2014. április 28-án benyújtott kereset – Hydro Aluminium Rolled Products és társai kontra Bizottságuminium Rolled Products és társai kontra Bizottság

(T-263/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Hydro Aluminium Rolled Products GmbH (Grevenbroich, Németország), Aluminium Norf GmbH (Neuss, Németország) és Trimet Aluminium SE (Essen, Németország) (képviselők: U. Karpenstein és C. Johann ügyvédek)Alperes: Európai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számá

tország) (képviselők: U. Ka

rpenstein

és C. Johann ügyvédek)Alperes: Európai Biz

ottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótd

íjra vonatkozó eljárásban (S

A.33995 (2013/C

) (korábbi 2013/NN) sz. állami támoga

tás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;az alperest kötelezze az eljárási költsé

gek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.Az első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrás hiányaA felperesek első j

ogalapjukkal arra hivatkoznak, hogy a Bizottság a megújuló energiák elsőbbségéről szóló t

örvény (a továbbiakban: EEG) alapján megvalósított pénzmozgások esetében tévesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrás” felhasználását feltételezi.A Bizottság tévesen feltételezte, hogy az EEG alapján megvalósított pénzmozgásokra az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrás” felhasználásával kerülne sor.Az EEG-pótdíjat kizárólag magánszférához tartozók fizetik. A beszedett forrásokat nem lehet államinak tekinteni. Mind az EEG-pótdíj, mind az energiaigényes vállalkozások számára előírt pótdíj csökkentése esetén hiányzik a megkövetelt állami ellenőrzés és a hatóságok ehhez kapcsolódó tényleges beavatkozási lehetősége.Az energiaigényes vállalkozások számára előírt pótdíj csökkentése semmiképpen sem eredményezi az azon bevételekről való lemondást, amelyeket az állam általában beszedhetett volna. A csökkentés fedezetét kizárólag m

agánforrások, azaz a nem kedvezményezett végfelhasználók részére szállított villamos energia minden egyes kilowattórájára kivetett magasabb pótdíj képezi. Az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása így nem befolyásolja az EEG-pótdíjból eredő teljes bevétel összegét, hanem csak a teherviselés belső elosztását érinti.A második jogalap: nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyA második jogalappal a felperesek arra hivatkoznak, hogy az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása a Bizotts

ág véleményével ellentétben semmilyen, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív

előnyt nem ír elő. A villamosenergia-igényes és nem villamosenergia-igényes fogyasztók közötti különbségtételt az EEG pótdíj-rendszerének logikája indokolja, és ezáltal alapvetően nem szelektív.