C‑682/15. sz. ügy
Berlioz Investment Fund SA
kontra
Directeur de l’administration des contributions directes
(a Cour administrative [Luxembourg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – 2011/16/EU irányelv – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés – Az 1. cikk (1) bekezdése – 5. cikk – Harmadik személyhez címzett információkérés – A válasz megtagadása – Szankció – A kért információ »előrelátható fontosságának« fogalma – A megkeresett hatóság általi ellenőrzés – Bíróság általi felülvizsgálat – Terjedelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 51. cikk – Az uniós jog végrehajtása – 47. cikk – A tényleges bírósági jogorvoslathoz való jog – A bíróságnak és harmadik személyeknek a megkereső hatóság által kibocsátott információkéréshez való hozzáférése”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. május 16.
1. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Hatály – Az uniós jog végrehajtása – A 2011/16 irányelven alapuló információszolgáltatás megtagadása esetén pénzbeli szankciót előíró nemzeti szabályozás – Bennfoglaltság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 51. cikk, (1) bekezdés; 2011/16 tanácsi irányelv, 18. cikk, és 22. cikk, (1) bekezdés)
2. Alapvető jogok – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Korlátok – Adatszolgáltatásra kötelező határozat, amelynek célja a 2011/16 irányelven alapuló kérelemre való válaszadás lehetővé tétele, valamint az ilyen határozat nemteljesítését szankcionáló intézkedés – Bennfoglaltság – Feltétel – Az adatszolgáltatásra kötelező határozat jogszerűségének vizsgálata
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
3. Jogszabályok közelítése – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés – 2011/16 irányelv – Megkeresésre történő információcsere – Harmadik személyhez címzett információkérés – A megkeresett tagállam számára az e kérelem teljesítésére vonatkozó kötelezettség keletkezése és az e tagállam által a jogalanynak címzett adatszolgáltatásra kötelező határozat jogszerűsége – Feltétel – A kért információ előrelátható fontossága – A megkereső hatóságra háruló értékelés – Korlátok
(2011/16 tanácsi irányelv, 1. cikk (1) bekezdés, 5. cikk, és 17. cikk, (1) bekezdés)
4. Jogszabályok közelítése – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés – 2011/16 irányelv – Megkeresésre történő információcsere – Harmadik személyhez címzett információkérés – Az említett kérelem érvényességének a megkeresett hatóság általi vizsgálata – A megkereső hatóságra háruló kötelezettségek – A kért információk céljával kapcsolatban megfelelő indokolás adása
(2011/16 tanácsi irányelv, 1. cikk (1) bekezdés, 5. cikk, és 17. cikk, (1) bekezdés)
5. Jogszabályok közelítése – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés – 2011/16 irányelv – Megkeresésre történő információcsere – Harmadik személyhez címzett információkérés – Az említett kérelem érvényességének a megkeresett hatóság általi vizsgálata – Terjedelem – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Az adatszolgáltatásra kötelező határozat nemteljesítése miatt kiszabott szankció bírósági felülvizsgálata – Az említett adatszolgáltatásra kötelező határozat jogszerűségének vizsgálata – Bennfoglaltság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, 2011/16 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés, és 5. cikk)
6. Alapvető jogok – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – 2011/16 irányelv – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés – Harmadik személyhez címzett információkérés bírósági felülvizsgálata – A megkeresett tagállam bíróságának az említett kérelemhez való hozzáférési joga – Az ilyen hozzáférési jog hiánya az említett kérelem által érintett jogalany esetében
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2011/16 tanácsi irányelv, 16. cikk, és 20. cikk, (2) bekezdés)
1. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállam e rendelkezés értelmében az uniós jogot hajtja végre, és ennek következtében alkalmazhatóvá válik a Charta, amikor a belső jogában pénzbeli szankciót ír elő egy olyan jogalannyal szemben, amely többek között az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15‑i 2011/16/EU tanácsi irányelv rendelkezésein alapuló, adóhatóságok közötti információcsere keretében megtagadja az információszolgáltatást.
Az a körülmény, hogy a 2011/16 irányelv nem írja elő kifejezetten szankciós intézkedések alkalmazását, nem akadályozza annak megállapítását, hogy e szankciók ezen irányelv végrehajtása körébe és így az uniós jog hatálya alá tartoznak. Az említett irányelv 18. cikke értelmében vett, „információgyűjtésre szolgáló intézkedés” fogalma és ugyanezen irányelv 22. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „a közigazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezések zavartalan működésé[nek biztosításához szükséges intézkedés]” fogalma ugyanis ilyen intézkedéseket foglal magában.
Ilyen körülmények között nincs jelentősége annak, hogy az olyan szankciós intézkedés alapjául szolgáló nemzeti rendelkezés, mint amelyet a Berliozzal szemben alkalmaztak, nem a 2011/16 irányelv átültetése érdekében elfogadott törvényben szerepel, mivel e nemzeti rendelkezés alkalmazása az említett irányelv alkalmazásának biztosítására irányul (lásd ebben az értelemben: 2013. február 26‑i Åkerberg Fransson ítélet, C‑617/10, EU:C:2013:105, 28. pont).
(vö. 39., 40., 42. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azon jogalany, akivel szemben pénzbeli szankciót szabnak ki a 2011/16 irányelv szerinti, nemzeti adóhatóságok közötti információcsere keretében őt információszolgáltatásra kötelező közigazgatási határozat megsértése miatt, jogosult e határozat jogszerűségének vitatására.
A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából ugyanis az következik, hogy az uniós jogrendben biztosított alapvető jogokat az uniós jog által szabályozott valamennyi tényállásra alkalmazni kell, és az uniós jog alkalmazhatósága magában foglalja a Charta által biztosított alapvető jogok alkalmazhatóságát (lásd ebben az értelemben: 2013. február 26‑i Åkerberg Fransson ítélet, C‑617/10, EU:C:2013:105, 19–21. pont; 2013. szeptember 26‑i Texdata Software ítélet, C‑418/11, EU:C:2013:588, 72. és 73. pont).
Ami konkrétan a Charta 47. cikke értelmében vett, az uniós jog által biztosított jog fennállását illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közhatalomnak egy természetes vagy jogi személy magántevékenységébe történő önkényes vagy aránytalan beavatkozásával szembeni védelemnek a követelménye az uniós jog általános elvének minősül (1989. szeptember 21‑i Hoechst kontra Bizottság ítélet, 46/87 és 227/88, EU:C:1989:337, 19. pont; 2002. október 22‑i Roquette Frères ítélet, C‑94/00, EU:C:2002:603, 27. pont; 2005. november 17‑i Minoan Lines kontra Bizottság végzés, C‑121/04 P, nem tették közzé, EU:C:2005:695, 30. pont).
Ami a Charta 47. cikkének második bekezdését illeti, az úgy rendelkezik, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság tárgyalja. E jog tiszteletben tartása feltételezi, hogy ha a közigazgatási hatóság határozata maga nem felel meg a függetlenség és pártatlanság feltételeinek, az később bírósági felülvizsgálat tárgya lehessen, amely bíróságnak többek között hatáskörrel kell rendelkeznie valamennyi releváns kérdés eldöntésére.
Következésképpen, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványa 80. pontjában megjegyezte, ahhoz, hogy a Charta 47. cikkének követelményei betarthatók legyenek, az adatszolgáltatásra kötelező határozat megsértése miatt a jogalannyal szemben kiszabott közigazgatási pénzbeli szankció elleni keresetet elbíráló nemzeti bíróságnak jogosultnak kell lennie e határozat jogszerűségének vizsgálatára.
(vö. 49., 51., 55., 56., 59. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. A 2011/16 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és az 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az egyik tagállam által a másik tagállamtól kért információ „előrelátható fontossága” egyrészt olyan feltételnek minősül, amelynek az információkérésnek meg kell felelnie ahhoz, hogy a megkeresett tagállam köteles legyen azt teljesíteni, másrészt a megkeresett tagállam által az adóalanynak címzett, adatszolgáltatásra kötelező határozat és az e határozat megsértése miatt a jogalannyal szemben hozott szankciós intézkedés jogszerűsége feltételének minősül.
Az előrelátható fontosság fogalmának célja tehát – ahogy az a 2011/16 irányelv (9) preambulumbekezdéséből kitűnik –, hogy lehetővé tegye a megkereső hatóságnak, hogy hozzájusson valamennyi, számára a vizsgálatához indokoltnak tűnő információhoz, anélkül azonban, hogy jogosult lenne nyilvánvalóan túllépni e vizsgálat keretét, vagy túlzott mértékű terhet róni a megkeresett hatóságra.
Így tehát e hatóságnak – az információkérés alapját képező vizsgálat lefolytatójának – kell megítélnie az ügy körülményei alapján az e vizsgálat céljából kért információk előrelátható fontosságát az eljárás lefolytatása és a 2011/16 irányelv 17. cikkének (1) bekezdése értelmében az általa elérhető szokásos információforrások kimerítése függvényében.
Bár a megkereső hatóság e tekintetben rendelkezik mérlegelési mozgástérrel, nem kérhet olyan információkat, amelyek egyáltalán nem relevánsak a szóban forgó vizsgálat szempontjából.
(vö. 68., 70., 71., 74. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 78–80. pont)
5. A 2011/16 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és az 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a megkereső hatóság ezen irányelven alapuló információkérése keretében eljáró megkeresett hatóság vizsgálata nem korlátozódik az ilyen kérelem alaki szabályszerűségére, hanem lehetővé kell tennie e hatóság számára, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kért információk nem nélkülöznek minden előrelátható fontosságot, figyelemmel az érintett adóalany és az esetlegesen értesített harmadik személyek személyazonosságára, valamint a szóban forgó adóügyi vizsgálat szükségleteire. A 2011/16 irányelv ugyanezen rendelkezéseit és a Charta 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely jogalany által azon szankciós intézkedéssel szemben indított kereset keretében, amelyet a megkeresett hatóság hozott a vonatkozásában amiatt, hogy nem tartotta tiszteletben a megkereső hatóság 2011/16 irányelven alapuló információkérése nyomán a megkeresett hatóság által elfogadott, adatszolgáltatásra kötelező határozatot, a nemzeti bíróság a kiszabott szankció megváltoztatására vonatkozó hatáskörön túl ezen, adatszolgáltatásra kötelező határozat jogszerűségének vizsgálatára is hatáskörrel rendelkezik. Ami az említett határozat jogszerűsére vonatkozó, a kért információk előrelátható fontosságával kapcsolatos feltételt illeti, a bírósági felülvizsgálat az ilyen fontosság nyilvánvaló hiányának vizsgálatára korlátozódik.
(vö. 89. pont és a rendelkező rész 4. pontja)
6. A Charta 47. cikkének második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a megkeresett tagállam bírósága által folytatott bírósági felülvizsgálat gyakorlása keretében e bíróságnak hozzá kell férnie a megkereső tagállam által a megkeresett tagállamnak címzett információkéréshez. Az érintett jogalany azonban nem rendelkezik hozzáférési joggal ezen információkérés egészéhez, amely dokumentum a 2011/16 irányelv 16. cikke értelmében titkos. Ahhoz, hogy a kért információk előrelátható fontosságának hiányával kapcsolatban ügyét tisztességes eljárásban tárgyalják, főszabály szerint elegendő, ha az ezen irányelv 20. cikkének (2) bekezdésében említett információkkal rendelkezik.
(vö. 101. pont és a rendelkező rész 5. pontja)