T‑540/15. sz. ügy
Emilio De Capitani
kontra
Európai Parlament
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Folyamatban lévő jogalkotási eljárásra vonatkozó dokumentumok – Háromoldalú egyeztetések – Az Europolról, valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslattal kapcsolatos, négyoszlopos táblázatok – A hozzáférés részleges megtagadása – Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság – Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel– A háromoldalú egyeztetések keretében készített, négyoszlopos táblázatokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem hiánya”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített hetedik tanács), 2018. március 22.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely intézménynek folyamatban lévő jogalkotási eljárásra vonatkozó dokumentumokhoz csupán részleges hozzáférést engedélyező határozata ellen indított kereset – A vitatott dokumentumoknak a jogalkotási eljárás befejezését követő nyilvánosságra hozatala – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – Elfogadhatóság – Feltételek
(EUMSZ 266. cikk, első bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga –1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (11) preambulumbekezdés és 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Feltételek – Ezen eljárás konkrét, tényleges és súlyos sérelme – Az intézmény azon lehetősége, hogy dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre támaszkodjon – Korlátok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Fogalom – Terjedelem – A jogalkotási eljárás sajátos jellege – A nyilvánosság és az átláthatóság elve
(EUMSZ 15. cikk, (2) bekezdés és EUMSZ 294. cikk, (1) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (6) preambulumbekezdés és 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – A hozzáférésnek az eljárás külső nyomással szembeni védelmének szükségességén alapuló megtagadása – Bizonyítási teher
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – Folyamatban lévő jogalkotási eljárással kapcsolatos, háromoldalú egyeztetések során keletkezett dokumentumok – A hozzáférésnek az e dokumentumokban szereplő információk ideiglenes jellegére alapított megtagadása – Megengedhetetlenség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – Folyamatban lévő jogalkotási eljárással kapcsolatos, háromoldalú egyeztetések során keletkezett dokumentumok – A hozzáférésnek az intézmények közötti lojális együttműködés sérülésére alapított megtagadása – Bizonyítási teher
(EUSZ 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés és EUMSZ 13. cikk, (2) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
1. A természetes vagy jogi személy által indított, megsemmisítés iránti kereset csak annyiban elfogadható, amennyiben e személynek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez.
E tekintetben a felperes megőrizheti a valamely uniós intézmény által hozott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdekét azért, hogy azon jogsértés, amely e jogi aktust állítólag érinti, a jövőben ne ismétlődhessék meg. Ez az eljáráshoz fűződő érdek ugyanakkor csak akkor áll fenn, ha a feltételezett jogellenesség a felperes által benyújtott kereset alapjául szolgáló ügyben szereplő körülményektől függetlenül a jövőben is megismétlődhet.
Ez a helyzet akkor, ha a folyamatban lévő jogalkotási eljárásra vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat elleni keresetben a felperes által állított jogsértés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben előírt egyik kivétel értelmezéséből fakad, amelyet a kérelmet elbíráló intézmény újabb kérelem esetén megismételhet, annál is inkább, mert a megtámadott határozatban a hozzáférés megtagadásának alátámasztásául hivatkozott indokok átfogóan alkalmazandók minden folyamatban lévő háromoldalú egyeztetéssel kapcsolatos hozzáférés iránti kérelemre.
Emellett, ha a felperesnek mind az eredeti kérelme, mind pedig a megerősítő kérelme kifejezetten arra irányul, hogy folyamatban lévő jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos több dokumentumot közöljenek vele, és ha az intézmény csak részleges hozzáférést engedélyez e dokumentumokhoz, akkor a szóban forgó dokumentumoknak azon jogalkotási eljárás befejezését követően történő közzététele, amellyel kapcsolatosak, nem tesz teljes mértékben eleget a felperes kérelmeinek, tekintettel azok tárgyára, és így a felperes megőrzi a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelemhez fűződő érdekét.
(lásd: 29., 32., 33. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 59–62. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 63–67. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 77., 84. pont)
5. Noha a külső nyomás kockázata jogszerű indok lehet a döntéshozatali eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozására, az is szükséges azonban, hogy az ilyen külső nyomás tényleges fennállása teljes bizonyossággal megállapítható legyen, és bizonyítékok támasszák alá, hogy fennáll az észszerűen előre látható kockázata annak, hogy a meghozandó döntést e külső nyomás jelentős mértékben befolyásolja.
(lásd: 99. pont)
6. A rendes jogalkotási eljárásban történt háromoldalú egyeztetések során keletkezett dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemről szólva: az ideiglenes kompromisszumos szövegnek, illetve a Tanács elnökségének a Parlament által javasolt módosításokkal kapcsolatos előzetes álláspontjának ideiglenes jellege – abban az értelemben, hogy rendeltetésük szerint a tartalmuk ezen egyeztetések előrehaladtával fokozatosan változik – önmagában nem igazolhatja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel alkalmazását, mivel e rendelkezés nem tesz különbséget a megbeszélések előrehaladtának állapota szerint. E rendelkezés általános jelleggel szól az olyan kérdésekre vonatkozó dokumentumokról, amelyekkel kapcsolatban az érintett intézmény „még nem hozott határozatot”, ellentétben az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével, amely arra az esetre vonatkozik, amikor az érintett intézmény már határozatot hozott.
E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a szóban forgó dokumentumok elkészítésére vagy benyújtására a döntéshozatali folyamat korai, előrehaladott vagy végső szakaszában került‑e sor. Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel értelmezését nem befolyásolja az eljárás formális vagy informális volta sem.
Emellett valamely javaslat jellegénél fogva a vita alapjául szolgál, és nem az a célja, hogy e vita során változatlan formában fennmaradjon. A közvélemény tökéletesen megérti, hogy a javaslatot előterjesztő később megváltoztathatja annak tartalmát. Pontosan ugyanezen okokból lesz a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést kérő személy teljesen tudatában ezen információk ideiglenes jellegének. Ugyancsak tökéletesen megérti, hogy azon elvnek megfelelően, amely szerint „amíg nincs mindenben megállapodás, semmiben sincs megállapodás”, a kért dokumentumban szereplő információk a háromoldalú egyeztetések vitái során mindaddig módosulhatnak, amíg az egész szövegre vonatkozóan nem jutnak megállapodásra.
(lásd: 100–102. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 103., 104. pont)