2015. szeptember 19-én benyújtott kereset – Magyarország kontra Bizottság
(T-542/15. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Magyarország (képviselők: D. Bonhage és F. Quast ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törv
Program, az Észak-magyarországi Operatív Program, az Észak-alföldi Operatív Program és a Dél-dunántúli Operatív Program kiadásaihoz kapcsolódó időközi kifizetések részben történő felfüggesztéséről - CCI 2007HU161PO007, 2007HU161PO003, 2007HU16IPO004, 2007HU161PO005, 2007HU161PO006, 2007HU161PO009, 2007НU61РO011, 2007HU162PO001 szóló, 2015. július 14-i C (2015) 4979 final bizottsági határozatot;az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.1. Az első jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó időközi kifizetések felfüggesztéséről szóló C (2015) 4979 final határozat ellentétes a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21‑i 1260/1999/EK tanácsi rendelettel (HL L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.): a felperes álláspontja szerint a vitatott határozat sérti az 1083/2006/EK rendelet
07HU161PO006, 2007HU161PO009, 2007НU61РO011, 2007HU162PO0
01 szóló, 2015. július 14-i C
(2015) 4979 final bizottsági határozatot;az Európai Bizottságot kötelez
ze a költségek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.1. Az első jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó időközi kifizetések felfüggesztéséről szóló C (2015) 4979 final határozat ellentétes a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló,
1999. június 21‑i 1260/1999/EK tanácsi rendelettel (HL L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.): a felperes álláspontja szerint a vitato
tt határozat sérti az 1083/2006/EK rendelet 92. cikkét, mivel az érintett költségek nem kapcsolódnak súlyos szabálytalansághoz; a felperes ezenfelül arra hivatkozik, hogy a magyar hatóságok az operatív programokat az uniós jognak megfelelően hajtották végre. A felperes álláspontja szerint a kedvezményezettek a programok végrehajtásához szükséges munkálatokra és szerződésekre az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2004. L 339., 14. o.) alapján kötöttek közbeszerzési szerződéseket; végezetül a felperes véleménye szerint annak a megkövetelése, hogy az ajánlat benyújtásakor az ajánlattevő rendelkezzen az építkezés helyszínétől meghatározott maximális távolságban lévő aszfaltkeverő-teleppel, arányos műszaki alkalmassági kritérium az útépítési beruházásokra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában. 2. A második jogalap keretében a felperes a védelemhez való jog megsértésére hivatkozik: a felperes álláspontja szerint a vitatott határozat sérti Magyarország védelemhez való jogát, mivel a Bizottság nem vett figyelembe olyan lényeges jogi és ténybeli tényezőket, amelyekre Magyarország a vitatott határozatot megelőzően
felhívta a figyelmét; ezenfelül a felperes azzal érvel, hogy e szabálytalanság elmaradása esetén az eljárásnak eltérő lett volna a kimenetele, és ezért a védelemhez való jog megsértésének a vitatott határozat megsemmisítését kell eredményeznie.
____________