2008. december 16-án benyújtott kereset - Total kontra Bizottság

(T-548/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Total SA (Courbevoie, Franciaország) (képviselők: E. Morgan de Rivery és A. Noël-Baron ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság elsődlegesen az EK 230. cikk alapján állapítsa meg az Európai Közösségek Bizottsága 2008. október 1-én hozott C(2008) 5476 végleges határozatának semmisségét a TOTAL SA tekintetében;

az Elsőfokú Bíróság másodlagosan az EK 230. cikk alapján semmisítse meg az Európai Közösségek Bizottsága 2008. október 1-én hozott C(2008) 5476 végleges határozatának 2. cikkében a TOTAL FRANCE és a TOTAL SA társaságokra egyetemlegesen kiszabott 128 163 000 euró bírságot;

az Elsőfokú Bíróság harmadlagosan az EK 229. cikk alapján csökkentse az Európai Közösségek Bizottsága 2008. október 1-én hozott C(2008) 5476 végleges határozatának 2. cikkében a TOTAL FRANCE és a TOTAL SA társaságokra egyetemlegesen kiszabott 128 163 000 euró bírságot;

az Elsőfokú Bíróság minden esetben kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát az eljárás teljes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperes a Bizottság 2008. október 1-én hozott C(2008) 5476 végleges határozatának (COMP/39.181. - Parafinviasz ügy) részleges megsemmisítését kéri, amely határozatban a Bizottság megállapította, hogy bizonyos vállalkozások, köztünk a felperes, megsértették az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, amikor rögzítették az árakat, és felosztották a parafinviasz Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli piacát, valamint a nyersparafin németországi piacát.

Keresete alátámasztására a felperes a következő kilenc jogalapot hozza fel:

a felperes védelemhez való jogának és ártatlansága vélelmének megsértése, amennyiben a megtámadott határozat megsérti e jogok személyi hatályát, illetve a vizsgálati szakasz során elkövetett eljárási szabálytalanságok, valamint magának a határozatnak a körkörös érvelése okán;

az indoklás ellentmondásossága az alábbiak tekintetében: i) az anyavállalat által a leányvállalatára gyakorolt meghatározó befolyása tényleges fennállása vizsgálatának szükségessége, ii) az anyavállalat által a leányvállalatára gyakorlandó ellenőrzés szintje, amely alapján a leányvállalat által elkövetett jogsértés az anyavállalatnak lehetne betudható;

az EK 81. cikk megsértésének vállalkozás-csoportokon belüli betudhatóságával kapcsolatos szabályok megsértése, amennyiben i) a megtámadott határozat tévesen állította, hogy a Bizottság nem köteles bizonyítékokkal alátámasztani vélelmét, ii) a megtámadott határozat megsérti a leányvállalatok jogi és gazdasági önállóságának a nemzeti társasági jogok alapját képező elvét;

nyilvánvaló mérlegelési hiba, amennyiben i) a TOTAL FRANCE igazgatótanácsa tagjainak a TOTAL SA általi kinevezése nem erősíti meg a meghatározó befolyás vélelmét, és ii) a TOTAL SA által szolgáltatott bizonyítékok egyértelműen lehetővé teszik a meghatározó befolyás vélelmének megdöntését;

a saját cselekményekért való személyes felelősség, a büntetés egyéniesítése, valamint a jogszerűség elvének megsértése, amennyiben a Bizottság megállapította a TOTAL SA és a TOTAL FRANCE által képezett gazdasági egység fennállását;

a jogbiztonság és a gondos ügyintézés elvének megsértése, amennyiben a Bizottság új feltétel alapján tudta be a TOTAL SA-nak a TOTAL FRANCE leányvállalata által elkövetett jogsértést, és ii) a Bizottság előzőleg tett ilyen irányú megállapításai ellenére, nem az egyedi körülményekre tekintettel értékelte a helyzetet;

hatáskörrel való visszaélés, mivel az 1/2003 rendeletnek a versenyjogi szabályokat megsértő vállalkozás szankcionálása a célja, és nem az anyavállalat bevonásával e vállalkozással szemben kiszabott szankció maximalizálása;

az arányosság elvének megsértése, amennyiben a felperessel és leányvállalatával szemben kiszabott bírság végső összege teljesen független a határozat tárgyát képező állítólagos jogsértéssel kapcsolatos termékek eladásának értékétől; és

a bírság csökkentése, mivel az állítólagos magatartásnak sem súlya, sem hossza nem oly mértékű, mint amit a Bizottság e tényezőknek tulajdonít, és a felperes védelemhez való joga súlyos mértékben sérült.

____________