2015. szeptember 18-án benyújtott kereset – De Capitani kontra Parlament

(T-540/15. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Emilio De Capitani (Brüsszel, Belgium) (képviselők: O. Brouwer és J. Wolfhagen ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Parlament 2015. július 8-i A(2015)4931 határozatát, amely megtagadja a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslattal kapcsolatos LIBE-2013–0091–02 és LIBE-2013–0091–03 dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést;

az alperest kötelezze az eljárás során felmerült költségek viselésére, beleértve az esetleges beavatkozó felek részéről felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145, 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését érintő téves jogalkalmazásra alapított jogalap.

A felperes azt állítja, hogy a Parlament az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését érintően téves jogalkalmazást valósított meg annyiban, amennyiben:

a kért, a jogalkotási eljárás részét képező dokumentumokhoz való hozzáférés az jogalkotási eljárást nem veszélyezteti sajátos módon, ténylegesen és nem hipotetikusan;a Parlament figyelmen kívül hagyja, hogy különösen a Lisszaboni Szerződés után a jogalkotási előkészítő dokumentumokra a lehető legszélesebb körű hozzáférés elve vonatkozik;ha a 4. cikk (3) bekezdése mégis alkalmazandó lenne a jogalkotási előkészítő munkálatokra a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatálybalépését követően, a Parlament téves jogalkalmazást valósított meg a nyomós közérdek teszt kapcsán.A második, az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolás hiányára alapított jogalap.A felperes szerint a Parlament nem indokolta meg miért tagadta meg a kért dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján, mivel nem jelölte meg, hogy i) a kért dokumentumok teljes körű hozzáférhetővé tétele miért veszélyeztetné ténylegesen és sajátos módon a szóban forgó döntéshozatali eljárást, és ii) a jelen ügyben miért nem áll fenn nyomós közérdek.

____________