A Törvényszék (hetedik tanács) T-111/19. sz., Evariste Boshab kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2021. február 3-án hozott ítélete ellen Évariste Boshab által 2021. április 13-án benyújtott fellebbezés
(C-242/21. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Évariste Boshab (képviselők: T. Bontinck, P. De Wolf, T. Payan, A. Guillerme ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke 2021. február 3-i Evariste Boshab kontra az Európai Unió Tanácsa (T-111/19) ítéletét;
vizsgálja meg a keresetet érdemben, és semmisítse meg a 2018. december 10-i (KKBP) 2018/1940 tanácsi határozatot, amennyiben az továbbra is szerepelteti a felperest a 2010/788/KKBP határozat mellékletének 8. pontjában, valamint a 2018. december 10-i (EU) 2018/1931 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az továbbra is szerepelteti a felperest az 1183/2005/EK rendelet1 Ia. mellékletének 8. pontjában;
az Európai Unió Tanácsát kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésében a fellebbező az Európai Unió Törvényszéke T-111/19. sz. ügyben hozott 2021. február 3-i Evariste Boshab kontra az Európai Unió Tanácsa ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, aminek az alátámasztására két jogalapot hoz fel, amelyeket a védelemhez való jog megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára alapít.
Ami az első jogalapot illeti, a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a védelemhez való jogot, különösen a fellebbező meghallgatáshoz való jogát, amennyiben:
Úgy tekintette, hogy az Európai Unió Tanácsa késedelmes közlése, anélkül hogy a fellebbező megtehette volna az észrevételeit a szóban forgó korlátozó intézkedések meghosszabbítására vonatkozó határozattal kapcsolatban, nem minősült a meghallgatáshoz való jog megsértésének, mivel az nem jelentett új bizonyítékot; és
Nem vonta le azokat a következtetéseket, amelyek szükségesek lettek volna amiatt, hogy a Tanács a jelen ügyben nem végzett semmilyen vizsgálatot.
Ami a második jogalapot illeti, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék nyilvánvaló értékelési hibát vétett, mivel:
Nem vette figyelembe, hogy a korlátozó intézkedések biztosítási jellegűek, és fogalmilag ideiglenesek, és azok érvényessége mindig a meghozataluk alapját képező ténybeli és jogi körülmények további fennállásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó célkitűzés elérése érdekében való fenntartásuk szükségességének a függvénye;
Nem állapította meg, hogy a Tanács által előadott bizonyítékok egyáltalán nem voltak alkalmasak bármely, a vitatott jegyzékekbe való felvétel kritériuma alá tartozó magatartás, vagyis az emberi jogok súlyos megsértésének minősülő cselekedetek igazolásához; és
Nem vizsgálta meg azt a tényt, hogy a Tanács nem vizsgálta a fellebbező által a felülvizsgálati eljárás során átadott bizonyítékokat, és hogy ezen az alapon nem végezte el a saját vizsgálatait.
____________
1 A Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 193., 1. o.).