T‑326/11. sz. ügy

Brainlab AG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A BrainLAB közösségi szóvédjegy – A védjegyoltalom megújítása iránti kérelem hiánya – A védjegy törlése az oltalom lejártakor – Igazolás iránti kérelem – A 207/2009/EK rendelet 81. cikke”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Kézbesítés

(207/2009 tanácsi rendelet, 47. cikk, (2) bekezdés; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 29. és 67. szabály)

2.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – In integrum restitutio – Feltételek – Az adott körülmények között szükséges kellő gondosság

(207/2009 tanácsi rendelet, 81. cikk, (1) bekezdés)

1.      Ha a jogosult a közösségi védjegyével kapcsolatos ügyintézést professzionális képviselőre bízza, és erről megfelelően értesíti a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták), az OHIM köteles tiszteletben tartani e választást, azzal, hogy a hivatalos jellegű közleményeket és értesítéseket az említett meghatalmazott képviselőnek címezi, és ily módon ez utóbbi azzal a lehető legnagyobb gondossággal tudja képviselni megbízója érdekeit, amely tőle, mint kvalifikált szakembertől elvárható. E tekintetben az OHIM nem hivatkozhat a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 47. cikkének (2) bekezdésére és a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 29. szabályára, azt állítva, hogy e rendelkezések őt arra kötelezik, hogy a védjegy oltalmának közelgő lejártáról a közösségi védjegy jogosultját értesítse, és nem annak meghatalmazott professzionális képviselőjét. Ezen érvelés ugyanis figyelmen kívül hagyja a 2868/95 rendelet 67. szabályát, amelynek értelmében, ha képviselőt bíztak meg, akkor a kézbesítést a képviselő részére kell teljesíteni.

(vö. 47–49. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 81. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a jogokba való visszahelyezésnek két feltétele van: az első feltétel szerint a félnek a körülményekre tekintettel szükséges gondossággal kellett eljárnia, a második szerint pedig a fél mulasztásának jogvesztéséhez, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztéséhez kellett vezetnie.

E rendelkezésből az is következik, hogy a gondossági kötelezettség elsősorban a közösségi védjegy jogosultját terheli. Így ha a jogosult a védjegyoltalom megújítására vonatkozó adminisztratív feladatokat másra bízza, akkor ügyelnie kell arra, hogy a kiválasztott személy kellő garanciákat nyújtson, amelyek alapján feltételezhető, hogy az említett feladatokat megfelelően fogja elvégezni. A kiválasztott személyt a feladatok átruházása következtében ugyanúgy terheli az említett gondossági kötelezettség, mint a védjegyjogosultat. Ugyanis, mivel ez a személy a védjegyjogosult nevében és javára jár el, cselekményeit a védjegyjogosult cselekményeinek kell tekinteni.

Az említett rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében szereplő, „adott körülmények között[i] kellő gondosság” professzionális képviselő igénybevétele esetén olyan belső határidő‑ellenőrzési és ‑felügyeleti rendszer létrehozását jelenti, amely általában kizárja a határidők nem szándékos elmulasztását, amint azt a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) előtti eljárásokra vonatkozó iránymutatások is előírják. Ebből következően csak a kivételes jellegű, és ezért a tapasztalat alapján előre nem látható események szolgálhatnak igazolás alapjául.

(vö. 36–38. pont, 41. pont)