozottan elvárható tőlük, hogy ők bizonyítsák, hogy ez az összehangolás nem befolyásolta az említett piacon tanúsított magatartásukat.
(vö. 351., 352. pont)
10. A versenytársak közötti információcsere ellentétesnek bizonyulhat a versenyszabályokkal, amennyiben az érintett piac működésével kapcsolatos bizonytalanság fokát csökkenti vagy megszünteti, aminek következménye a vállalkozások közötti verseny korlátozása. E szabályok tiltják a gazdasági szereplők közötti bármilyen kapcsolatfelvételt, amennyiben e kapcsolat célja vagy hatása olyan versenyfeltételek teremtése, amelyek – figyelembe véve a felkínált termékek vagy szolgáltatások jellegét, a vállalkozások jelentőségét és számát, továbbá az érintett piac volumenét – nem felelnek meg az említett piacon szokásos feltételeknek.
Amennyiben a piacon a kínálat erősen koncentrálódott, bizonyos információk cseréje – különösen az információcsere tárgyát képező információk típusától függően – lehetővé teheti a vállalkozások számára azt, hogy versenytársaik piaci helyzetét és kereskedelmi stratégiáját megismerjék, torzítva ezzel a piacon a versenyt, és növelve az összejátszás valószínűségét, vagy akár megkönnyítve azt. Ezzel szemben, amennyiben a kínálat töredezett, az információk versenytársak közötti terjesztése vagy cseréje semleges vagy akár pozitív hatással lehet a piacon a versenyre. Egy információcsere‑rendszer akkor is sértheti a versenyszabályokat, ha az érintett piac esetében nem erősen koncentrált oligopol piacról van szó.
Az információk rendszeres és gyakori megosztása, amelynek hatására mesterségesen nőtt az átláthatóság egy olyan piacon, ahol a sajátos szabályozási környezet és az előzetes információcsere okán a verseny már gyengült, különösen valamely heti ciklusokban szervezett piacon, a versenyszabályok megsértésének minősül.
(vö. 371., 430–432., 548. pont)
11. Versenyügyekben azzal kapcsolatban, hogy az összehangolt magatartást akkor is versenyellenes célúnak lehet‑e tekinteni, ha nem áll közvetlen kapcsolatban a fogyasztói árakkal, az EK 81. cikk (1) bekezdésének szövege nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy csak azok az összehangolt magatartások lennének tilosak, amelyek közvetlen hatással vannak a végső fogyasztók által fizetett árra. Éppen ellenkezőleg, az említett EK 81. cikk (1) bekezdésének a) pontjából kitűnik, hogy az összehangolt magatartás versenyellenes célú lehet, ha a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítéséből áll.
Az EK 81. cikk – a Szerződésben foglalt többi versenyszabályhoz hasonlóan – nem csupán a versenytársak vagy a fogyasztók közvetlen érdekeinek, hanem a piac szerkezetének, ezáltal pedig magának a versenynek a védelmére is irányul. Különösen azon tény, hogy az összehangolt magatartás nincs közvetlen hatással az árszintre, nem zárja ki annak megállapítását, hogy az korlátozta a versenyt az érintett vállalkozások között. Ennélfogva az összehangolt magatartás versenyellenes célja fennállásának megállapítása nem tehető függővé annak megállapításától, hogy e magatartás közvetlen kapcsolatban áll a fogyasztói árakkal.
(vö. 459., 460., 548., 549., 769. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 536–538., 717., 718. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 587., 588., 590., 591., 637–639., 648. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 655., 656., 662–668., 670., 688–690., 724. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 657., 659. pont)
16. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 706., 707. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 749. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 751. pont)
19. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 754., 755. pont)
20. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 792. pont)
21. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 799–803. pont)
22. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 824–827. pont)
23. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 834–837. pont)
24. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 841–844., 851., 854. pont)
25. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 857–859. pont)
26. Versenyügyekben a Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlata nem szolgálhat a bírságok rögzítésének jogi háttereként, és a más ügyekre vonatkozó határozatok hátrányos megkülönböztetés fennállását jelezhetik. A bírságok összegének meghatározása terén a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel bír, és nem kötik saját korábbi értékelései. Annak puszta ténye, hogy a Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlatában bizonyos mértékű csökkentést állapított meg egy adott magatartás esetében, nem jelenti azt, hogy valamely későbbi közigazgatási eljárás során valamely hasonló magatartás értékelésekor ugyanilyen arányú csökkentést köteles megállapítani.
Azon általános és homályos megfontolások, miszerint azok a vállalkozások, amelyek jogszerűen védekeznek arra hivatkozva, hogy a Bizottság által megállapított magatartások nem sértik az EK 81. cikket, rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a nyilvánvalóan súlyos jogsértésnek minősülő magatartásokban közreműködő vállalkozások, nem alkalmasak arra, hogy bármely rendelkezésnek és különösen az 1/2003 rendelet 23. cikkének, illetve valamely általános jogelvnek a megsértését feltárják, amely igazolná a megtámadott határozat jogellenességét és indokolná a bírság összegének csökkentését. Az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárás keretében az egyetlen ésszerű összehasonlítás az, amely az önként együttműködő jogalanyokat hasonlítja össze a minden együttműködéstől tartózkodó vállalkozásokkal, mivel az utóbbiak nem állíthatják azt, hogy az előbbiekhez képest hátrányt szenvednek.
Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását össze kell egyeztetni a törvényesség elvének tiszteletben tartásával, amely szerint valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes cselekményre előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Amennyiben valamely vállalkozás magatartásával megsértette az EK 81. cikket, nem kerülhet el minden szankciót azon az alapon, hogy egy‑két más gazdasági szereplőre nem szabtak ki bírságot, miközben a Törvényszék előtti eljárásnak nem tárgya ez utóbbiak helyzetének a megítélése.
(vö. 862., 863., 865., 866., 869., 870. pont)