C‑673/13. P. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Stichting Greenpeace NederlandésPesticide Action Network Europe (PAN Europe)

„Fellebbezés – Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Környezet – Århusi Egyezmény – 1367/2006/EK rendelet – A 6. cikk (1) bekezdése – Természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei megsértésének veszélye – »A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ« fogalma – Növényvédő szerekben található hatóanyag engedélyezési eljárására vonatkozó dokumentumok – A glifozát hatóanyag”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2016. november 23.

1.        Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – Tág értelmezés

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. és 4. cikk, és 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (15) preambulumbekezdés és 6. cikk, (1) bekezdés)

2.        Nemzetközi megállapodások – Közösségi megállapodások – A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Az említett egyezmény végrehajtási útmutatója – Kötelező erő – Hiány

(Aarhusi Egyezmény; 2005/370 tanácsi határozat)

3.        Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – Bizonyos ipari létesítményekből származó kibocsátásokra vonatkozó korlátozás – Megengedhetetlenség

(Aarhusi Egyezmény, 1. cikk, és 4. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, d) pont; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, d) pont, ii. alpont, és 6. cikk, (1) bekezdés)

4.        Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – A környezetbe való tényleges vagy előre látható kibocsátásra vonatkozó információk – Bennfoglaltság

(1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)

5.        Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – A szóban forgó információ és a kibocsátás közötti közvetlen kapcsolat elegendő volta – Megengedhetetlenség

(Aarhusi Egyezmény, 4. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, d) pont; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (2) preambulumbekezdés és 6. cikk, (1) bekezdés)

1.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti, a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ fogalma nem értelmezhető megszorítóan. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet célja ugyanis – amint az a rendelet (4) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből kitűnik –, hogy a nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa az intézmények dokumentumaihoz. Ugyanígy az 1367/2006 rendelet célja – ahogyan azt annak 1. cikke kimondja – annak biztosítása, hogy az uniós intézményeknél és szerveknél tárolt környezeti információkat a nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körben rendelkezésre bocsássák és egyre bővülő körben terjesszék.

Így az intézmények dokumentumaihoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés elve alóli kivételeket, különösen az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírtakat, amiatt, hogy azok eltérnek ezen elvtől, szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. E megszorító értelmezés szükségességét másfelől az 1367/2006 rendelet (15) preambulumbekezdése is megerősíti. Azonban az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata, azon vélelem felállításával, amely szerint a vizsgálatokkal kapcsolatos információk kivételével a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ hozzáférhetővé tételét úgy kell tekinteni, mint amely jelentősebb közérdeket képvisel, mint valamely meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelméhez fűződő érdek, oly módon, hogy az említett kereskedelmi érdekekre nem lehet hivatkozni ezen információk hozzáférhetővé tételével szemben, nyilvánvalóan eltér az érdekek mérlegelésének az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt szabályától. Mindazonáltal az említett 6. cikk (1) bekezdésének első mondata így lehetővé teszi az uniós intézményeknél és szerveknél tárolt információkhoz való, lehető legteljesebb körű hozzáférés elvének konkrét alkalmazását, oly módon, hogy e rendelkezések megszorító értelmezése nem igazolható.

(vö. 51–54. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 59. pont)

3.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendeletben nem utal semmi arra, hogy az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti környezetbe történő kibocsátás fogalmát az olyan ipari létesítményekből származó kibocsátásra kellene korlátozni, mint amilyenek a gyárak és az erőművek. E korlátozás nem vezethető le az Århusi Egyezményből sem, amelyet figyelembe kell venni az 1367/2006 rendelet értelmezése során, mivel ezen egyezmény 1. cikke kimondja, hogy e rendelet célja az, hogy hozzájáruljon az ezen egyezmény alapján fennálló kötelezettségek végrehajtásához, az egyezmény rendelkezéseinek uniós intézményekre és szervekre történő alkalmazását szolgáló szabályok meghatározása által. Másrészt az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében vett környezetbe történő kibocsátás fogalmának bizonyos ipari létesítményekből – mint amilyenek a gyárak és az erőművek – származó kibocsátásra történő korlátozása sértené az ezen rendelet által követett, a környezeti információkhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés célkitűzését.

Végezetül az ilyen korlátozás nem alapulhat az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontján sem. Igaz, hogy e rendelkezés, amely felsorolja azon tényezőket, melyek a környezeti információ fogalmi körébe tartozhatnak, első pillantásra különbséget tenni látszik a kibocsátás, a bevezetés és a kijuttatás fogalma között. Mindazonáltal egyrészt az e fogalmak közötti különbségtétel idegen az Århusi Egyezménytől, amely a 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában annak kimondására szorítkozik, hogy nem lehet a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegére hivatkozni a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatok hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében. Másrészt az ilyen különbségtétel irreleváns az 1367/2006 rendelet által követett, a környezeti információkhoz való hozzáférés célkitűzésére tekintettel, és mesterkélt volna. Emellett e fogalmak között jelentős átfedés van, ahogyan arról az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában szereplő „egyéb módon való kijuttatás” kifejezés is tanúskodik, amiből az következik, hogy a kibocsátás és a bevezetés is a környezetbe való kijuttatásnak minősül.

(vö. 60., 61., 63., 65–68. pont)

4.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti, a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ fogalma nem korlátozható a szóban forgó növényvédő szer vagy hatóanyag növényeken vagy talajon való használata során ténylegesen a környezetbe juttatott kibocsátással kapcsolatos információkra, amely kibocsátás többek között aszerint változik, hogy a mezőgazdasági termelők ténylegesen mekkora mennyiségű terméket használnak és hogy a kereskedelmi forgalomba hozott végtermék pontosan milyen összetevőkből áll.

Így ugyancsak az említett fogalom körébe tartoznak a szóban forgó növényvédő szer vagy hatóanyag előre látható, környezetbe történő kibocsátására vonatkozó információk, ha e kibocsátásra e termék vagy anyag rendes vagy reális felhasználási feltételei mellett kerül sor, amely felhasználási feltételek megfelelnek annak, amire vonatkozólag a forgalombahozatali engedélyt kiadták, és amelyek megfelelnek az abban a zónában uralkodó viszonyoknak, ahol a növényvédő szert használni kívánják. Ugyanis noha valamely termék vagy anyag forgalomba hozatala általában nem elegendő annak megállapításához, hogy e terméket vagy anyagot szükségszerűen a környezetbe juttatják, és hogy az azzal kapcsolatos információk a környezetbe történő kibocsátásra vonatkoznak, más a helyzet a növényvédő szerekhez vagy az e termékben megtalálható anyagokhoz hasonló termékek esetében, amelyeket a rendes használat keretében rendeltetésüknél fogva a környezetbe juttatnak. Ilyen esetben a szóban forgó termék vagy az e termékben megtalálható anyag rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti, előre látható, környezetbe való kibocsátása nem hipotetikus, és az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti környezetbe történő kibocsátás fogalma körébe tartozik.

(vö. 73–75. pont)

5.      Ahhoz, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti, a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ fogalmi körébe tartozzon, nem elegendő, ha valamely információ kellően közvetlen kapcsolatban áll a környezetbe történő kibocsátással. E rendelkezés szövegéből ugyanis kitűnik, hogy e rendelkezés azon információkra vonatkozik, amelyek a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak, vagyis amelyek ilyen kibocsátást érintenek vagy arra vonatkoznak, nem pedig az olyan információkra, amelyek akár közvetlen, akár közvetett kapcsolatban állnak a környezetbe történő kibocsátással. Ezen értelmezést erősíti meg az Århusi Egyezmény 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontja, amely kibocsátási adatokra utal.

Az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata által követett, a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkhoz való főszabály szerinti hozzáférés biztosításának célkitűzésére tekintettel e fogalmat úgy kell érteni, mint amely magában foglalja többek között azon adatokat, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság számára annak megismerését, hogy ténylegesen mi jut a környezetbe, vagy előreláthatóan mi fog a környezetbe jutni a szóban forgó termék vagy anyag rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti használata esetén, amely felhasználási feltételek megfelelnek annak, amire vonatkozólag a szóban forgó termék vagy anyag forgalombahozatali engedélyét kiadták, és amelyek megfelelnek az abban a zónában uralkodó viszonyoknak, ahol az említett terméket vagy anyagot használni kívánják. Így az említett fogalmat úgy kell értelmezni, mint amely kiterjed többek között az említett termék vagy anyag ilyen feltételek melletti tényleges vagy előre látható kibocsátásának jellegére, összetételére, mennyiségére, időpontjára és helyszínére vonatkozó adatokra.

A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk fogalmi körébe kell sorolni azon információkat is, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság számára annak ellenőrzését, hogy helyes‑e a tényleges vagy előre látható kibocsátás azon értékelése, amelynek alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezte a szóban forgó terméket vagy anyagot, valamint az e kibocsátás környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó adatokat. Ugyanis az 1367/2006 rendelet (2) preambulumbekezdéséből lényegében az következik, hogy a környezeti információkhoz való, e rendelet által garantált hozzáférés arra irányul, hogy előmozdítsa a nyilvánosság hatékonyabb részvételét a döntéshozatalban, növelve ezzel a döntéshozatal számonkérhetőségét, valamint hozzájárulva a lakossági tudatossághoz és az elfogadott határozatok támogatottságához. Márpedig ahhoz, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a környezeti ügyekben hatáskörrel rendelkező hatóságok által hozott határozatok megalapozottak és hatékonyan részt vehessenek a környezeti ügyekre vonatkozó döntéshozatali eljárásokban, a nyilvánosságnak hozzá kell férnie azon információkhoz, amelyek lehetővé teszik számára annak ellenőrzését, hogy a kibocsátást megfelelően értékelték, és képesnek kell lenniük arra, hogy észszerűen megértsék, hogyan érintheti a környezetet az említett kibocsátás.

(vö. 78–80., 82. pont)