2011. május 16-án benyújtott kereset - Zinātnes, Inovāciju un Testēšanas Centrs kontra Bizottság

(T-259/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lett

Felek

Felperes: Zinātnes, Inovāciju un Testēšanas Centrs (képviselő: E. Darapoļskis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A Törvényszék helyezze hatályon kívül az "építőanyagok innovációs és kísérleti központjának létrehozása" elnevezésű 2003. évi lettországi nemzeti PHARE programmal (2003/004-979-06-03/1/0027) kapcsolatos megállapodásról szóló bizottsági határozatot (2003/004-979-06-03/1/0027), és ismerje el, hogy az 1 576 010,80 euró összegű PHARE finanszírozás behajtása nem igazolt.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság az "építőanyagok innovációs és kísérleti központjának létrehozása" elnevezésű 2003. évi lettországi nemzeti PHARE programmal (2003/004-979-06-03/1/0027) kapcsolatos megállapodásról szóló határozatában (a továbbiakban: vitatott határozat) 1 474 200,00 euró értékű európai uniós forrás behajtása mellett döntött.

A felperes úgy véli, hogy a vitatott határozat elfogadása során a Bizottság nem tartotta tiszteletben az Európai Bizottság és a Lett Köztársaság között 2003. szeptember 19-én megkötött, a lettországi nemzeti PHARE program finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi memorandumot, amelynek alapján a felperessel finanszírozási megállapodás jött létre 2005. augusztus 23-án, és 1 576 010,80 euró összegű finanszírozás folyósítására került sor. A felperes ezenkívül azon az állásponton van, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i a 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet¹ (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet² (a továbbiakban: végrehajtási rendelet).

Keresete alátámasztására a felperes az alábbi jogalapokra hivatkozik:

Először is a felperes úgy véli, hogy a Bizottság a vitatott határozatot az ügy körülményeinek körültekintő vizsgálata és a tényállás értékelése nélkül fogadta el, amikor kizárólag a lett tisztségviselők olyan jelentéseire támaszkodott, amelyeket nem támasztják alá az illetékes hatóságok véleményei vagy határozatai. A felperes szerint a Bizottságnak a behajtási eljárás megindítása előtt ellenőriznie kellett volna a Lett Köztársaság tisztségviselőinek jelentéseiben állított jogsértések fennállását, és meg kellett volna szereznie minden szükséges bizonyítékot, amit a Bizottság nem tett meg, mivel a korábbi levelezés formális vizsgálatára szorítkozott. Következésképpen jelentős tényállási elemeket nem vett figyelembe, és jogosulatlanul kérte a PHARE finanszírozás visszafizetését.

Másodszor a felperes szerint a Bizottság nem élt a pénzügyi memorandum, a költségvetési rendelet és a végrehajtási rendelet által neki biztosított hatáskörökkel. E vonatkozásban megjegyzi, hogy a jogsértések megállapításakor a Bizottságnak először is értékelnie kellett volna azoknak az Unió költségvetésére gyakorolt pénzügyi következményeit, másodszor pedig amennyiben megállapította, hogy a jogsértések alkalmasak jelentős pénzügyi következmények előidézésére, lehetőséget kellett volna adnia a Lett Köztársaság számára, hogy hasznos észrevételeket tegyen az ügy körülményei vonatkozásában, valamint időt kellett volna biztosítania a szabálytalanságok megszüntetésére. A jelen ügyben a Bizottság nem élt hatásköreivel, és ezért a vitatott határozat ellentétes a pénzügyi memorandummal, a költségvetési rendelet 71. cikkével és a végrehajtási rendelet 79. és 80. cikkével.

Harmadszor a felperes úgy véli, hogy a vitatott határozat aránytalan, és a pénzügyi memorandumban, a költségvetési rendeletben és a végrehajtási rendeletben az ilyen határozatok meghozatalára vonatkozóan meghatározott eljárás megsértésével fogadták el. Ráadásul a vitatott határozatot nem tették közzé, nem tartalmazza a kibocsátás napját, és a felperes arról csak 2011. április 9-ét követően, egy Lettország ellen indított eljárás keretében szerzett tudomást.

Negyedszer a felperes álláspontja szerint a vitatott határozat súlyos következményekkel járt, és károkat okozott a számára, mivel az ellene indított eljárás alapjául szolgál, és megakadályozza abban, hogy a jövőben finanszírozást szerezzen a PHARE program keretében.

Ötödször és utolsósorban a felperes szerint a vitatott határozat komolyan érintette jóhírnevét, mivel a Bizottság jogellenes cselekményei meghiúsítják új partnereknek a projektben való részvételét, és súlyosan károsítják a befektetőknek a felperesbe, mint megbízható és biztos partnerbe vetett bizalmát.

____________

¹ - HL L 248., 2002.9.16., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74.o.

² - HL L 357., 2002.12.31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet,4. kötet, 145. o.