2021. augusztus 24- én benyújtott kereset – PV kontra Bizottság

(T-78/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PV (képviselő: D. Birkenmaier ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen

csalás minősített esete vagy a szociális jogoknak a Charta 34. cikke által tiltott megszüntetése miatt a „fraus omnia corrompit” általános jogelv alapján minden tekintetben semmisítse meg a következő határozatokat: a 2020. július 20-i, D/191/20. sz. eredeti kérelem elutasítása, a 2021. január 29-i R/458/20. sz. panasz elutasítása, a 2021. július 1-jei R/137/21. sz. panasz elutasítása, valamint a 2021. február 26-i R/512/20. sz. panasz elutasítása;

semmisítse meg a 2021. február 26-i R/512/20. sz. panaszt elutasító határozatot a Charta 41. cikke (2) bekezdése a) pontjának megsértése miatt;

rendelje el az alábbi kártérítés megfizetését az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk alapján:

rendelje el a vitatott határozatokból eredő 100 000 euró nem vagyoni kár és 47 221,02 euró vagyoni kár, azaz összesen 147 221,02 euró megtérítését fenntartva annak újraértékelését, továbbá ezen összegnek – annak teljes rendezéséig – késedelmi és kompenzációs kamattal történő megnövelését;

és mindenképpen:

az alperest kötelezze az összes költség viselésére, beleértve a jogi segítség költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1., 3., 4. cikkén és 31. cikkének (1) bekezdésén, valamint az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 1e. cikkének (2) bekezdésén és 12a. cikkén alapul.

A második jogalap a „fraus omnia corrompit” általános jogelv és a Charta 41. cikke (1) bekezdésének megsértésére vonatkozik a felperes összes nyugdíjjogosultságát megszüntető határozaton hamis aláírás használata miatt.

A harmadik jogalap szándékos hibákra és hűtlen kezelésre vonatkozik, amelyek a „fraus omnia corrompit” elv újabb megsértéséhez vezettek.

A negyedik jogalap a személyzeti szabályzat 59. és 60. cikkének megsértésére, a jogszerűség és közrend elének a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala általi megsértésére vonatkozik, amely Hivatalnak nem volt hatásköre egyetlen személy ellen hozott önkényes szankcióval megszüntetni a nyugdíjjogosultságokat.

Az ötödik jogalap a Charta 34. cikkének a szociális jogosultságok megszüntetése által történő minősített megsértésére és a személyzeti szabályzat 77. cikkének a nyugdíjjogosultságok megszüntetését maga után vonó megsértésére vonatkozik.

A hatodik jogalap a „ne bis in idem” jogelv és a Charta 50. cikkének, valamint a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (3) bekezdésének megsértésére vonatkozik.

A hetedik jogalap a Charta 41. cikke (2) bekezdés a) pontjának minősített megsértésére és a meghallgatáshoz való jog megsértésére vonatkozik.

A nyolcadik jogalap az arányosság elvének megsértésére vonatkozik, mivel a hivatalvesztés büntetés a személyzeti szabályzatban előírt legszigorúbb büntetés, amelyet a Bizottság ráadásul megtoldott a nyugdíjjogosultság egész életre szóló megszüntetésével.

A kilencedik jogalap a PMO szolgálatai részéről hatáskörrel való visszaélésre vonatkozik, mivel a nyugdíjjogosultságok „pro tempore” csökkentéséről szóló határozatot kizárólag a háromoldalú kinevezésre jogosult hatóság hozhatja meg a hivatalvesztésre vonatkozó fegyelmi eljárás keretében, a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban.

A tizedik jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a Charta 20. cikkének megsértésére vonatkozik. A felperes azzal érvel, hogy egy, a hivatalától a felperes cselekményeinél sokkal súlyosabb okokból megfosztott tisztviselővel szemben enyhébb szankciót alkalmaztak a nyugdíjcsökkentés tekintetében.

____________