2011. április 12-én benyújtott kereset - ADEDY és társai kontra Európai Unió Tanácsa

(T-215/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: Anotati Dioikisi Enoseon Dimosion Ypallilon (ADEDY) (Athén, Görögország), Sp. Papaspyros (Athén, Görögország), Il. Iliopoulos (Athén, Görögország) (képviselő: M. Tsipra ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló 2010/320/EU határozat módosításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. január 29-én közzétett, 2010. december 20-i 2011/57/EU tanácsi határozatot (HL L 26., 15. o.);

a Törvényszék a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetükkel a felperesek a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló 2010/320/EU határozat módosításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. január 29-én közzétett, 2010. december 20-i 2011/57/EU tanácsi határozat (HL L 26., 15. o.) megsemmisítését kérik.

Keresetük alátámasztására a következő jogalapokra hivatkoznak:

Először is a megtámadott határozat elfogadásakor az Európai Bizottság és a Tanács túllépte a Szerződések által ráruházott hatásköröket. Konkrétabban, az [EUSZ] 4. és 5. cikke bevezeti a szubszidiaritás és arányosság elvét. Továbbá az [EUSZ] 5. cikkének (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. Az [EUMSZ] 126. cikk és az azt követő cikkek szerint a Tanács a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljárás keretében határozataiban nem fogadhat el egyedi, kifejezett és megváltoztathatatlan intézkedéseket, mivel a Szerződés nem ruház rá ilyen hatáskört.

Másodszor a megtámadott határozat az elfogadásának jogalapjaként az [EUMSZ] 126. cikk (9) bekezdését és az [EUMSZ] 136. cikket említi. Azonban a megtámadott jogi aktus az e cikkek által az Európai Bizottságra és a Tanácsra ruházott hatáskörök túllépésével jött létre, egyszerűen egy, az euróövezet - amely a kétoldalú kölcsön nyújtásáról határozott - 15 tagállama és Görögország között létrejött kétoldalú megállapodás végrehajtási intézkedéseként. Jogi aktusok Tanács általi elfogadására vonatkozó ilyen hatáskört azonban a Szerződések se nem ismernek el, se nem írnak elő.

Harmadszor a megtámadott határozat a családi juttatások csökkentése és e csökkentések jövedelmi kritériumokhoz kötése által sérti a felpereseknek biztosított tulajdonjogot, és azért azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikke (1) bekezdésének a megsértésével hozták.

____________