2022. június 3-án benyújtott kereset – Föreningen Svenskt Landskapsskydd kontra Bizottság
(T-346/22. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Föreningen Svenskt Landskapsskydd (Höganäs, Svédország) (képviselő: G. Byrne, Barrister-at-Law)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a Bizottság azon, a felperessel 2022. április 1-jei levelével közölt, a felperes belső felülvizsgálat végzésére vonatkozó kérelmét, mint elfogadhatatlant, elutasító határozatát, mivel az sérti a Szerződéseket;
továbbá/ vagy másodlagosan állapítsa meg, hogy a Bizottság jogellenesen nem az EUMSZ 265. cikknek megfelelően járt el;
állapítsa meg, hogy mivel a svéd nemzeti energia- és klímaterv nincs összhangban az Aarhusi Egyezménnyel, azt a Bizottság jogellenesen értékelte és/ vagy fogadta el és tette közzé, következésképpen az sérti az uniós és nemzetközi jogot, és/vagy jogellenes;
állapítsa meg, hogy a Bizottság nem tett eleget azon, az uniós és a nemzetközi jog értelmében fennálló tevőleges kötelezettségeinek, hogy ilyen intézkedéseket meghozzon, amennyiben azok szükségesek és megfelelőek a svéd nemzeti energia- és klímaterv Aarhusi Egyezménnyel való összhangja hiányával szembeni fellépés és/vagy annak orvoslása érdekében;
állapítsa meg, hogy az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 nem juttatja érvényre az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit, köztük annak 7. cikkét, ekként nem összeegyeztethető az uniós és a nemzetköz környezeti joggal, következésképpen jogellenes;
a nemzeti energia- és klímatervek és különösen a svéd nemzeti energia- és klímaterv tekintetében állapítsa meg, hogy az nem összeegyeztethető az Aarhusi Egyezménnyel, állapítsa meg, hogy a Bizottság azzal, hogy nem tett eleget az (EU) 2018/1999 rendeletből eredő kötelezettségeinek, megsértette az említett rendeletet, az Egyezményt, valamint a Szerződéseket;
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottságnak a felperessel 2022. április 1-jei levél útján közölt határozatát meg kell semmisíteni. 2021. december 15-i levelében a felperes kérelmet terjesztett elő a Bizottsághoz. A felperes kérelmére válaszul a Bizottság a fent említett levélben a felperes kérelmét elfogadhatatlannak nyilvánította. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság vonatkozó határozata alapvetően hibás, sérti az uniós és a nemzetközi környezeti jogot és a Szerződéseket. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem tett eleget a Szerződésekből és a nemzetközi jogból eredő tevőleges kötelezettségeinek, ideértve a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 3., 6. és 7. cikkét. A felperes azt állítja továbbá, hogy a Bizottság megtámadott határozata sérti a másodlagos uniós jogot, ideértve az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 9. és 10. cikkét. A felperes továbbá felrója, hogy a Bizottság határozata sérti a felperest az Aarhusi Egyezmény és a módosított 1367/2006 rendelet értelmében megillető igazságszolgáltatáshoz való jogot.
Második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság nem az EUMSZ 265. cikk szerint járt el a Bizottság által értékelt, elfogadott és közzétett nemzeti energia- és klímatervek, köztük különösen a svéd nemzeti energia- és klímaterv tekintetében. Ennek elmulasztásával a Bizottság megsértette a Szerződésekből és a nemzetközi jogból, ideértve az Aarhusi Egyezmény 3., 6. és 7. cikkét, eredő kötelezettségeit. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság mulasztásával megsértette a másodlagos unió jogot, többek között a módosított 1367/2006/EK rendelet 9. és 10. cikkét.
Harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság azzal, hogy nem biztosította, hogy a svéd nemzeti energia- és klímaterv teljes mértékben összhangban legyen az Aarhusi Egyezménnyel, az említett nemzeti energia- és klímatervet mindenkor az uniós és nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésével értékelte, fogadta el és tetté közzé, következésképpen az jogellenes.
Negyedik, arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2018/1999 rendelet nem juttatja érvényre az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit, köztük annak 7. cikkét, ekként nem felel meg az uniós és nemzetközi környezeti jognak. Továbbá vagy másodlagosan a felperes azt állítja, hogy az (EU) 2018/1999 rendelet sérti a Szerződéseket. Következésképpen a felperes azt állítja, hogy az (EU) 2018/1999 rendeletet jogellenesnek kell nyilvánítani.
____________
1 Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 328, 1. o.).
1 A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).