A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-93/18. sz., International Skating Union kontra Európai Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az International Skating Union által 2021. február 26-án benyújtott fellebbezés

(C-124/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: International Skating Union (képviselő: J.-F. Bellis ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Mark Jan Hendrik Tuitert, Niels Kerstholt, European Elite Athletes Association

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-93/18. sz., International Skating Union kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét abban a részében, amelyben az elutasította a fellebbező keresetét;

semmisítse meg az AT. 40208 – A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség részvételi szabályai ügyben 2017. december 8-án hozott bizottsági határozatot, és

a Bizottságot és az elsőfokú eljárásban beavatkozó feleket kötelezze a jelen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikket és a Bíróságnak az EUMSZ 101. cikkre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, amikor megállapította, hogy az ISU részvételi szabályai cél általi versenykorlátozásnak minősülnek

1. rész: A Törvényszék elmulasztja megvizsgálni a fellebbező azon érvei közül bármelyiket, amelyek a Bizottság által a tényekre vonatkozó azon értékelést vitatják, amellyel a cél általi versenykorlátozásra vonatkozó azon megállapítást próbálja alátámasztani, amelyet az AT. 40208 – A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség részvételi szabályai ügyben 2017. december 8-án hozott bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) tartalmaz

A fellebbező összes olyan érvét, amelyek a Bizottság által a tényekre vonatkozó azon értékelést vitatják, amellyel a vitatott határozat 1. cikkében foglalt azon megállapítást próbálja alátámasztani, amely szerint a részvételi szabályok „elfogadásával és alkalmazásával” az ISU megsértette az EUMSZ 101. cikket, a Törvényszék – tévesen – hatástalannak vagy irrelevánsnak minősítette, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyta.

2. rész: A Törvényszék átértelmezi az ügy tárgyát képező versenykorlátozást, megsértve azt a kötelezettségét, hogy a Bizottság okfejtését ne helyettesítse a saját okfejtésével, és a Bizottság által a vitatott határozat 8.5. szakaszában vizsgált körülményeket tévesen akként minősíti, hogy azok relevánsak a cél általi versenykorlátozás megállapítása szempontjából, megsértve a Bíróságnak az EUMSZ 101. cikkre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát

Ahelyett, hogy a jogsértés megállapítását akként vizsgálta volna felül, ahogyan azt a vitatott határozat tartalmazza, a Törvényszék új „cél általi versenykorlátozást” alakított ki, amelyet a következőkből vezetett le: 1) az ISU részvételi szabályainak olyan elvont olvasatából, amelyet különválaszt annak bármilyen vizsgálatától, hogy e szabályokat a gyakorlatban hogyan alkalmazták, valamint 2) a Bizottság által a vitatott határozat 8.5. szakaszában vizsgált körülményekből, amely szakasz nem képezi részét a cél általi jogsértésre vonatkozóan a határozatban tett megállapításnak (8.3. szakasz).

3. rész: A Törvényszék több szempontból tévesen alkalmazza a jogot azon négy körülmény elemzése során, amelyekre a Bizottság annak megállapítása érdekében hivatkozik, hogy az ISU részvételi szabályai cél általi versenykorlátozásnak minősülnek

A részvételi szabályok tartalma: a szabályok kikényszerítésére szolgáló szankciók mértékéből nem lehet következtetést levonni e szabályok állítólagos korlátozó célját illetően. A szankciókból eredően csak akkor állnak fenn a verseny szempontjából hátrányos hatások, ha a valamely rendezvényen való részvételt indokolatlanul tagadják meg. Önmagában a szankciók mértéke semmit nem mond a szabályok tartalmáról.

Az ISU részvételi szabályainak céljai: annak elismeréséből, hogy az ISU előzetes engedélyezési rendszere jogszerű célt követ, a Törvényszéknek azt a következtetést kellett volna levonnia, hogy az ISU részvételi szabályai nem korlátozhatják céljuknál fogva a versenyt.

Az ISU részvételi szabályainak jogi és gazdasági háttere: a Törvényszék tévesen értelmezi a C-67/13. sz., Cartes Bancaires ügyben hozott ítéletet, amikor azt a körülményt, hogy az ISU a harmadik személyek által szervezett összes műkorcsolya-rendezvényt jóváhagyta, irrelevánsnak tekinti azon az alapon, hogy nincsenek „kölcsönhatások” a műkorcsolyázási piac és a releváns gyorskorcsolyázási piac között.

Az ISU versenykorlátozó szándéka: az, hogy a szándék a „cél általi” elemzés szempontjából nem szükségképpeni tényező, nem jelenti azt, hogy a Törvényszék hatástalanként elutasíthatná a fellebbező azon érveit, amelyek a Bizottság által a vitatott határozat (175)–(178) preambulumbekezdéseiben kifejtett azon ténybeli értékelés vitatására irányulnak, amelyre a Bizottság annak megállapítása érdekében támaszkodott, hogy az ISU a részvételi szabályok elfogadása és alkalmazása által megsértette az EUMSZ 101. cikket.

Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, amikor elmulasztja megvizsgálni a fellebbező negyedik kereseti jogalapját, amely szerint az ISU azon döntése, hogy a 2014. évi Dubaji Icederby rendezvényt nem hagyja jóvá, kívül esik az EUMSZ 101. cikk hatályán, mivel e döntés jogszerű célt követett, összhangban az ISU etikai kódexével, amely tiltja a sportfogadás minden formáját

A Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, amikor a fellebbező jogalapját tévesen akként minősíti, hogy az a gyorskorcsolyázás tisztaságának védelmére irányuló célkitűzés jogszerűségének elvont elemzését foglalja magában. E jogalap azt vitatta, hogy a Bizottság nem volt hajlandó elismerni az ISU etikai fenntartásainak alaposságát a helyszíni fogadással kombinált gyorskorcsolya-versenyek azon koncepciójával kapcsolatban, amelyet a dubaji rendezvényen tártak volna a nyilvánosság elé. A Törvényszék figyelmen kívül hagyja a fellebbező által szolgáltatott bizonyítékot, így különösen a koreai parlamentben folytatott vitáról készített azon jelentést, amely a manipulációk magas kockázatára tekintettel elutasítja e koncepciót, ezáltal pedig megerősíti az ISU etikai fenntartásainak alaposságát. A harmadik személyek által szervezett korcsolyarendezvények közül a Dubaji Icederby az egyetlen, amelyet az ISU előzetes engedélyezési rendszere keretében nem hagytak jóvá.

____________