2010. március 8-án benyújtott kereset - Németország kontra Bizottság

(T-116/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller és U. Karpenstein ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a Németországi Szövetségi Köztársaságban az Északrajna-Vesztfáliát érintő, a 2. célkitűzésbe tartozó programhoz (1997-1999) a C (97) 1120 bizottsági határozattal nyújtott támogatás csökkentéséről szóló, 2009. december 23-i C (2009) 10675 bizottsági határozatot;

a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság a megtámadott határozatban csökkentette az ERFA-ból a Németországi Szövetségi Köztársaságban az Északrajna-Vesztfáliát érintő, a 2. célkitűzésbe tartozó programhoz (1997-1999) nyújtott támogatást.

Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalapként a felperes előadja, hogy a Bizottság tévesen mérlegelte a tényállást. A felperes álláspontja szerint a Bizottság téves összegeket vett figyelembe az általa alapul vett hibaszint kiszámítása során.

A második jogalap keretében a felperes úgy érvel, hogy a pénzügyi korrekciónak a 4253/88/EGK rendelet¹ 24. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételei nem teljesülnek. A felperes álláspontja szerint e rendelkezés nem jogosítja fel a Bizottságot közigazgatási hibák vagy az igazgatási és ellenőrzési rendszerek állítólagos nem megfelelő működése miatti pénzügyi korrekciókra. A felperes továbbá úgy érvel, hogy más okokból sem jön figyelembe a Bizottság által elvégzett terjedelmű pénzügyi korrekció. Egyrészről a Bizottság által itt kifogásolt "szabálytalanságok" csak akkor igazolhatnak pénzügyi korrekciókat, ha negatív hatással vannak, illetve voltak az Unió költségvetésére. A felperes szerint a Bizottság által kifogásolt magatartások esetében nem erről volt szó. Másrészről a felperes előadja, hogy számos kifogásolt projekt esetében érdemben sem áll fenn a közösségi jog megsértése.

Harmadik jogalapként a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság a 4253/88 rendelet alapján nem volt jogosult átalány jellegű és extrapolált pénzügyi korrekciókra. A felperes e tekintetben előadja, hogy e rendelet 24. cikkének egyértelmű szövege konkrét esetekre és számszerűsíthető összegekre vonatkozik.

Az utolsó jogalap keretében a felperes előadja, hogy még ha feltételezzük is az átalány jellegű és extrapolált pénzügyi korrekciók elfogadhatóságát, azok in concreto jogellenesek. E tekintetben előadja, hogy a Bizottság nem fejtette ki az általa kifogásolt magatartásoknak a "rendszerben rejlő" jellegét, és az átalány jellegű pénzügyi korrekciók nem felelnek meg az arányosság elvének.

____________

¹ - A 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o .).