A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2024. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – L. S.
(C-112/24. sz. ügy, Zastępca Rzecznika Dyscyplinarnego II)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Najwyższy
Az alapeljárás felei
Kérelmező: L. S.
A másik fél az eljárásban: Zastępca Rzecznika Dyscyplinarnego przy Sądzie Okręgowym w Piotrkowie Trybunalskim
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:
a nemzeti Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a valamelyik fél által annak vizsgálatára irányuló kérelemmel kezdeményezett különös eljárásban, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyben eljáró ítélkező testületbe kinevezett bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, hivatalból meg kell vizsgálnia, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt ítélkező testület szintén „törvény által megelőzően létrehozott” bíróságnak minősül-e;
amennyiben annak vizsgálata iránti kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, azon az állításon alapul, hogy e bírót e tisztségre (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során nevezték ki, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló ítélkező testületének nem lehetnek tagjai olyan bírák, akiket ugyanilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, mivel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) ilyen ítélkező testülete nem tekinthető a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak;
amennyiben az annak vizsgálatára irányuló ügyben, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) (a rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyet elbíráló) ítélkező testületébe kinevezett bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, az egyik fél bizonyította, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) e bírájának az e tisztségre való kinevezésre irányuló (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárásban való részvétele miatt a kijelölt ítélkező testület nem felel meg a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének, az annak a vizsgálatára irányuló kérelemnek a vizsgálatához, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, már nem szükséges a nemzeti jog alapján e bírónak a bíróvá történő kinevezését követő magatartását és a fegyelmi ügy jellegét vizsgálni, következésképpen pedig az, hogy a kérelemben nem hivatkoztak az említett bírónak a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájává történő kinevezését követő magatartásával kapcsolatos körülményekre, nem indokolja a kérelemnek a nemzeti jogszabály (az ustawa z dnia 8 grudnia 2017 r. o Sądzie Najwyższym [a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvény] 29. cikkének 10. §-a) alapján történő elutasítását?
A fenti kérdés második franciabekezdésében foglalt kérdésre adott igenlő válasz esetén:
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy az annak vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testület bíró tagja, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) (rendes bírósági bírót érintő fegyelmi ügyet elbíráló) ítélkező testületébe kinevezett bíró megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, először is kérheti, hogy zárják ki az ítélkező testületből a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt azon másik bíró(ka)t, aki(ke)t a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére olyan (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, ami kizárja, hogy az e bíró(k) részvételével eljáró bíróság a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön, másodsorban pedig kérheti, hogy az ilyen kérelmet ne olyan bíró bírálja el, akit szintén ilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére?
Ha a második kérdésben említett kérelmet (a nemzeti bíróság végzésével) nem bírálják el, a kérelmet benyújtó bíró megtagadhatja-e az annak vizsgálatára irányuló ügyben való eljárást, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, vagy részt kell vennie a határozathozatalban, a felekre bízva annak eldöntését, hogy megtámadják-e a határozatot amiatt, hogy az sérti valamely félnek azt a jogát, hogy az ügyét az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő bíróság bírálja el?
Befolyásolja-e az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelmény Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírója általi tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testületnek a szabálytalan összetételét az a körülmény, hogy az öt bíróból álló ítélkező testület tagjai közül csak egy bírót neveztek ki (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére, azaz, hogy ilyen esetben mégis lehetséges-e az eljárás folytatása és a határozathozatal, mivel a kijelölt ítélkező testület többsége tekintetében nem merül fel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére való kinevezés szabálytalanságának problémája?
____________