AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2009. október 29.(*)
„Kártérítési kereset – 178/2002/EK rendelet – Sürgősségi riasztórendszer – Kiegészítő értesítés – A nemzeti hatóságok hatásköre – A Bizottság joghatást nélkülöző véleménye – A jogvita tárgyának a módosítása – Elfogadhatatlanság”
A T‑212/06. sz. ügyben,
a Bowland Dairy Products Ltd (székhelye: Barrowford, Lancashire [Egyesült Királyság], képviselik: J. Milligan solicitor, D. Anderson QC és A. Robertson barrister)
felperesnek
az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: P. Oliver, J.‑P. Keppenne és L. Parpala, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
először is a Bizottság arra vonatkozó állítólagos elutasításának a megsemmisítése iránti kérelme, hogy az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.) 50. cikkének a keretében előírt sürgősségi riasztórendszer keretében továbbítson egy, a felperes által gyártott túró forgalmazásának az egyesült királyságbeli Food Standard Agency általi jóváhagyásáról szóló kiegészítő értesítést, és másodszor ezen elutasítás miatt a felperes által állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránt kérelme tárgyában,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (ötödik tanács),
tagjai: M. Vilaras elnök, M. Prek (előadó) és V. M. Ciucă bírák,
hivatalvezető: C. Kantza tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. március 5‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
1 Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.) meghatározza az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárásokat.
2 A 178/2002 rendelet „Sürgősségi riasztórendszer, válságkezelés és szükséghelyzetek” című IV. fejezete létrehoz egy sürgősségi riasztórendszert az élelmiszerek és takarmányok esetében (a továbbiakban: RASFF).
3 A 178/2002 rendelet 50. cikke a következőképpen rendelkezik:
„Sürgősségi riasztórendszer
(1) Létrehoznak egy hálózatként működő sürgősségi riasztórendszert, amely az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt jelzi. A rendszer kiterjed a tagállamokra, a Bizottságra és az [Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóságra. A tagállamok, a Bizottság és az [Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóság mindegyike megbízza a hálózat egy tagját a kapcsolattartással. A Bizottság felelős a hálózat működtetéséért.
(2) Amennyiben a hálózat valamelyik tagja élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, ezt az információt a sürgősségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. A Bizottság haladéktalanul továbbítja az információt a hálózat tagjainak.
Az [Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóság kiegészítheti a jelentést olyan tudományos vagy szakmai információkkal, amelyek segítik a tagállamokat a gyors és megfelelő, kockázatkezelő intézkedések megtételében.
(3) A Közösség egyéb jogszabályainak sérelme nélkül, a tagállamok a sürgősségi riasztórendszeren keresztül haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a következőket:
a) az olyan általuk hozott intézkedések, amelyek célja az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalának korlátozása, a piacról történő kivonása vagy visszahívása az emberi egészség védelme érdekében, amely során gyors intézkedés szükséges;
b) minden olyan, a gazdasági szereplőknek szóló vagy velük kötött ajánlás vagy megállapodás, amelyeknek célja – önkéntes vagy kötelező alapon – az azonnali intézkedést igénylő, súlyos egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának és felhasználásának megelőzése, korlátozása, illetve meghatározott feltételekhez kötése;
c) az Európai Unió területén valamelyik határátkelőhelyen közvetlen vagy közvetett egészségügyi kockázat miatt, az illetékes hatóság által visszafordított tétel, szállítótartály vagy szállítmány.
Az értesítéshez csatolni kell az értesítést küldő tagállam illetékes hatóságai által megtett intézkedés okainak részletes értelmezését. Ezt rövid időn belül követik a kiegészítő információk, különösen, ha az értesítés alapját képező intézkedéseket módosították vagy visszavonták.
A Bizottság haladéktalanul továbbítja a hálózat tagjainak az első és második albekezdés alapján kapott értesítéseket és kiegészítő információkat.”
A jogvita előzményei
4 A felperes, a Bowland Dairy Products Ltd egy angol jog szerinti társaság, amely általában friss sajtot és különösen túrót gyárt. 1999 óta a Pendle Environmental Health Office, a Food Standards Agency felügyelete alatt működő helyi élelmiszerügyi hatóság (a továbbiakban: FSA) engedélyezte számára, hogy a túrót különböző forrásokból származó tejből gyártsa.
5 2006. június 9‑én az Élelmiszer‑ és Állategészségügyi Hivatal (FVO), az Európai Közösségek Bizottsága Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának (DG) a részét képező igazgatóság az FSA képviselőjének jelenlétében vizsgálatot végzett a felperes irodáiban és minőségellenőrzési laboratóriumában. Az FVO a vizsgálati eredményeit az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság 2006. június 12‑i belső feljegyzéseiben tette közzé, és azok az FVO azon kiküldetésének a végső jelentéstervezetében szerepelnek, amelyet 2006. május 31‑e és június 26‑a között az Egyesült Királyságban végzett.
6 2006. június 14‑én az FSA az RASFF keretében sürgősségi riasztásról küldött értesítést a kockázat következő meghatározásával: „Tejtermékek hibás termelése. Az antibiotikumok felderítésének nem megfelelő ellenőrzési rendszere.” Az FSA az értesítést „valamennyi, az UK PE 023.EEC egészségügyi jelöléssel ellátott túróra”, vagyis a felperes által gyártott valamennyi túróra alkalmazta. A kiegészítő információkat az RASFF keretében 2006. június 16‑án továbbították.
7 2006. június 16‑a és 26‑a között a felperes bezárta a helyiségeit.
8 2006. június 20‑án az FSA könyvvizsgálatot végzett a felperes helyiségeiben. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságnak 2006. június 23‑án küldött levélben az FSA jelezte a felperes gyakorlataival kapcsolatos aggályait és az e tekintetben hozott intézkedéseket. Az FSA megállapította, hogy a felperesnél a működésnek a javasolt intézkedések alapján történő újrakezdése nem jelent problémát a közegészségre, és a közösségi jogszabályokat sem sérti.
9 2006. június 26‑án az FSA engedélyezte a felperesnek, hogy újrakezdje a túró gyártását, amelyet ez utóbbi ugyanezen a napon meg is tett.
10 Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság és az FSA között az FVO 2006. június 9‑i megállapításai és az FSA könyvvizsgálata tárgyában új vita keletkezett, és 2006. július 4‑én találkozót tartottak.
11 A 2006. július 19‑i elektronikus levélben F. az FSA‑ból ‑ jelezve, hogy a Bizottság megjegyzéseit vagy javaslatait várja ‑ Bizottságnak a következő kiegészítő értesítéstervezetet nyújtotta be:
„A brit hatóságok 2006. június 20‑án teljes könyvvizsgálatot végeztek a Bowland Dairy Products Ltd‑nél. Ezt követően Németország esetében két rakomány, emberi fogyasztásra nem alkalmasnak minősített tejből gyártott túrót küldtek vissza az Egyesült Királyságba, és semmisítettek meg felügyelet mellett június 27‑én.
Ezenkívül megállapították, hogy a korrekciós intézkedéseket kellett hozni, ezért javultak a veszélyelemzésre és a kritikus szabályozási pontokra vonatkozó eljárások, a minőség‑ellenőrzés és a tej átvétel során történő meghatározása.
Ezért a brit hatóságok elfogadták a Bowland által termelt túró forgalmazását.”
12 A 2006. július 20‑i elektronikus levélben a Bizottság a következőket válaszolta az FSA‑nak:
„Tisztelt F. Úr,
mi is örülünk, hogy az antibiotikumokat tartalmazó tejjel és a higított tejjel kapcsolatban tegnap újból ismertethettük az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] álláspontját. Tervezzük, hogy a tagállamoknak a nyári szünetet követően egy annak meghatározására irányuló jogi szabályozást javasolunk, hogy mit kell e két összetevővel tenni, és hogy kell e két összetevőt ellenőrizni, amikor azokat túró gyártásához használják fel.
Köszönjük, hogy a sürgősségi riasztórendszerre vonatkozó üzenettervezetével kapcsolatban véleményünket kérte. Az utolsó mondatot, azaz az »[e]zért a brit hatóságok elfogadták a Bowland által termelt túró forgalmazását« úgy értjük, hogy az Ön véleményéről van szó, amely azonban nem egyezik az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] véleményével. A tegnapi beszélgetésünkből úgy értettük, hogy június 26. (amely időpontban a Bowland újból megkezdte a termelést) óta a Bowland ismét olyan tejet használ fel, amelynek az antibiotikum‑tartalmával kapcsolatban nem erősítették meg, hogy az a maximális maradékanyag‑határérték alatt van, illetve higított tejet, miközben a kémiai anyagok hiányát nem erősítették meg megfelelő eszközökkel.
Ezért az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] nem tudja elfogadni az Ön üzenetében szereplő nyilatkozatot.
Csak akkor tudjuk jóváhagyni az üzenettervezetét, amennyiben megerősíti, hogy a tej e két forrását nem használja fel túrótermeléshez.
Alternatív megoldásként az üzenetét továbbíthatjuk az RASFF‑n keresztül, ebben az esetben azonban azt az [Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság] azon üzenete fogja kísérni, miszerint a »Bizottság szolgálatai úgy vélik, hogy a Bowland által gyártott túrót nem szabad forgalmazni«.
Tisztelettel
[E. P.]”
13 A P.‑nek címzett 2006. augusztus 23‑i elektronikus levélben Y. az FSA‑ból azt kérte az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságtól, hogy az RASFF‑n keresztül továbbítson egy, a 2006. július 19‑i tervezetben szereplőhöz hasonló szövegű feljegyzést. Ugyanazon a napon az Egyesült Királyság hatóságai ugyanerről az üzenetről értesítették az RASFF bizottságbeli kapcsolattartó pontját.
14 2006. augusztus 24‑én a Bizottság az RASFF‑n keresztül továbbította ezt az értesítést. Ezenkívül továbbította a szolgálatainak egy feljegyzését, amely a 2006. július 4‑i találkozó jegyzőkönyvének a tervezetét tartalmazta, és amelyből kitűnik, hogy az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság nem értett egyet az FSA által a felperesnek nyújtott engedéllyel (a továbbiakban: 2006. augusztus 24‑i feljegyzés).
Az eljárás és a felek kérelmei
15 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2006. augusztus 11‑én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.
16 A Hivatalhoz ugyanazon a napon benyújtott külön beadványban a felperes ideiglenes intézkedések elrendelése iránti kérelmet nyújtott be, amellyel többek között azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság rendelje el egyrészt a 2006. július 20‑i elektronikus levélben szereplő megtámadott határozat végrehajtásának a felfüggesztését, és másodszor az FSA kiegészítő értesítésének az RASFF keretében történő továbbítását.
17 2006. augusztus 25‑én a felperes továbbította az Elsőfokú Bíróságnak azon levél másolatát, amelyet ugyanazon a napon az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságnak küldött, és amelyben jelezte, hogy kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy az ideiglenes intézkedése iránti kérelmét és az alapkeresetét úgy kezelje, hogy azok nem csak a 2006. július 20‑i elektronikus levél ellen, hanem a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés ellen is irányulnak.
18 A T‑212/06. R. sz., Bowland Dairy Products kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 12‑én hozott végzésével (az EBHT‑ban nem tették közzé) az Elsőfokú Bíróság elnöke elrendelte, hogy a Bizottság az ideiglenes intézkedés iránti eljárást lezáró végzés meghozatalának időpontjáig vonja vissza a 2006. augusztus 24‑i feljegyzését. 2006. szeptember 13‑án a Bizottság eleget tett e kérésnek.
19 A 2006. október 24‑i levelével a felperes visszavonta az ideiglenes intézkedések és a megsemmisítés iránti kérelmét. Mindazonáltal jelezte, hogy a keresetlevelet az általa állítólagosan elszenvedett károk megtérítésére tekintettel fenntartja.
20 A 2006. november 29‑i végzésével az Elsőfokú Bíróság elnöke elrendelte a T‑212/06. R. sz. ügy törlését.
21 A Bizottságnak a 2007. március 28‑i külön iratban benyújtott és a felperes által a 2007. április 30‑i írásbeli észrevételeiben nem vitatott kérelmére az Elsőfokú Bíróság 2007. június 19‑én pervezető intézkedés címén úgy döntött, hogy a kártérítés összegének a kérdésével csak akkor foglalkozik, ha megállapította, hogy az Európai Közösség felelős a felperes által említett károkért.
22 Az ügyet a Bíróság harmadik tanácsa tárgyalta. Mivel módosult az Elsőfokú Bíróság tanácsainak összetétele, az előadó bírót a hatodik tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták. Mivel az előadó bíró nem tudott részt venni a jelen ügy elbírálásában, az Elsőfokú Bíróság elnöke a 2008. január 7‑i határozatával az ügyet átadta az ötödik tanácsnak.
23 Az előadó bíró jelentése alapján az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) elrendelte a szóbeli szakasz megnyitását. A felek szóbeli előadásait és az Elsőfokú Bíróság által feltett kérdésekre adott válaszaikat a 2009. március 5‑i tárgyaláson hallgatta meg.
24 A keresetlevelében a felperes azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2006. július 20‑i elektronikus levelet. Ezután a 2006. augusztus 25‑i levélben a felperes jelezte, hogy a megsemmisítés iránti kérelmét kiterjeszti a 2006. augusztus 24‑i feljegyzésre is. A megsemmisítés iránti kérelmeit később a 2006. október 24‑i levéllel visszavonta.
25 A felperes a válaszában azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
– kötelezze a Bizottságot, hogy kártérítésként fizesse meg a 2006. július 20‑i elektronikus levél és a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés következtében a felperes által elszenvedett veszteség összegét és annak kamatait;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
26 A Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
– utasítsa el a keresetet, mint elfogadhatatlant, és mindenesetre mint megalapozatlant;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
27 Előzetesen hangsúlyozni kell, hogy az írásbeli szakasz folyamán a felperes visszavonta a 2006. július 20‑i elektronikus levél és a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés megsemmisítése iránti kérelmeit. Ezt a visszavonást megerősítette a tárgyalás során. Az Elsőfokú Bíróság ezért csak a kártérítési kérelmeket vizsgálja.
A felek érvei
28 A felperes felrója a Bizottságnak, hogy az FSA kiegészítő értesítésének továbbítását annak megkövetelésétől tette függővé, hogy az FSA erősítse meg, hogy a felperes nem használ fel sem antibiotikumot tartalmazó tejet, sem higított tejet a túrógyártásához, illetve másodlagosan, hogy ezt az értesítést az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság azon üzenete kísérje, amelyben megállapítja, hogy a Bizottság szolgálatai úgy vélik, hogy a felperes által gyártott túrót nem szabad forgalmazni.
29 A felperes többek között úgy véli, hogy a 2006. július 20‑i elektronikus levél a Bizottság részéről az FSA kiegészítő értesítése továbbításának a végleges megtagadását jelenti, amennyiben azt nem kíséri a Bizottság egyet nem értését tartalmazó ellentétes tartalmú értesítés. E megtagadás végleges jellegét bizonyítja az a tény, hogy a 2006. július 20‑i elektronikus levél az FSA 2006. július 19‑i elektronikus levelére adott válasz, amelyet a felperes szerint nem lehet másképp értelmezni, mint egy továbbítás iránti kérelmet. A felperes ezenkívül azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróságnak úgy kell kezelnie a jelen keresetet, mint a nem csupán a 2006. július 20‑i elektronikus levél által, hanem a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés által okozott kár megtérítésére irányuló keresetet, még ha a feljegyzést az RASFF‑n keresztül a keresetlevél benyújtását követően továbbították is.
30 Egyrészt e tekintetben a felperes megjegyzi, hogy a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés hatálya megegyezik a 2006. július 20‑i elektronikus levél hatályával, és hogy az e két aktussal szemben előterjesztett érvek és kérelmek szintén azonosak.
31 Másrészt a felperes a fenti 18. pontban említett, Bowland Dairy Products kontra Bizottság ügyben hozott végzésre utal, amelyben ideiglenes intézkedésként elrendelték a Bizottság számára, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárást lezáró végzés meghozatalának időpontjáig vonja vissza a 2006. augusztus 24‑i feljegyzést. A felperes úgy véli, hogy az EK 242. cikkre és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 104. cikkére való tekintettel az Elsőfokú Bíróság elnöke nem rendelhette volna el a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés visszavonását, amennyiben azt nem tekintették volna úgy, hogy a kereset tárgya magában foglalja.
32 A Bizottság úgy véli, hogy a 2006. július 20‑i elektronikus levél nem minősül az FSA kiegészítő értesítése továbbítása megtagadásának, mivel ezen időpontig nem nyújtottak be hozzá ilyen értelmű végleges kérelmet. Az FSA 2006. július 20‑i elektronikus levele ugyanis csupán a kiegészítő értesítéstervezetre vonatkozó konzultációnak minősült.
33 A Bizottság azon a véleményen van, hogy a kereset hatálya nem terjed ki a 2006. augusztus 24‑i feljegyzésre, mivel az a keresetlevél benyújtását követte. Azzal érvel, hogy a kereset eredeti hatályának egy, a Bizottsághoz címzett levél útján történő kiterjesztése szokatlan és a Bíróság alapokmányával, valamint az eljárási szabályzattal nyilvánvalóan ellentétes eljárás.
Az Elsőfokú Bíróság álláspontja
34 Először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság alapokmánya 21. cikkének első bekezdése, amely ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének megfelelően az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásokban is alkalmazandó, akként rendelkezik, hogy „[a] Bíróság előtt a keresetet a hivatalvezetőnek címzett keresetlevéllel kell megindítani”, és „[a] keresetlevélnek tartalmaznia kell […] a jogvita tárgyát, a Bíróság döntésére irányuló kérelmet és azoknak a jogalapoknak a rövid összefoglalását, amelyekre a kérelmet alapozzák”.
35 Ugyanígy az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) és d) pontja akként rendelkezik, hogy a Bíróság alapokmányának 21. cikkében meghatározott keresetlevél tartalmazza a jogvita tárgya és a felhozott jogalapok rövid ismertetését, valamint a felperes kérelmeit.
36 Bár az eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §‑a bizonyos körülmények között lehetővé teszi az eljárásban új jogalapok felhozatalát, ez a rendelkezés semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi a felperes számára az Elsőfokú Bíróság előtt új kérelmek előterjesztését és ezáltal a jogvita tárgyának módosítását (lásd az Elsőfokú Bíróság T‑3/99. sz., Banatrading kontra Tanács ügyben 2001. július 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2001., II‑2123. o.] 28. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
37 Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Közösség szerződésen kívüli felelősségének megállapítása több feltétel – vagyis az intézménynek felrótt magatartás jogellenessége, a kár tényleges bekövetkezte, illetve az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés megléte – együttes fennállásától függ. Ezért, ha akár egyetlen feltétel nem teljesül, a keresetet teljes egészében el kell utasítani anélkül, hogy a többi feltétel vizsgálatára szükség lenne (lásd a Bíróság 26/81. sz., Oleifici Mediterranei kontra EGK ügyben 1982. szeptember 29‑én hozott ítéletének [EBHT 1982., 3057. o.] 16. pontját; az Elsőfokú Bíróság T‑481/93. és T‑484/94. sz., Exporteurs in Levende Varkens és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1995. december 13‑án hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑2941. o.] 80. pontját és T‑334/04. sz., Bouychou kontra Bizottság ügyben 2007. július 19‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 33. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
38 Ezen ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az alperes intézmény jogi aktusa vagy magatartása, amely az állítólagos kár oka, részét képezi a kártérítési kereset tárgyának, és azt pontosítani kell a keresetlevélben. Ugyanezen okból az ilyen kereset kérelmeit úgy kell érteni, hogy azok a keresetlevélben hivatkozott aktussal vagy magatartással állítólagosan okozott károk megtérítésére utalnak.
39 Harmadszor meg kell jegyezni, hogy a 178/2002 rendelet 50. cikkének (1) bekezdése létrehozza az RASFF‑t, amely kiterjed a hálózat tagjaiként a tagállamokra, a Bizottságra és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra (EFSA), a Bizottság pedig felelős a hálózat működtetéséért. E hálózat keretében a tagállamok értesítik a Bizottságot az ugyanezen cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt intézkedésekről, valamint az ugyanezen bekezdés második albekezdése alapján a kiegészítő információkról, különösen, ha az értesítés alapját képező intézkedéseket módosították vagy visszavonták. A Bizottság a maga részéről köteles a hálózat tagjainak haladéktalanul továbbítani azon értesítést és kiegészítő információkat, amelyeket az ugyanezen bekezdés első és második albekezdése alapján kapott. A hálózat tagjaként azonban a Bizottság a 178/2002 rendelet 50. cikkének (2) bekezdése alapján továbbíthat a hálózat többi tagjának bármely információt, amellyel az élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázattal kapcsolatban rendelkezik.
40 E rendelkezésekből kitűnik, hogy a 178/2002 rendelet 50. cikkének (3) bekezdésében előírt értesítések megfogalmazása, valamint azoknak a Bizottság részére, a hálózat más tagjaival történő közlése céljából történő továbbítása kizárólag az érintett tagállam illetékes hatóságának a felelősségi körébe tartozik.
41 Valóban nem kizárt, hogy még a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozó esetben is a Bizottság kifejtheti véleményét, amely azonban nem vált ki joghatásokat, és nem köti e hatóságokat (a Bíróság 133/79. sz., Sucrimex és Westzucker kontra Bizottság ügyben 1980. március 27‑én hozott ítéletének [EBHT 1980., 1299. o.] 16. pontja és a Bíróság 151/88. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1989. május 17‑én hozott végzésének [EBHT 1989., 1255. o.] 22. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑160/98. sz., Van Parys és Pacific Fruit Company kontra Bizottság ügyben 2002. január 29‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑233. o.] 65. pontja). Következésképpen elfogadhatatlanok az arra a tényre alapított kártérítési kérelmek, hogy a Bizottság ilyen véleményt fejtett ki (az Elsőfokú Bíróság T‑92/06. sz., Lademporiki és Parousis & Sia kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 8‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 26. pontja; lásd továbbá ebben az értelemben a fent hivatkozott a Sucrimex és Westzucker kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 22. és 25. pontját).
42 A jelen ügyben meg kell jegyezni, hogy a 2006. július 20‑i elektronikus levelet az FSA‑nak a 2006. július 19‑i elektronikus levelére adott válaszként küldték. Márpedig ez utóbbiból kiderül, hogy az FSA megjegyzéseket és javaslatokat várt a Bizottságtól, beleértve az értesítés átfogalmazását. Továbbá az FSA hangsúlyozta, hogy az értesítésnek az RASFF‑n keresztüli lehető leghamarabb történő továbbítását tervezte, és hogy e célból gyors választ várt a Bizottságtól.
43 Ebből következik, hogy a 2006. július 20‑i elektronikus levél a Bizottság FSA ilyen értelmű kérelmére választ nyújtó véleményének a kifejtésére korlátozódik. Következésképpen és a fenti 41. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a kereset arra a tényre alapított kártérítési kérelmei, hogy a Bizottság az FSA kérelmére válaszul kifejtette a 178/2002 rendelet 50. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kiegészítő információkról szóló azon értesítés szövegével kapcsolatos véleményét, amelyet az FSA a Bizottságnak továbbított annak a hálózat más tagjaival történő közlése céljából, elfogadhatatlanok, és azokat el kell utasítani.
44 A felperes arra irányuló kérelmével kapcsolatban, hogy a kártérítési kérelmeinek alátámasztása érdekében vegyék figyelembe a 2006. augusztus 24‑i feljegyzést is, a fenti 34‑36. pontban említett megállapításokból és ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy ezt, mint elfogadhatatlant, szintén el kell utasítani, mivel a jogvita tárgyának és a kereset eredeti kérelmeinek a módosítására irányul (lásd továbbá ebben az értelemben a fenti 36. pontban hivatkozott Banatrading kontra Tanács ügyben hozott ítélet 29. pontját).
45 Az a körülmény, hogy az Elsőfokú Bíróság elnöke a fenti 18. pontban hivatkozott Bowland Dairy Products kontra Bizottság ügyben hozott végzésében elrendelte a 2006. augusztus 24‑i feljegyzés visszavonását, a felperes állításával ellentétben nem kérdőjelezheti meg ezt a megállapítást. E tekintetben elég csupán azt megjegyezni, hogy ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében elfogadott végzésről van szó, amely nem dönti el előre az alapeljárás kimenetelét.
46 Az előzőekből következik, hogy a jelen kártérítési keresetet, mint elfogadhatatlant, el kell utasítani.
A költségekről
47 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §‑a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.
A fenti indokok alapján
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (ötödik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja.
2) A Bowland Dairy Products Ltd‑t kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban felmerült költségeket is.
Kihirdetve Luxembourgban, a 2009. október 29‑i nyilvános ülésen.
Aláírások