A Sofiyski rayonen sad (Bulgária) által 2020. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Banka DSK” EAD kontra RP

(C-689/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski rayonen sad

Az alapeljárás felei

Felperes: „Banka DSK” EAD

Alperes: RP

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv¹ 3. cikkének az ezen irányelv melléklete 1. pontjának e) és f) alpontjával összefüggésben értelmezett (1) bekezdését, valamint az Alapjogi Charta 15. cikkének (2) és (3) bekezdését, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétes feltételek megalapozzák a fogyasztó kárára eső kötelezettséget, ha azok alapján a fogyasztót a hitelmegállapodás alapján terhelő költségek jelentősen megemelkednek abban az esetben, ha a fogyasztó munkabérét nem utalják havonta a hitelező banknál vezetett számlára, figyelemmel arra, hogy a fogyasztó a szerződéses feltételek alapján köteles a munkabér-követelésén zálogjogot alapítani, attól függetlenül, hogy hogyan és melyik államban kap munkabért?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 3. cikkének az ezen irányelv melléklete 1. pontjának e) és f) alpontjával összefüggésben értelmezett (1) bekezdését, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétes feltételek megalapozzák a fogyasztó kárára eső kötelezettséget, ha azok alapján a fogyasztónak nemcsak az a kötelezettsége, hogy munkabérét a hitelező kereskedőnél vezetett számlára utalják át, hanem ténylegesen igénybe kell vennie a hitelező kereskedő más szolgáltatásait is?

A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén a nemzeti bíróságnak főszabály szerint milyen szempontok alapján kell értékelnie a tisztességtelen jelleget? Figyelembe kell-e venni különösen a hitelmegállapodás tárgya és a fogyasztó által igénybe veendő mellékszolgáltatások összekapcsolásának erősségét, a mellékszolgáltatások számát és az árukapcsolás korlátozására vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezéseket?

Alkalmazandó-e a nemzeti jog uniós joggal összhangban álló értelmezésének a Von Colson ítélet (14/83) 26. pontjában meghatározott elve a nemzeti jog más, de a nemzeti bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmazott európai uniós jogi aktus (a jelen ügyben a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv) tárgyával rokon jogterületet (a jelen ügyben a tisztességtelen versenyre vonatkozó rendelkezések) szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmezésére is?

Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv² 7. cikkének ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és a 2008/48/EK irányelv³ 10. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összefüggésben értelmezett (2) bekezdését, hogy az megtiltja a fogyasztói hitelről szóló főszerződésben az alacsonyabb hitelkamatláb feltüntetését, ha a hitel ilyen kamatlábon történő nyújtása a szerződés mellékletében meghatározott feltételektől függ? Kell-e értékelni e vizsgálat keretében a hitelkamatláb csökkentését lehetővé tevő feltételek megfogalmazásának módját, a szóban forgó csökkentés elvesztését, valamint az újabb csökkentéshez vezető eszközöket?

Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy a fogyasztó gazdasági magatartása jelentős torzításának vizsgálata során figyelembe kell venni a fogyasztói hitelt nyújtó bank piaci részesedését, az ilyen terméket igénybe vevő fogyasztók igényeire tekintettel?

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 3. cikkének g) pontját, hogy a fogyasztói hitelmegállapodással összefüggő azon szerződések szerinti költségek, amelyek teljesítése esetén a fogyasztói hitelmegállapodás alapján kamatkedvezmény jár, a hitel teljeshiteldíj-mutatójának részét képezik, és azokat a teljeshiteldíj-mutató kiszámítása során figyelembe kell venni?

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 3. cikkének a 93/13/EGK irányelv 5. cikkével összefüggésben értelmezett g) pontját, hogy a hitelmegállapodással összefüggő szerződésekből eredő kötelezettségeknek a hitelkamatláb megemelésével járó nemteljesítése esetén a teljeshiteldíj-mutatót a nemteljesítés esetén irányadó magasabb hitelkamatláb alapján is ki kell számítani?

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének g) pontját, hogy a teljeshiteldíj-mutató nem szabályszerű feltüntetése a kereskedő és a fogyasztó mint hitelfelvevő közötti hitelmegállapodásban a teljeshiteldíj-mutató hitelmegállapodásban való feltüntetésének elmaradásával esik egy tekintet alá, és a nemzeti bíróságnak a teljeshiteldíj-mutató fogyasztói hitelmegállapodásban való feltüntetésének elmaradására vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmaznia?

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 22. cikkének (4) bekezdését, hogy arányos a nemzeti jogalkotó által a fogyasztói hitelmegállapodás érvénytelensége formájában előírt szankció, amely szerint csak a nyújtott tőkeösszeget kell visszafizetni, ha a fogyasztói hitelmegállapodásban nincs pontosan feltüntetve a teljeshiteldíj-mutató?

____________

¹ A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

² A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.).

³ A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.; helyesbítések: HL 2009. L 207., 14. o., HL 2010. L 199., 40. o., HL 2011. L 234., 46. o.;)