A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2012. május 15.
T‑184/11. P. sz. ügy
Bart Nijs
kontra
az Európai Unió Számvevőszéke
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Fegyelmi rendszer – Fegyelmi eljárás – Hivatalvesztés az öregségi nyugdíjra való jogosultság megtartása mellett – A személyzeti szabályzat 22a. és 22b. cikke – A fellebbezés pontosságának követelménye – Új jogalap – Hatékony bírói jogvédelem – Az Alapjogi Charta 47. cikke – Az ésszerű határidő megsértésére alapított jogalap hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó kötelezettség hiánya”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑77/09. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2011. január 13‑án hozott ítélete ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Bart Nijs maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Unió Számvevőszékénél a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – Az ítélet rendelkező részének megalapozásához nem szükséges indokolással szemben felhozott jogalap – Hatástalan jogalap
2. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények értékelésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
3. Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság
(a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, (1) bekezdés, c) pont)
4. Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság
(a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §, 139. cikk, 2. § és 144. cikk)
5. Uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Az Emberi Jogok Európai Egyezménye általi elismerés – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevétele
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk és 52. cikk, (3) bekezdés)
6. Uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Fegyelmi intézkedés korlátlan felülvizsgálata
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
7. Tisztviselők – Kereset – A fegyelmi eljárás időtartamának állítólagos ésszerűtlen jellegére alapított jogalap – Az ilyen jogalap hivatalból való figyelembevételének kötelezettsége – Hiány
1. Ha a Közszolgálati Törvényszék által elfogadott valamelyik ok elegendő az ítélete rendelkező részének megalapozására, akkor az érintett ítéletben szereplő többi okot érintő bármely hiányosság semmi esetre sincs hatással az említett rendelkező részre, ennek megfelelően az ezen hibákra hivatkozó jogalap hatástalan és elutasítandó.
(lásd a 24. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑496/99. P. sz., Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ügyben 2004. április 29‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑3801. o.) 68. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Az EUMSZ 257. cikk és a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a Törvényszékhez benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat. Kizárólag az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. A tények első fokon ítélkező bíróság általi értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a Törvényszéknek felül kellene vizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.
(lásd a 29. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑222/07. P. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑B‑1‑37. o. és II‑B‑1‑267. o.) 60–62. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. A Bíróság alapokmányának 21. cikke szerint a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ezenfelül a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑a első albekezdésének c) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapokat és jogi érveket. E rendelkezésekből következően a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyeztetni kívánt ítélet kifogásolt elemeit és a kérelem alapjául szolgáló egyedi jogi érveket.
(lásd a 36. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑107/07. P. sz., Rossi Ferreras kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑5. o. és II‑B‑1‑31. o.) 27. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. A Törvényszék eljárási szabályzata 139. cikkének 2. §‑a értelmében az Közszolgálati Törvényszék előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni.
Ha ugyanis valamely félnek megengednék, hogy először a fellebbviteli bíróság előtt hozzon fel olyan jogalapot, amelyekre az elsőfokú bíróságnál nem hivatkozott, az azt jelentené, hogy az elsőfokú bíróság által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a fellebbviteli bírósághoz, amelynek a fellebbezési eljárásban korlátozott a hatásköre. Márpedig a fellebbezési eljárás keretében a Törvényszék hatásköre az Közszolgálati Törvényszék előtt megvitatott jogalapokról hozott jogi döntés megítélésére korlátozódik.
(lásd az 58. és 66. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑266/05. P. sz., Sison kontra Tanács ügyben 2007. február 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑1233. o.) 95. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
5. A hatékony bírói jogvédelem elve az uniós jog egyik alapelve, amely jelenleg az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében jut kifejeződésre. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdésében biztosított oltalmat tehát az Alapjogi Charta 47. cikke ülteti át az uniós jogba. Mindez azonban nem érinti azt a tényt, hogy – az Alapjogi Charta 52. cikkének (3) bekezdésének megfelelően – amennyiben az Alapjogi Charta 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való jog megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított valamely jognak, akkor e jog tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni az említett egyezményben szereplő, az Emberi Jogok Európai Bírósága által értelmezett jog tartalmával és terjedelmével.
(lásd a 84. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑279/09. sz. DEB‑ügyben 2010. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑13849. o.) 29–31. pontja; C‑457/09. sz. Chartry‑ügyben 2011. március 1‑jén hozott végzésének (EBHT 2011., I‑819. o.) 25. pontja; C‑69/10. sz. Samba Diouf ügyben 2011. július 28‑án hozott ítéletének (EBHT 2011., I‑7151. o.) 49. pontja.
6. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke nem zárja ki, hogy egy közigazgatási jellegű eljárásban először a közigazgatási hatóság szabjon ki „büntetést”. Azt feltételezi azonban, hogy amennyiben a közigazgatási hatóság határozata önmagában nem teljesíti e cikk feltételeit azt utólagosan „korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkező igazságszolgáltatási szerv” vizsgálhassa felül. Egy igazságszolgáltatási szervnek ahhoz, hogy „korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkező igazságszolgáltatási szervnek” minősüljön, hatáskörrel kell rendelkeznie különösen arra, hogy az előtte folyó jogvita minden releváns ténybeli és jogkérdésével foglalkozzon, ami fegyelmi intézkedés esetén magában foglalja azt is, hogy hatáskörének nemcsak a nyilvánvaló értékelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés megállapítására, de a kötelességszegés és a szankció közti arányosság elbírálására is ki kell terjednie.
(lásd a 85. pontot)
Hivatkozás:
az Emberi Jogok Európai Bírósága: 1983. február 10‑i Albert és Le Compte kontra Belgium ítélet, A. sorozat 58. szám, 29. §; 1995. október 23‑i Schmautzer, Umlauft, Gradinger, Pramstaller, Palaoro és Pfarrmeier kontra Ausztria ítélet, A. sorozat, 328 A‑C. és 329 A‑C. szám 34. §, 37.§, 42.§, 39.§, 41.§, illetőleg 38. §; 2009. szeptember 24‑i Mérigaud kontra Franciország ítélet, 32976/04. sz. ügy 68. §.
7. Az uniós bíróság nem köteles hivatalból figyelembe venni a fegyelmi eljárás időtartamának állítólagos ésszerűtlen jellegére alapított jogalapot, ha e bíróság előtt nem állították, illetve nem bizonyították, hogy e jogsértés befolyásolta az ezen intézmény által elfogadott befejező határozat tartalmát.
(lásd a 100. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑39/00. P. sz., SGA kontra Bizottság ügyben 2000. december 13‑án hozott végzésének (EBHT 2000., I‑11201. o.) 41–45. pontja; C‑1/01. P. sz., Asia Motor France és társai kontra Bizottság ügyben 2001. szeptember 20‑án hozott végzésének (EBHT 2001., I‑6349. o.) 33–36. pontja.