C‑316/15. sz. ügy

Timothy Martin Hemming és társai

kontra

Westminster City Council

(a Supreme Court of the United Kingdom [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – 2006/123/EK irányelv – A 13. cikk (2) bekezdése – Engedélyezési eljárások – Az esetlegesen ilyen eljárásból eredő díjak fogalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2016. november 16.

Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Belső piaci szolgáltatások – 2006/123 irányelv – Engedélyezési rendszer – Díjfizetési kötelezettség – A díjnak az érintett engedélyezési rendszer kezelésével és kikényszerítésével összefüggő költségeknek megfelelő része – Megengedhetetlenség – A kérelem elutasítása esetén visszatérítendő rész – Hatás hiánya

(2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 13. cikk, (2) bekezdés)

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123 irányelv 13. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a valamely engedély megadása vagy megújítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában olyan díjat kell megfizetni, amelynek egy része az érintett engedélyezési rendszer kezelésével és kikényszerítésével összefüggő költségeknek felel meg, még ha e részt a kérelem elutasítása esetén vissza is kell téríteni.

Valamely díjnak az említett irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében történő azonosítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező által megfizetendő díjat az engedély iránti kérelmének elutasítása esetén vissza kell‑e téríteni. Az ugyanis, hogy díjat kell fizetni, olyan pénzügyi kötelezettségnek, következésképpen tehernek minősül, amelyet a kérelmezőnek viselnie kell ahhoz, hogy a kérelmét figyelembe vegyék, függetlenül attól, hogy e kérelem elutasítása esetén utóbb vissza kell‑e téríteni annak összegét.

Ahhoz, hogy a díjak összhangban legyenek ezen irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével, e rendelkezés értelmében azoknak észszerűnek és arányosnak kell lenniük a szóban forgó engedélyezési eljárások költségével, és nem haladhatják meg az eljárások költségét. Az ellentételezés jellegű díjak összegének kiszámítása érdekében a tagállam nem csupán azokat a dologi és bérköltségeket veheti figyelembe, amelyek közvetlenül kapcsolódnak azon műveletek elvégzéséhez, amelyeknek e költségek az ellenszolgáltatását képezik, hanem az illetékes közigazgatási szerv azon általános kiadásainak hányadát is, amelyek e műveletekhez rendelhetők.

A figyelembe vett költségek nem foglalhatják magukban a kérdéses hatóság általános felügyeleti tevékenységével összefüggő kiadásokat tekintettel arra, hogy a 2006/123 irányelv 13. cikkének (2) bekezdése egyrészt csak az eljárások költségeire vonatkozik, másrészt pedig az a célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatási tevékenységek megkezdését. E célkitűzést ugyanis nem szolgálhatja olyan követelmény, amely az érintett engedélyezési rendszer kezelésével és kikényszerítésével járó költségek – amelyek magukban foglalják többek között az engedély nélküli tevékenységek azonosításával és szankcionálásával összefüggő költségeket – előfinanszírozását írja elő.

(vö. 28., 29., 31–34. pont és a rendelkező rész)