A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2010. május 6.
T‑100/08. P. sz. ügy
Georgi Kerelov
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Felvétel – Nyílt versenyvizsga – Az előválogató tesztre vonatkozó információk és dokumentumok pályázóval való közlésének az EPSO igazgatója általi megtagadása – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) az F‑110/07. sz., Kerelov kontra Bizottság ügyben 2007. december 12‑én hozott végzése (az EBHT‑ban nem tették közzé) ellen benyújtott, és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Georgi Kerelov viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárás során felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
2. Eljárás – Indokolt végzéssel hozott határozat – Vitatás – Feltételek – E feltételek Közszolgálati Törvényszék általi értékelésének vitatására vonatkozó kötelezettség
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
3. Eljárás – Indokolt végzéssel hozott határozat – Szóbeli szakasz nélküli határozathozatal lehetősége
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
4. Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság
(EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első bekezdés, c) pont)
1. A felperesi jogalapok rövid ismertetésének kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes részére a védekezésének előkészítését, és az Elsőfokú Bíróság adott esetben további erre vonatkozó információ nélkül is határozni tudjon a keresetről. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása végett a kereset elfogadhatóságához szükséges, hogy az alapvető ténybeli és jogi elemek, amelyeken a kereset alapul, legalább összefoglalva, viszont koherens és érthető módon kiderüljenek magából a keresetlevél szövegéből.
Az, hogy nem teljesülnek az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek, a keresetlevél elfogadhatatlanságát vonja maga után. Fogalmilag annak meghatározásához, hogy a keresetlevél megfelel‑e az említett követelményeknek, a Közszolgálati Törvényszéknek nem kell vizsgálnia egyetlen más dokumentumot sem, ennek megfelelően vélheti úgy, hogy elegendő információval rendelkezik csupán a keresetlevél elolvasása alapján.
(lásd a 16. és 17. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑209/01. sz., Honeywell kontra Bizottság ügyben 2005. december 14‑én hozott ítéletének (EBHT 2005., II‑5527. o.) 55. és 56. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság T‑371/08. P. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2009. június 22‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑47. o. és II‑B‑1‑271. o.) 22. pontja.
2. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében meghatározott eljárás alkalmazása önmagában nem sérti a tisztességes és hatékony bírósági eljáráshoz fűződő jogot, mivel e rendelkezés csak abban az esetben alkalmazandó, ha a Közszolgálati Törvényszéknek nyilvánvalóan nincs hatásköre a kereset, vagy az abban foglalt egyes kérelmek elbírálására, illetve ha a kereset részben vagy egészben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan. Ebből következően ha valamely felperes úgy véli, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem helyesen alkalmazta e cikket, akkor az első fokon eljáró bíróság e rendelkezés alkalmazási feltételeire vonatkozó értékelését kell vitatnia.
Amennyiben a felperes azon tény kifogásolására szorítkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék indokolással ellátott végzés útján hozott határozatot, és nem vonja kétségbe a Közszolgálati Törvényszéknek az eljárási szabályzata 76. cikkének alkalmazási feltételeiről alkotott értékelését, a jogalapjait, mint nyilvánvalóan megalapozatlanokat, el kell utasítani.
(lásd a 25. és 26. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑396/03. P. sz., Killinger kontra Németország és társai ügyben 2005. június 3‑án hozott végzésének (EBHT 2005., II‑4967. o.) 9. pontja; a Bíróság C‑308/07. P. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Parlament ügyben 2009. február 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑1059. o.) 36. pontja.
3. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 76. cikkének magából a szövegéből kitűnik, hogy a tárgyalás tartása egyáltalán nem minősül a felperesek olyan jogának, amelytől nem lehetne eltérni. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának közbenső kérdésekre vonatkozó rendelkezéseinek, többek között a 76. cikknek az alkalmazása nem biztosítja szóbeli szakasz lefolytatását, mivel a bíróság kizárólag írásbeli szakaszból álló eljárás végén is dönthet.
(lásd a 31. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑199/98. P. sz., Goldstein kontra Bizottság ügyben 1999. július 8‑án hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 18. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑222/07. P. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑37. o. és II‑B‑1‑267. o.) 33. és 36. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. Az EK 225a. cikk, a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdése, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑a első bekezdésének c) pontja értelmében a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni annak az ítéletnek a megtámadott elemeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérelmezik, valamint azokat a jogi érveket, amelyek ezt a kérelmet konkrétan alátámasztják.
Nem felel meg e követelményeknek az olyan fellebbezés, amely egyetlen olyan érvet sem tartalmaz, amely a szóban forgó ítéletben vagy végzésben kifejezetten a téves jogalkalmazást azonosítaná.
Ezenkívül azokat az állításokat, amelyek túl általánosak és pontatlanok ahhoz, hogy jogi értékelés tárgyát képezhessék, nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell tekinteni.
(lásd a 38. és 39. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑19/95. P. sz., San Marco kontra Bizottság ügyben 1996. szeptember 17‑én hozott végzésének (EBHT 1996., I‑4435. o.) 37. pontja; a Bíróság C‑51/92. P. sz., Hercules Chemicals kontra Bizottság ügyben 1999. július 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1999., I‑4235. o.) 113. pontja; a Bíróság C‑300/99. P. és C‑388/99. P. sz., Area Cova és társai kontra Tanács egyesített ügyekben 2001. február 1‑jén hozott végzésének (EBHT 2001., I‑983. o.) 37. pontja; a Bíróság C‑129/06. P. sz., Autosalone Ispra kontra Bizottság ügyben 2006. december 12‑én hozott végzésének (EBHT 2006., I‑131. o.) 31. és 32. pontja; a Bíróság C‑107/07. P. sz., Weber kontra Bizottság ügyben 2007. november 29‑én hozott végzésének (EBHT 2007., I‑177. o.) 24. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑107/07. sz., Rossi Ferreras kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑5. o. és II‑B‑1‑31. o.) 27. pontja.