Language of document : ECLI:EU:T:2011:291

A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2011. június 20.


T‑256/10. P. sz. ügy


Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Személyes vagyontárgyak elszállítása – A fellebbező kérelmeinek hallgatólagos és kifejezett elutasítása – Indokolási kötelezettség – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑102/08. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. március 25‑én hozott végzése ellen benyújtott, és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Luigi Marcuccio viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.


Összefoglaló


1.      Fellebbezés – Jogalapok – Elégtelen vagy ellentmondó indokolás – Elfogadhatóság – Az indokolási kötelezettség terjedelme – A Közszolgálati Törvényszék ítéletei Törvényszék általi felülvizsgálatának terjedelme

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)

2.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)

3.      Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első bekezdés, c) pont)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Megállapítási ítélet iránti kérelem – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk)

1.      Azon kérdés, hogy a Közszolgálati Törvényszék ítéletének indokolása ellentmondásos‑e, jogi kérdésnek minősül, amelyre a fellebbezés keretében lehet hivatkozni.

E tekintetben a valamely keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlanként vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlanként elutasító végzés esetén a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében előírt indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának kérdését meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a szóban forgó végzés érdemi jogszerűségére vonatkozik. Egyrészt ugyanis valamely határozat indokolása azon indokok egyértelmű kifejezéséből áll, amelyeken e határozat alapszik. Ha ezen indokok hibában szenvednek, az a határozat jogszerűségét érintheti, de annak indokolását nem, ami megfelelő lehet annak ellenére, hogy hibás indokokat fejt ki. Másrészt önmagában az a tény, hogy az első fokon eljáró bíróság más érdemi következtetésre jutott, mint a felperes, még nem jelenti azt, hogy a megtámadott végzés indokolása hiányos volna.

(lásd a 23., 25. és 26. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑404/04. P. sz., Technische Glaswerke Ilmenau kontra Bizottság ügyben 2007. január 11‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑1. o.) 90. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; C‑413/06. P. sz., Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ügyben 2008. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑4951. o.) 181. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; C‑583/08. P. sz., Gogos kontra Bizottság ügyben 2010 május 20‑án hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑4469. o.) 35. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, a Törvényszék T‑516/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. október 18‑án hozott végzésének 53. és 54. pontja (az EBHT‑ban nem tették közzé).

2.      A fellebbezés csak jogsértésre vonatkozó jogalapon alapulhat, a tények értékelésére vonatkozó jogalapon nem. Kizárólag a Közszolgálati Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására – kivéve, ha megállapításainak anyagi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered –, másrészt e tények, valamint az elé terjesztett bizonyítékoknak tulajdonítandó bizonyító erő értékelésére, az említett tények és bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve. Emellett kizárólag a Közszolgálati Törvényszék dönthet az előtte folyamatban lévő üggyel kapcsolatban a rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről.

Mindazonáltal miután a Közszolgálati Törvényszék megállapította vagy értékelte a tényeket, az EUMSZ 257. cikk értelmében a Törvényszék felülvizsgálatot gyakorolhat e tények és az azokból levont jogi következtetések felett. A Törvényszék hatásköre a Közszolgálati Törvényszék által megállapított tényállás tekintetében különösen az eljárási iratokból eredő megállapítások tárgyi pontatlanságának, a bizonyítékok elferdítésének, a bizonyítékok jogi minősítésének, és annak felülvizsgálatára irányul, hogy a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartották‑e.

(lásd a 33., 35., 36. és 38. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑315/99. P. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 2001. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑5281. o.) 19. pontja; C‑488/01. P. sz., Martinez kontra Parlament ügyben 2003. november 11‑én hozott végzésének (EBHT 2003., I‑13355. o.) 53. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; C‑403/04. P. és C‑405/04. P. sz., Sumitomo Metal Industries és Nippon Steel kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. január 25‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑00729. o.) 39. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság T‑278/07. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. október 20‑án hozott ítéletének 20. pontja (EBHT‑KSZ. 2008., I-B-1-59. o. és II‑B­-1‑407. o.); T‑166/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. július 8‑án hozott végzésének 20. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat .

3.      A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikkéből és a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑ának c) pontjából következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azon ítélet kifogásolt részeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint a fellebbezést konkrétan alátámasztó jogi érveket. Ennélfogva mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani azt a fellebbezést, amely semmiféle jogi érvet nem tartalmaz annak bizonyítására, hogy mely tekintetben alkalmazta Közszolgálati Törvényszék tévesen a jogot, hanem csupán megismétli az első fokon a Közszolgálati Törvényszék elé terjesztett jogalapot, de nem fejti ki azt bővebben. Márpedig az ilyen érv egyszerűen az első fokon előterjesztett keresetlevél újbóli felülvizsgálatára irányuló kérelemnek minősül, ezáltal sérti a Bíróság alapokmányában és a Törvényszék eljárási szabályzatában foglalt követelményeket.

(lásd az 51–53. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑234/06. P. sz., Il Ponte Finanziaria kontra OHIM ügyben 2007. szeptember 13‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑7333. o.) 45. és 46. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑338/07. P. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2010. március 19‑én hozott ítéletének 59. pontja; T‑52/10. P. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2010. december 16‑án hozott ítéletének 36. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.      Az uniós bíróságnak a jogszerűségi vizsgálat keretében nincs hatásköre arra, hogy megállapítási ítéletet hozzon, illetve meghagyással éljen, bármilyen jellegű vagy tartalmú legyen is a megtámadott aktus. Ennélfogva az olyan érv, amely azon esetekre korlátozná az intézménnyel szembeni meghagyás kibocsátásának tilalmát, amelyekben az intézmény döntési jogkörrel rendelkezik, nem kérdőjelezi meg ezt a következtetést.

(lásd a 27. és 66. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑353/01. P. sz., Mattila kontra Tanács és Bizottság ügyben 2004. január 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑1073. o.) 15. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑145/06. sz., Omya kontra Bizottság ügyben 2009. február 4‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑145. o.) 23. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.