T‑566/08. sz. ügy
Total Raffinage Marketing
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Paraffinviasz‑piac – Gacspiac – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – Az árak rögzítése és a piacok felosztása – A kartell fennállásának bizonyítása – Az egységes és folyamatos jogsértés fogalma – A jogsértés időtartama – A jogsértés megszakadása – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Egyenlő bánásmód – Az ártatlanság vélelme – A jogsértő magatartás betudhatósága – Az anyavállalatnak a leányvállalatai által elkövetett versenyszabályokba ütköző jogsértésekért való felelőssége – Az anyavállalat által gyakorolt meghatározó befolyás – 100%‑os részesedéssel való rendelkezés esetén fennálló vélelem – Arányosság – Kerekítési módszer – Korlátlan felülvizsgálat”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 13.
1. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Fogalom – A tanúsítandó piaci magatartásra vonatkozó szándékegység – Árrögzítő megállapodás – Bennfoglaltság – Feltételek – Egy vagy több résztvevő eltérő magatartása – Hatás hiánya – A kartell valamely résztvevő általi végrehajtásának hiányára vonatkozó bizonyíték – Nyilvános elhatárolódás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
2. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Az információknak a piaci magatartás meghatározása érdekében való felhasználására vonatkozó vélelem – Feltételek
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítás – A jogsértés különböző megnyilvánulásaiból következő bizonyíték – Megengedhetőség – Valószínűsítő körülmények csoportjának igénybevétele – Az egyenként vizsgált valószínűsítő körülmények bizonyító erejének megkövetelt szintje – Okirati bizonyítékok – Szempontok – A szolgáltatott bizonyítékok hitelessége – A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
4. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Versenyfelügyeleti eljárás – Alkalmazhatóság – Terjedelem – Következmények
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Valamely kartell fő résztvevői által az engedékenységi közlemény alkalmazásából eredő előnyökben való részesülés érdekében valamely vállalkozás terhére önként szolgáltatott bizonyítékok bizonyító ereje – Az említett vállalkozás érdeke ellen irányuló nyilatkozatok – Jelentős bizonyító erő
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)
6. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Bizonyítás – A vállalkozásnak a Bizottság tájékoztatáskérésére adott válasza – A vállalkozásnak más vállalkozások által vitatott nyilatkozata – Az ilyen bizonyíték más megbízható bizonyítékokkal való kiegészítésére vonatkozó kötelezettség
(EK 81. cikk)
7. Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Valamely vállalkozás átfogó kartellben való részvétele – Értékelési szempontok – Közvetlen részvétel hiánya – Hatás hiánya
(EK 81. cikk)
8. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Fogalom – Versenyellenes célú találkozókon való részvétel – Bennfoglaltság – Feltétel – A meghozott döntésektől való elhatárolódás hiánya – Értékelési szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettség követelményének az adott ügy körülményei alapján való értékelése
(EK 253. cikk)
10. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Általános hivatkozás a keresetlevélhez csatolt más iratokra – Elfogadhatatlanság – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Első alkalommal a tárgyaláson felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)
11. Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Szempontok – Egységes cél és átfogó terv – A megállapodások közötti, egymást kiegészítő kapcsolatok – Az érintett piacok közötti vertikális kapcsolat és a résztvevők közötti jelentős átfedés
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
12. Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – A jogsértés különböző ágaiban résztvevők közötti azonosság hiánya – A jogsértés különböző ágainak eltérő időtartama – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
13. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Figyelembe vehető bizonyítékok – A vizsgálatnak a versenyellenes magatartások bizonyos szempontjaira való összpontosítása – Olyan körülmény, amely nem zárja ki a határozat elfogadásának időpontjában a Bizottság rendelkezésére álló valamennyi bizonyíték felhasználását
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
14. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Figyelembe vett forgalom – Referenciaév – A jogsértés utolsó teljes éve – Egyes résztvevők vonatkozásában annak rendkívüli jellege – Valamennyi résztvevő vonatkozásában ugyanolyan módon hosszabb időszak figyelembevétele – Megengedhetőség – A jogbiztonság elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány – Mérlegelési hiba – Hiány
(2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama – Több vállalkozás által elkövetett jogsértés – Az egyes vállalkozások részvételének relatív súlyossága – Szorzó alkalmazása – Értékelés – A vállalkozás azon lehetőségének hiánya, hogy jogellenes csökkentés elérése érdekében az egyenlő bánásmód elvére hivatkozzék
(2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 20. és 21. pont)
16. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – A bírságkiszabási iránymutatás értelmében vett kiegészítő összeg automatikus beépítése – A büntetések és szankciók egyéniesítése elvének megsértése – Hiány – Az általános megelőzés céljának figyelembevétele – Megengedhetőség – Az elrettentési célnak a bírságösszeg meghatározására irányuló eljárás különböző szakaszaiban történő figyelembevétele – Megengedhetőség
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 25. pont)
17. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés időtartama – A bírság összegének elrettentő jellege – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Az érintett piacokon megvalósított éves eladások értékével arányos bírságösszeg megállapítására vonatkozó kötelezettség – Hiány
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
18. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás teljes forgalma – A jogsértés tárgyát képező árukkal elért forgalom – Mindkettő figyelembevétele – Korlátok – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy tartsa magát a korábbi határozathozatali gyakorlatához – Hiány
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 30. pont)
19. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető vélelem – Az ártatlanság vélelme elvének megsértése – Hiány – A büntetések és szankciók egyéniesítése elvének megsértése – Hiány
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
20. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Az e vélelmet megdönteni kívánó társaság bizonyítási kötelezettségei – A vélelem megdöntéséhez elégtelen elemek
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
21. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A bírságkiszabási iránymutatás figyelembevétele – Korlátok – Az általános jogelvek tiszteletben tartása – A jogsértésben való részvétel időtartamának kiszámítása – A részvétel hónapjai számának kerekítése – A részvétel tényleges időtartamát nem tükröző összeg – Az egyenlő bánásmód elvének és az arányosság elvének megsértése
(EK 81. cikk, (1) bekezdés, és EK 226. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 24. pont)
22. Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Hatály
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
23. Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A beadványokra vonatkozóan megállapított maximális oldalszámot meghaladó keresetlevél mérete – Értékelés
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 87. cikk, 3. §; Gyakorlati útmutató a felek részére, 15. pont)
1. Az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében vett megállapodás létezéséhez elég az, hogy az érintett vállalkozások kifejezzék az arra irányuló közös szándékukat, hogy meghatározott piaci magatartást tanúsítanak. Az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében vett megállapodás létrejöttnek tekinthető, ha szándékegység áll fenn, még akkor is, ha a tervezett korlátozás konkrét elemei még megbeszélések tárgyát képezik.
Különösen az árak fenntartására vonatkozó megállapodás is árrögzítő megállapodás, mivel a résztvevők között szándékegység áll fenn a közösen megállapított árszint alkalmazása tekintetében. E megállapítás nem foglalja magában azt, hogy valamennyi résztvevő ténylegesen egységes árat alkalmaz. Ugyanis már az árszintben való megegyezés közös célkitűzésének ténye az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében vett megállapodásnak minősül, mivel szándékegység áll fenn magának a verseny korlátozásának tekintetében. Ugyanígy az a tény, hogy a vállalkozások ténylegesen bejelentették az elhatározott áremeléseket, és hogy az így bejelentett árak az egyedi ügyletek árai meghatározásának alapjául szolgáltak, önmagában elegendő annak megállapításához, hogy az árakra vonatkozó összejátszás mind céljában, mind hatásában súlyosan korlátozta a versenyt. Ilyen esetben a Bizottság nem köteles a felek azon érvelését – és különösen az általuk benyújtott gazdasági elemzést – részleteiben megvizsgálni, amelynek célja annak alátámasztása, hogy a kérdéses megállapodásoknak – azon túlmenően, mint ami a verseny rendes körülményei mellett megfigyelhető – nem volt áremelő hatása, és nem köteles azokat pontról pontra megválaszolni.
Egyébiránt a jogsértést nem teszi meg nem történtté pusztán azon tény, hogy egyes résztvevők nem tartják tiszteletben a kartellt, vagy tévedésbe ejtenek más résztvevőket. Ugyanis egyrészről az olyan vállalkozás, amely a versenytársaival való összehangolás ellenére többé‑kevésbé független piaci politikát folytat, lehet, hogy egyszerűen csak a saját előnyére próbálja felhasználni a kartellt. Másrészről a csalással vagy a kartell valamely adott résztvevő általi alkalmazásának elmulasztásával kapcsolatos elszórt és elkülönült esetek ugyanis, főleg amikor hosszú ideig fennálló kartellt érintenek, önmagukban nem bizonyíthatják azt, hogy e résztvevő nem hajtotta végre a kartellt, illetve hogy versenyző magatartást tanúsított. E tekintetben csak akkor állapítható meg, hogy valamely vállalkozás véglegesen felhagyott a kartellben való részvételével, ha nyilvánosan elhatárolódott a kartell tartalmától.
(vö. 30–32., 89., 99., 147., 184., 236., 238., 243., 254., 372. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 33., 34., 154., 187., 188., 255., 256. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 33–35., 39–48., 79–83., 177., 201., 214., 224–226., 323. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 36–38. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 63–71., 322. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 73., 74. pont)
7. Valamely vállalkozást akkor is felelősnek lehet tekinteni átfogó kartell miatt, ha bizonyított, hogy a kartellnek közvetlenül csak egy vagy néhány alkotóelemében vett részt, amennyiben egyfelől tudott, vagy tudnia kellett volna arról, hogy az az összejátszás, amelyben részt vesz, különösen több évig rendszeresen szervezett találkozók révén olyan átfogó rendszerbe illeszkedik, amelynek célja a versenyfeltételek torzítása, és amennyiben másfelől ezen átfogó rendszer magában foglalta a kartell összes alkotóelemét.
(vö. 108., 187. pont)
8. Megvalósul az EK 81. cikk megsértése, ha a versenytárs vállalkozások közötti találkozók célja a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, és amelyek így a piac működésének mesterséges megszervezésére irányulnak. Ilyen esetben az érintett vállalkozás kartellben való részvételének bizonyításához elegendő az, ha a Bizottság bizonyítja, hogy az említett vállalkozás olyan találkozókon vett részt, amelyek során versenyellenes megállapodásokat kötöttek. Amennyiben az ilyen találkozókon való részvétel bizonyított, e vállalkozás feladata olyan valószínűsítő körülmények bemutatása, amelyek alapján megállapítható, hogy az említett találkozókon való részvétele minden versenyellenes szándékot nélkülözött, és bizonyítania kell, hogy tájékoztatta a versenytársait arról, hogy az e találkozókon való részvételi szándéka eltér az övékétől. E szabály indoka az, hogy az említett találkozón részt vevő valamely vállalkozás, amely nyilvánosan nem határolta el magát annak tartalmától, azt a benyomást kelti a többi résztvevőben, hogy elfogadta annak eredményét, és azt betartja.
(vö. 156., 157., 184., 242–244., 254., 372–374., 384., 387., 388. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 239., 447. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 247., 536. pont)
11. Az EK 81. cikk rendelkezéseibe ütköző egységes jogsértés fogalma feltételezi a különböző felek által elfogadott, ugyanazon versenyellenes gazdasági célt követő magatartások összességét. Azon tény, hogy a vállalkozások különböző cselekményei – azonos, a közös piacon belüli versenyt torzító céljuk alapján – átfogó terv keretébe illeszkednek, döntő jelentőséggel bír az egységes jogsértés fennállásának megállapításakor. E tekintetben a jogsértés egységes jellegének és az átfogó terv fennállásának értékelésekor figyelembe lehet venni az érintett vállalkozások legalábbis részbeni azonosságát, és azon tényt, hogy tudomásuk van arról, hogy részt vesznek a jogsértő magatartások közös céljában.
Ily módon ahhoz, hogy különböző cselekményeket egységes és folyamatos jogsértésnek lehessen minősíteni, azt kell megvizsgálni, hogy e cselekmények kiegészítik‑e egymást abban az értelemben, hogy mindegyiknek a rendes verseny egy vagy több következményével való szembenézés a célja, és a kölcsönhatás révén hozzájárulnak a gazdasági szereplők által – az egységes célra irányuló átfogó terv keretében – kívánt versenyellenes hatás egészének megvalósításához.
Ezzel összefüggésben azon tény, hogy a versenyellenes magatartások két külön termékpiacot érintenek, nem akadályozhatja meg a Bizottságot abban, hogy egységes jogsértés fennállását állapítsa meg, feltéve hogy a különböző piacokat érintő cselekmények olyan átfogó terv keretébe illeszkednek, amelyről a résztvevők tudnak. Különösen erről van szó vertikálisan összekapcsolódó piacok esetében, amennyiben a nyersanyagokra vonatkozóan kötött megállapodás a másodlagos termékekre vonatkozó fő megállapodás megerősítésére irányul. Így a nyersanyag árának mesterséges emelései arra szolgálhatnak, hogy biztosítsák a másodlagos termékekre vonatkozó áremelések végrehajtását, ami lehetővé teszi az egységes jogsértés két ága közötti egymás kiegészítő kapcsolat fennállásának megállapítását. E következtetést nem zárhatja ki azon tény, hogy a nyersanyagra vonatkozó versenyellenes magatartások egyetlen tagállam területére korlátozódtak, amennyiben nem vitatott, hogy a jogsértésnek a másodlagos termékekre vonatkozó ága az Európai Gazdasági Térség egészére kiterjedt.
(vö. 265–267., 271., 272., 281., 283., 303., 312. pont)
12. Az EK 81. cikk (1) bekezdésébe ütköző jogsértés egységes és folyamatos jogsértésnek való minősítését nem zárja ki eleve azon tény, hogy a versenyellenes magatartások résztvevői nem azonosak, és az említett cselekmények különböző piacokat érintenek. Az ilyen értékelés során figyelembe kell venni az említett magatartásokban részt vevő vállalkozások közötti átfedés terjedelmét. Abban az esetben viszont, ha a valamely piacot érintő magatartások valamennyi résztvevője az ezen első piachoz vertikálisan kapcsolódó termékre vonatkozó magatartásokban is részt vesz, a jogsértés két ágának résztvevői közötti teljes azonosság hiánya nem zárja ki az egységes jogsértésnek való minősítést.
Amennyiben a két különböző termékre vonatkozó magatartások ugyanazon átfogó terv keretébe illeszkednek, e következtetést az e magatartások időtartama közötti különbség sem kérdőjelezheti meg.
(vö. 296–300., 306–309. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 339. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 409–419. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 431–435. pont)
16. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás szövegéből és rendszeréből világosan kitűnik, hogy a Bizottság a bírság összegének meghatározásakor felhasznál mind olyan tényezőket, amelyeknek a mértéke valamennyi résztvevő esetében azonos, azon tény tükrözése érdekében, hogy e vállalkozások ugyanazon jogsértő magatartásokban vettek részt, így tartva tiszteletben az egyenlő bánásmód elvét, mind pedig olyan tényezőket, amelyeknek a mértékét vagy együtthatóját a büntetések és szankciók egyéniesítése elvének való megfelelés érdekében az egyes résztvevők sajátos helyzetére tekintettel kiigazítja. Ennélfogva a büntetések és szankciók egyéniesítése elvének tiszteletben tartásához elegendő, hogy a bírság végső összege tükrözze a különböző résztvevők helyzete közötti különbségeket, anélkül hogy szükséges lenne, hogy a Bizottság a bírságösszeg kiszámításának valamennyi szakaszában eltérő bánásmódban részesítse a résztvevőket.
Ugyanezen iránymutatás szövegéből és rendszeréből egyébiránt kitűnik, hogy az iránymutatás 25. pontjában foglalt rendelkezés, amely a bírság alapösszegébe elrettentő hatás címén beépítendő kiegészítő összegről rendelkezik, a legsúlyosabb versenyellenes magatartásokban való részvételt tükrözi. Az e címen beépített kiegészítő összeg nem az egyes résztvevők egyedi helyzetére, hanem valamennyi résztvevő magatartásainak jellemzőire utal. Ennélfogva e rendelkezésnek és az alkalmazásának jogszerűsége nem kérdőjelezhető meg az említett elv alapján.
Egyébiránt a bírság elrettentő hatása nem kizárólag arra irányul, hogy megelőzze a szóban forgó vállalkozás visszaesését. Általános elrettentő hatásuk megerősítése céljából a bírságok mértékéről való döntés a Bizottság hatáskörébe tartozik. Ennélfogva a felperes nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy már nincs jelen az érintett piacon, és hogy a magatartási kódexe előírja a versenyszabályok betartását. Végül az elrettentési követelmények nem képezik olyan pontos értékelés tárgyát, amelyet a bírságok összege kiszámításának egy sajátos szakaszában kellene elvégezni, hanem e követelményeknek a bírság összegének megállapítására irányuló egész folyamat alapjául kell szolgálniuk.
(vö. 453–456., 460., 461., 463., 464. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 466–473. pont)
18. A bírság összegének meghatározása érdekében ugyanúgy figyelembe lehet venni a vállalkozás jelzésértékű teljes forgalmát, még ha az hozzávetőleges és hiányos is, annak méretét, valamint gazdasági erejét, mint a jogsértés tárgyát képező termékekből származó forgalomhányadot, amely tehát a jogsértés terjedelme tekintetében jelzésértékű lehet. E forgalmak egyikének sem szabad a többi mérlegelési tényezőhöz képest aránytalan fontosságot tulajdonítani, következésképpen az arányos bírság összegének megállapítása nem lehet csak a teljes forgalmon alapuló számítás eredménye. Ez még inkább így van, amikor az érintett termékek e forgalomnak csak kis hányadát teszik ki. Az uniós jog viszont nem foglal magában olyan általános alkalmazási elvet, amely szerint a szankciónak arányosnak kell lennie a vállalkozásnak a jogsértés tárgyát képező termékpiacon képviselt jelentőségével.
(vö. 475., 477., 478., 481., 482. pont)
19. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 487–508. pont)
20. Azon vélelmet illetően, miszerint a leányvállalatában 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol annak üzleti magatartására, azon tény, hogy valamely leányvállalat saját helyi vezetéssel és saját eszközökkel rendelkezik, önmagában nem bizonyítja, hogy piaci magatartását önállóan, az anyavállalatától függetlenül határozza meg. Az uniós versenyszabályok megsértésében közvetlenül részt vevő leányvállalat tőkéjében kizárólagos vagy közel kizárólagos részesedéssel való rendelkezés esetén a leányvállalatok és anyavállalataik közötti feladatmegosztással, és különösen azon ténnyel kapcsolatban benyújtott bizonyítékok, hogy a napi tevékenységek irányításával 100%‑ban a leányvállalat helyi vezetését bízták meg – amely azon nagyméretű vállalkozások szokásos gyakorlata, amelyek számos, végső soron ugyanazon végső anyavállalat tulajdonában lévő leányvállalatból állnak –, nem dönthetik meg azon vélelmet, miszerint az anyavállalat és a végső anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol a leányvállalat magatartására.
Ugyanígy azon tény, hogy az anyavállalat úgy kezel olyan kérdéseket, mint a személyzeti politika, a konszolidált beszámolók elfogadása, a cégcsoport adópolitikájának meghatározása, és egyéb más horizontális operatív feladatokat is, úgymint az ipari biztonság, a környezetvédelem, a pénzeszközök etikai szempontoknak megfelelő kezelése vagy a finanszírozási tevékenységek, hogy azok a cégcsoport egészét illetően a leányvállalat kezében összpontosulnak, szintén azt mutatja, hogy a leányvállalat a cégcsoporton belül nem bírt teljes szervezeti önállósággal.
Végül azon tény, hogy a jogsértés által érintett terület vagy tevékenység csak csekély arányt képvisel a cégcsoport vagy az anyavállalat tevékenységeinek összességéhez képest, nem bizonyítja az említett leányvállalatnak az anyavállalatával szembeni önállóságát, és ennélfogva nincs hatással azon vélelem alkalmazására, miszerint az anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol a leányvállalatnak a piacon tanúsított üzleti magatartására.
(vö. 518–520., 522. pont)
21. A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének megállapítása területén a Bizottság saját mérlegelési jogkörének az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás elfogadásából származó korlátozása nem összeegyeztethetetlen a Bizottság lényeges mérlegelési mozgásterének fenntartásával. E mérlegelési jogkör gyakorlásakor azonban a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az általános jogelveket, különösen az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét. Ugyanígy a Bizottság mérlegelési mozgástere és az azzal kapcsolatban az ezen iránymutatásaiban meghatározott korlátok főszabály szerint nem kötik az uniós bíróságot korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlásában.
E tekintetben a Bizottság megsérti az arányosság elvét akkor, ha a vállalkozás terhére ró jelentős számú olyan napot, amelyek vonatkozásában egyáltalán nem nyert bizonyítást a jogsértésben való részvétel, mivel a bírság így kiszámított összege nem tükrözi megfelelően a jogsértés időtartamát.
Ugyanígy a Bizottság objektív igazolás hiányában megsérti az egyenlő bánásmód elvét akkor, ha a bírság összegének kiszámítása során az ilyen jogsértésben való részvétele miatt e vállalkozás terhére ró olyan részvételi időt, amely vonatkozásában e vállalkozás esetében semmilyen jogsértő magatartás nem nyert bizonyítást, míg az ugyanezen jogsértésben részt vevő más vállalkozások esetében jelentősen rövidebb időt adott hozzá a jogsértésben való részvétel tényleges időtartamához.
(vö. 543–545., 548., 551., 553., 554., 559., 560. pont)
22. A Bizottság által elfogadott határozatok jogszerűségének vizsgálatát kiegészíti a korlátlan felülvizsgálati jogkör, amelyet az EK 229. cikknek megfelelően az 1/2003 rendelet 31. cikke ruházott az uniós bíróságra. E jogkör felruházza a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölje, csökkentse vagy növelje. A korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása azonban nem egyezik meg a hivatalból való felülvizsgálattal, és az uniós bíróságok előtti eljárás kontradiktórius.
(vö. 562., 564. pont)
23. Részleges pernyertesség esetén a költségek Törvényszék általi megosztását illetően figyelembe kell venni az elfogadott jogalapok számát és a keresetlevél méretét. Így abban az esetben, ha a felperes tizenegy jogalapja közül csak egynek adtak helyt, és a keresetlevél mérete több mint 40%‑kal meghaladta a beadványokra vonatkozóan megállapított maximális oldalszámot, az ügy körülményeinek helyes mérlegelése megkívánja, hogy a felperes viselje saját költségeinek kilenctizedét és a Bizottság költségeinek kilenctizedét.
(vö. 569., 570. pont)