2024. április 15-én benyújtott kereset – Zalando kontra Bizottság

(T-203/24. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Zalando SE (Berlin, Németország) (képviselők: R. Briske, J. Trouet, K. Ewald és L. Schneider ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Bizottságnak a felperes EASE 2023/6032 hivatkozási számú megerősítő kérelmét elutasító (hallgatólagos) határozatát.

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: az 1049/2001/EK rendelet¹ 2. cikke szerinti, dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog megsértése

Az alperes jogellenesen utasította el a felperes eredeti kérelmét és a megerősítő kérelmét, és jogellenesen hivatkozott az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, irreleváns, kivételekre vonatkozó szabályozásra.

Természetes vagy jogi személy részéről nem állnak fenn olyan kereskedelmi érdekek, amelyeket a hozzáférhetővé tétel sértene, mivel a potenciálisan érintett vállalkozás éppen maga a felperes. Ezenkívül a kivételre vonatkozó rendelkezés alkalmazását akadályozza, hogy a dokumentumok nem magától a felperestől származnak, és a felperes soha nem hivatkozott azok bizalmasságára. Éppen ellenkezőleg, a kért dokumentumok esetében lényegében olyan információkról van szó, amelyek a felperes szolgáltatása aktív igénybe vevőinek havi átlagos számára vonatkoznak azon számítási képlet alkalmazásában, amelyet az (EU) 2023/1127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet¹ 4. cikkének (1) bekezdés ír elő az (EU) 2022/2065 rendelet² 43. cikke szerinti felügyeleti díj meghatározásához. Mivel azonban ezt a számot az (EU) 2022/2065 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint jogszabályban közzé kell tenni, az annak meghatározása alapjául szolgáló számítás lépései nem lehetnek bizalmasak.

Ezenkívül a felügyeleti díj meghatározása nem minősül az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése értelmében vett „vizsgálatnak”. Az alperes ugyanis ennek során nem véleményt készít, és nem vizsgálja az (EU) 2022/2065 rendelet esetleges megsértését sem. Inkább matematikai számítási lépésekről és adatok értékeléséről van szó.

Nem áll fenn a hozzáférhetővé tétel tilalmára vonatkozó vélelem sem, mivel az ítélkezési gyakorlat esetei nem relevánsak, és az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti díjszámítás esete nem hasonlítható össze az említett esetekkel.

Mivel a díjmegállapító határozat kiállítására vonatkozó eljárás legkésőbb a felperes általi fizetéssel befejeződött, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szintén irreleváns.

Végül az alperes nem hivatkozhat az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére sem, mivel a hozzáférhetővé tétel nem veszélyeztetné súlyosan az alperes döntéshozatali eljárását: a felperes szolgáltatására vonatkozó információkról van szó, amelyeket nagyrészt a kereskedelemben tevékenykedő harmadik személyek gyűjtöttek össze és kezeltek.

A második jogalap: az indokolási kötelezettség megszegése

Az alperes a határozatában megsértette az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettséget, így az nem érthető a felperes mint címzett számára. Az alperes az első elutasító határozatában egyetlen dokumentumot sem vizsgált meg konkrétan, hanem a hozzáférhetővé tétel megtagadásának vélelmére vonatkozó, félrevezető érveléssel általánosságban tagadta meg a hozzáférhetővé tételt.

A harmadik jogalap: a dokumentumokhoz való hozzáféréshez fűződő alapvető jog megsértése

A jogellenes megtagadással az alperes megsértette a felperesnek a dokumentumokhoz való hozzáféréshez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának¹ 42. cikkéből eredő alapvető jogát is.

A negyedik jogalap: a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jog megsértése

Az alperes megsértette a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogát is, mivel a teljes megtagadással abszolút mértékben figyelmen kívül hagyta a felperes érintett vállalkozásként betöltött szerepét.

____________

¹     Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL 2001. L 145, 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

¹     Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottság által az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatók felé felszámított felügyeleti díjakra vonatkozó részletes módszertanokkal és eljárásokkal történő kiegészítéséről szóló, 2023. március 2-i (EU) 2023/1127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 149., 2023.3.2., 16. o.).

¹     A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) szóló, 2022. október 19‑i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2022. L 277., 1. o.; helyesbítés: HL 2023. L 3., 20. o.).

¹     HL 2012. C 326., 391. o.