A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2007. november 27.

F‑122/06. sz. ügy

Anton Pieter Roodhuijzen

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Szociális biztonság – Közös egészségbiztosítási rendszer – Élettársi kapcsolat – A személyzeti szabályzat 72. cikke – A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 1. cikke – Az egészségbiztosítási szabályzat 12. cikke”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. P. Roodhuijzen a Bizottság által 2006. február 28‑án hozott és 2006. március 20‑án megerősített határozat megsemmisítését kéri, amelyben megtagadta a Maria Helena Astrid Harttal fennálló élettársi kapcsolatának elismerését, és így azt, hogy utóbbira kiterjedjen az Európai Közösségek közös egészségbiztosítási rendszere, valamint a kinevezésre jogosult hatóság által 2006. július 12‑én hozott, panaszt elutasító határozat megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a Bizottság által 2006. február 28‑án hozott és 2006. március 20‑án megerősített, a felperes M. H. A. Harttal fennálló élettársi kapcsolatának az Európai Közösségek közös egészségbiztosítási rendszere értelmében vett élettársi kapcsolatként való elismerését megtagadó határozatot megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

Tisztviselők – Szociális biztonság – Betegségbiztosítás – Személyi hatály – A tisztviselő élettársa

(Személyzeti szabályzat, 72. cikk; VII. melléklet, 1. cikk, (2) bekezdés, c) pont és 2. cikk, (4) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet; egészségbiztosítási szabályzat, 12. cikk)

A személyzeti szabályzatnak az Európai Közösségek közös egészségbiztosítási rendszeréről szóló 72. cikke szövegéből az következik, hogy a „tisztviselő élettársa” fogalmának meghatározásához e cikk közvetlenül a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt első három feltételre utal, míg a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdése c) pontjának bevezető mondatában említett, az élettársi kapcsolat bejegyzésének kérdése nem tekinthető előzetes feltételnek. Ha a jogalkotó erről másként kívánt volna rendelkezni, a személyzeti szabályzat 72. cikke, illetve a tisztviselők egészségbiztosítási szabályzatának 12. cikke nem a tisztviselő élettársára, illetve elismert élettársára hivatkozott volna, hanem a bejegyzett élettársára, amely kifejezést a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja használja. Ezenkívül, a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet (8) preambulumbekezdése, amely a házaspároknak járó előnyöknek az együttélés házasságon kívüli egyéb formáira való kiterjesztésére vonatkozik, az egy tagállam által tartós élettársi kapcsolatként elismert nem házassági viszonyban élő tisztviselőkre utal, anélkül hogy említene bármilyen, a szóban forgó kapcsolat bejegyzésére vonatkozó feltételt. Ebben az összefüggésben lényegében nincs különbség a személyzeti szabályzat 72. cikkében foglalt, a tisztviselő élettársának fogalma és az egészségbiztosítási szabályzat 12. cikke szerinti, a tisztviselő elismert élettársának fogalma között.

Így tehát a közös egészségbiztosítási rendszernek a tisztviselő élettársára történő kiterjesztéséről való közösségi bíróság általi döntés során csak azt kell felülvizsgálni, hogy betartották‑e a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt első három feltételt.

Az említett feltételek közül az első kimondja, hogy a pár köteles valamely tagállam vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által elismert hivatalos okiratot bemutatni, amely igazolja élettársi jogállásukat. E feltétel három részből áll:

– az első rész a családi állapotot igazoló hivatalos okirat bemutatására vonatkozik;

– a második rész azt a kötelezettséget írja elő, hogy az említett hivatalos okiratot valamely tagállam elismerje;

– végül pedig a harmadik rész megköveteli, hogy ez a családi állapotra vonatkozó hivatalos okirat igazolja az érintett személyek élettársi jogállását.

Az a kérdés, vajon két személy a feltétel harmadik része értelmében vett élettársi helyzetben van‑e, nem tartozhat valamely tagállam nemzeti hatóságainak kizárólagos mérlegelési jogkörébe. Így az élettársi jogállás követelményének való megfeleléshez nem lehet elegendő pusztán az a tény, hogy valamely tagállam által elismert hivatalos okirat kimondja e jogállás fennállását.

Azonban az élettársi kapcsolatnak a házassággal való bizonyos hasonlóságokat kell felmutatnia ahhoz, hogy kiterjedjen rá a személyzeti szabályzat 72. cikkének, illetve a tisztviselők egészségbiztosítási szabályzata 12. cikkének hatálya. E körülmény fényében a vitatott feltétel harmadik részét úgy kell érteni, hogy az három együttes alfeltételt foglal magában. Először is a vitatott feltétel e harmadik része feltételezi – és a személyzeti szabályzat alkalmazandó rendelkezésében használt kifejezés is ezt az értelmezést támasztja alá –, hogy az élettársaknak párt kell alkotniuk, vagyis a két személy között köteléknek kell fennállnia, ellentétben a személyek között fennálló más kapcsolatokkal. Továbbá a jogállás szó használata azt bizonyítja, hogy az élettársak közötti kapcsolatnak fel kell mutatnia bizonyos, a nyilvánossággal és az alakszerűséggel kapcsolatos elemeket. Mindazonáltal az ugyanazon személyek élettársi jogállására vonatkozó feltétel – amely részben az első feltételnek a családi állapotot igazoló hivatalos okirat bemutatására vonatkozó első részéhez kapcsolódik – túlmutat a hivatalos okirat egyszerű követelményén. Végül az élettársak fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az olyan helyzetre vonatkozik, amelyben az élettársak bizonyos fokú tartósság által jellemzett életközösségben élnek, és ezen életközösség keretében a közös életükre vonatkozó kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

Ez az értelmezés egyébként összhangban van a társadalom erkölcsi fejlődésével. E tekintetben a közös egészségbiztosítási rendszernek a tisztviselő tartós élettársára való kiterjesztése a szolidaritás és a társadalmi kohézió célkitűzéseit követi, amelyek eltérnek a tisztviselő számára illetménykiegészítés formájában tisztán anyagi előnyöket – mint például a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában szereplő, a tisztviselő élettársának nyújtott háztartási támogatást – biztosító rendelkezések által követett célkitűzésektől; így tehát nem ésszerűtlen, hogy ez utóbbi előnyök a tisztviselő és élettársa közötti kapcsolatot illetően szigorúbb feltételeknek vannak alávetve, mint a közös egészségbiztosítási rendszer ez utóbbi személyre való kiterjesztésében álló előny.

(lásd a 29., 30., 32., 35–40. és 49. pontot)