T‑75/14. sz. ügy
Union syndicale fédérale des services publics européens et internationaux (USFSPEI)
kontra
Európai Parlament
és
az Európai Unió Tanácsa
„Megsemmisítés iránti kereset – Keresetindítási határidő – Elfogadhatatlanság – Szerződésen kívüli felelősség – A személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek reformja – 1023/2013/EU, Euratom rendelet – A jogi aktusok elfogadására irányuló eljárás során felmerülő szabálytalanságok – A személyzeti szabályzati bizottsággal és a szakszervezetekkel folytatott konzultáció hiánya – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2017. november 16.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Kezdet – A vitatott jogi aktus közzétételének napja – Kiszámítás
(EUMSZ 263. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 101. és 102. cikk)
2. Kártérítési kereset – A megsemmisítés iránti keresethez képesti önállóság – Rendelet ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlansága – Ugyanezen rendelet elfogadásával okozott kár megtérítése iránti kereset elfogadhatóságára gyakorolt hatás hiánya
3. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
4. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Gazdaságpolitikai döntéseket igénylő normatív jogi aktus – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető magasabb szintű jogi szabály kellően súlyos megsértése – Az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogköre korlátainak nyilvánvaló és súlyos megsértésére vonatkozó követelmény
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
5. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Az új jogszabály azonnali alkalmazása a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett helyzetek jövőbeli hatásaira – A tisztviselők személyzeti szabályzatának és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013 rendelet elfogadása – A szerzett jogok megsértése – Hiány
(Az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés, és 52. cikk, és IVa. melléklet, 4. cikk)
6. Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – A személyzeti szabályzat módosításról szóló rendelet – Előkészítő eljárás – A személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultáció – Újbóli konzultáció az eredeti javaslat lényeges módosítása esetén – A kötelezettség terjedelme
(Személyzeti szabályzat, 10. cikk, második bekezdés)
7. Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – A személyzeti szabályzat módosításról szóló rendelet – Előkészítő eljárás – Az egyeztető eljárás alkalmazása – Az említett eljárásban való részvételnek a Parlament általi megtagadása – A munkavállalókat megillető tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog megsértése – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 27. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 43–54., 57–59. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 65–68. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 72., 73. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 79–81. pont)
5. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének és 52. cikkének, valamint a IVa. melléklete 4. cikkének az 1023/2013 rendelet 1. cikkének (27), (32) és (64) bekezdése általi módosításával nem sérül a felperes szerint a Tanács és a szakszervezetek, illetve szakmai szervezetek között a 723/2004 rendelet elfogadásának keretében létrejött, a 2004. évi reformról szóló megállapodásból eredően az Unió tisztviselőit és egyéb alkalmazottait megillető szerzett jogok elve.
Először is ugyanis e megállapodás csak a 2004. évi reformra vonatkozik, és az ilyen megállapodás hatálya csak úgy terjedhet ki tehát az uniós jogalkotó által a személyzeti szabályzathoz későbbiekben fűzött összes módosításra, hogy az megfosztja az uniós jogalkotót az EUMSZ 336. cikk által rá ruházott hatáskör gyakorlásának lehetőségétől.
Egyébiránt a tisztviselők és az adminisztráció közötti jogi kapcsolat jellege a személyzeti szabályzaton alapul, a tisztviselők jogait és kötelezettségeit a jogalkotó bármikor módosíthatja.
Másodszor, az elv ugyanis az, hogy valamely jogszabályi rendelkezés olyan módosítását, mint amilyenek a személyzeti szabályzatot módosító rendeletek, eltérő rendelkezés hiányában alkalmazni kell a korábbi törvény hatálya alatt létrejött jogi helyzetek jövőbeni hatásaira. Csak abban az esetben van ez másként, ha a korábbi szabályozás alatt létrejött és véglegesen megvalósult helyzet szerzett jogot keletkeztet. Így valamely jog akkor tekintendő szerzett jognak, ha az azt keletkeztető tényállás a jogszabálymódosítás előtt megvalósult. Mindazonáltal nem ez a helyzet, ha a jogot keletkeztető tényállás nem valósult meg a módosítást megelőző jogszabály hatálya alatt.
(lásd: 86–88., 91. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 98–106. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 112–116. pont)