T‑97/08. sz. ügy

KUKA Roboter GmbH

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A narancssárga szín egyik árnyalatából álló közösségi védjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Megkülönböztető képesség hiánya – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset – Fellebbezési tanács határozatának jogszerűsége – Új tényekre történő hivatkozás általi érintettség – Megengedhetőségi feltétel

(40/94 tanácsi rendelet, 63. cikk)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Védjegyoltalomban részesíthető megjelölések – Színek vagy színösszetételek – Feltétel – Megkülönböztető képesség – A rendelkezésre álló színek indokolatlan szűkítésének elkerüléséhez fűződő közérdek figyelembe vétele

(40/94 tanácsi rendelet, 4. cikk)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom

1.      A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsa határozatának jogszerűsége a Törvényszék előtt új tényekre való hivatkozással csak abban az esetben vitatható, ha bizonyítják, hogy a fellebbezési tanácsnak az ügyben bármilyen határozat meghozatala előtt e tényeket hivatalból figyelembe kellett vennie.

(vö. 11. pont)

2.      Valamely szín esetében a használatot megelőzően a megkülönböztető képesség fennállása csak rendkívüli körülmények között képzelhető el, többek között akkor, amikor az áruk vagy a szolgáltatások száma, amelyek vonatkozásában a megjelölés lajstromozását kérték, rendkívül korlátozott, és az érintett piac rendkívül specifikus.

Mivel a védjegyjog alapvető elemét képezi a torzulásmentes verseny azon rendszerének, amelyet a Szerződés hozott létre, azon jogokat és lehetőségeket, amelyeket a védjegyek jogosultjaikra ruháznak, ezen célnak megfelelően kell vizsgálni. Márpedig, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a védjegy – meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban – olyan kizárólagos jogot biztosít a jogosultjának, amely lehetővé teszi számára, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést korlátlan ideig kisajátítsa, a közérdekre alapított korlátozások akadályozhatják egy megjelölés védjegyként történő lajstromozását. Ebben a vonatkozásban a ténylegesen rendelkezésre álló színek számának korlátozott volta azt eredményezi, hogy az egyes szolgáltatások és áruk tekintetében már kisszámú védjegylajstromozás is kimerítheti a rendelkezésre álló egész színskálát. Egy ilyen széles monopólium nem összeegyeztethető a torzulásmentes verseny rendszerével, különösen mivel egyetlen gazdasági szereplő tekintetében teremtene jogtalan versenyelőnyt. A védjegyjog területén tehát el kell ismerni az ahhoz fűződő közérdeket, hogy ne szűküljön le indokolatlanul a védjegy-bejelentési kérelemben megjelöltekkel megegyező típusú árukat és szolgáltatásokat kínáló egyéb gazdasági szereplők rendelkezésére álló színek köre.

(vö. 33–35. pont)

3.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem rendelkezik megkülönböztető képességgel a narancssárga szín egyik árnyalatából álló megjelölés, amelynek lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 7. osztályba tartozó következő árukkal kapcsolatban kérelmezték: „csuklós karú mozgató, kezelő és forrasztó robotokra, a tisztatéri robotok, az orvosi robotok és a fényező robotok kivételével; a fent hivatkozott áruk alkatrészei”.

A színek rendelkezésre állásának követelménye, amely befolyással van az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezésére, a rendkívüli körülmények kivételével, akadályát képezi a színekből álló védjegyek lajstromozásának. Nem terjesztettek elő annak megállapítására alkalmas bizonyítékot, hogy ilyen körülmények állnának fenn, és különösen, hogy azon áruk száma, amelyek vonatkozásában a védjegybejelentést tették, olyan mértékben korlátozott, és az érintett piac olyan mértékben specifikus, hogy egyrészt valamely szín önmagában alkalmas lenne azon áruk kereskedelmi származásának megjelölésére, amelyeken azt elhelyezték, és másrészt annak kisajátítása a védjegyjogosult számára nem hoz létre a közérdekkel ellentétes jogtalan versenyelőnyt.

A szóban forgó ágazat sajátosságai – különösen, hogy a bejelentett védjeggyel megjelölt robotok rendkívül specifikus árunak minősülnek, hogy azok hosszú távú, költséges beruházási eszközök, amelyeket specializált feladatokra alkalmaznak, és hogy a robot megvétele jelentős adaptálási munkát követel a vevőtől – nem változtatnak azon a körülményen, hogy a szóban forgó áruk ágazatában megszokott, hogy azok a legkülönfélébb színekben álljanak rendelkezésre. Ebben a kérdésben maga a kérelmező is azt állítja, hogy az ügyfelek választják ki az áruk színét a megrendeléskor. Meg kell tehát állapítani, hogy a kérdéses ágazatban a különösen figyelmes szakmai vásárlóközönség a szóban forgó árukkal rendszerint különböző színekben találkozik, anélkül hogy azokat az említett áruk kereskedelmi származásának megjelöléseként észlelnék.

(vö. 39., 44., 46–47. pont)

4.      A hatáskörrel való visszaélésnek az uniós jogban pontos tartalma van, és azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor valamely közigazgatási hatóság a hatáskörét eltérő célra használja fel, mint amelynek érdekében azzal felruházták. A határozat csak akkor valósít meg hatáskörrel való visszaélést, ha objektív, releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy azt a megjelölttől eltérő cél elérése érdekében hozták meg.

(vö. 65. pont)