2009. december 21-én benyújtott kereset - Rusal Armenal kontra Tanács

(T-512/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Rusal Armenal ZAO (képviselő: B. Evtimov ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2009. szeptember 24-i 925/2009/EK tanácsi rendeletet annyiban, amennyiben az a felperest érinti;

a Tanácsot kötelezze a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetlevelében a felperes az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2009. szeptember 24-i 925/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009., L 262., 1. o.) (a továbbiakban: megtámadott rendelet) annyiban történő megsemmisítését kéri, amennyiben az a felperest érinti.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes az alábbi öt megsemmisítési jogalapra hivatkozik, amelyek közül az egyik járulékos jogellenességi kifogáson alapul.

Az első megsemmisítési jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság és a Tanács megsértette az alaprendelet¹ 2. cikkének (1)-(6) bekezdését, valamint az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás vagy DEM) 2.1. és 2.2. cikkét, amennyiben a felperes vonatkozásában irányadó rendes értéket harmadik analóg országból származó adatok alapján számította ki, ezáltal pedig alapvetően téves következtetésekre jutott a dömpinget, valamint az Örményországból származó behozatal vonatkozásában az összesített értékelést, a kárt és az okozati összefüggést illetően. A felperes szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak a saját örményországi adatai alapján, nem pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján kellett volna kiszámítani a felperes vonatkozásában irányadó rendes értéket.

A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bíróságnak az első megsemmisítési jogalap érdemi vizsgálata érdekében - az EUMSZ 277. cikk (korábban az EK 241. cikk) értelmében járulékos jelleggel - meg kell állapítania az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a felperessel szembeni alkalmazhatatlanságát, amennyiben az a felperes esetében irányadó rendes értéknek a megtámadott rendeletben történő kiszámítása során használt analóg ország módszer jogi alapjaként szolgált. A felperes azért hozza fel ezt a járulékos jogellenességi kifogást, mert azt állítja, hogy neki joga van a 2. cikk (7) bekezdése vele szemben történő alkalmazásának bírósági felülvizsgálatához, valamint előadja, hogy hátrányosan érintik őt a megtámadott rendeletben foglalt, a rendes értékre vonatkozó azon megállapítások, amelyek jogilag az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésén alapulnak. E rendelkezést a felperes szerint alkalmazhatatlannak kell nyilvánítani azon az alapon, hogy annak a felperessel szembeni alkalmazása sérti a dömpingellenes megállapodás 2.1. és 2.2. cikkeinek rendelkezéseit, amely megállapodást az Európai Unió többoldalú kötelezettségként szándékozott átültetni az uniós jogba, és amely részét képezi az Európai Unió alapját képező szerződéseknek, továbbá amely a Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata értelmében a Tanáccsal és a Bizottsággal szemben kötelező erővel rendelkezik.

A második megsemmisítési jogalap keretében a felperes előadja, hogy még ha fel is tételezzük, hogy az intézmények nem az alaprendelet 2. cikke (1)-(6) bekezdését, valamint a dömpingellenes megállapodást megsértve jártak el, megsértették az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontját és tévesen tagadták meg a felperestől a piacgazdasági elbánást, továbbá a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának alkalmazásával összefüggésben számos esetben nyilvánvalóan tévesen mérlegelték a tényeket.

A harmadik megsemmisítési jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy az intézmények megsértették az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdését és nyilvánvaló mérlegelési hibát követtek el, amikor elmulasztották Örményországot kihagyni az állítólagos dömpingelt behozatal összesített értékeléséből, ezzel összefüggésben pedig elmulasztották figyelembe venni az örményországi termelőtevékenységnek a 2004 és 2006 közötti időszakban lezajlott alapvető átvizsgálását és az érintett örményországi termékek azon minőségi problémáit, amelyek a termelési műveletek 2007-ben történt újraindítása és kiigazítása során, a vizsgált időszakban merültek fel.

A negyedik megsemmisítési jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság a felperestől származó, az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás elutasítását megelőző vizsgálati eljárásával és ezen elutasítás indokolásával, ezzel egyidejűleg pedig egy brazíliai exporttermelő hasonló körülmények között felajánlott kötelezettségvállalásának elfogadásával megsértette az egyenlő bánásmód, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma alapvető elvét, és nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el.

Az ötödik megsemmisítési jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés alapvető uniós jogi elvét, ezáltal pedig lényeges eljárási szabályt sértett, amikor nyilvános és közvetlen utalást tett a felperesre és a folyamatban lévő szóban forgó dömpingellenes vizsgálatra, az e dömpingellenes vizsgálat lefolytatásáért felelős intézmények vonatkozásában pedig állítólag elfogultságot keltett abba az irányba, hogy dömpingellenes vámot vessenek ki a felperes exportjára.

____________

¹ - Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. kötet, 10. fejezet, 45. o.)