T‑824/16. sz. ügy

Kiosked Oy Ab

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás – K ábrás védjegy – A korábbi K benelux ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2018. március 13.

1.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség mérlegelése – Az érintett vásárlóközönség meghatározása – A vásárlóközönség figyelmének szintje

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

3.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – K ábrás védjegyek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A megjelölés és a védjegy azonossága – Fogalom – A védjegyet alkotó valamennyi elemet módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazó, vagy egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket magában foglaló megjelölés, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

6.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Az ábécé ugyanazon betűjére visszautaló megjelölések közötti fogalmi azonosság

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A korábbi védjegy gyenge megkülönböztető képessége – Hatás

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 31., 32., 69. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 33., 72., 73. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 43., 49., 67., 70., 71., 74., 82–85. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 50., 80. pont)

5.      Két védjegy akkor hasonló, ha az érintett vásárlóközönség nézőpontjából legalább részleges azonosság áll fenn egy vagy több releváns aspektus vonatkozásában.

A hasonlóság fogalmával ellentétben, az azonosság fogalma főszabály szerint azt jelenti, hogy a két összehasonlított elem minden szempontból megegyezik egymással. Mindenesetre, tekintettel egyrészt arra, hogy az azonosság észlelését az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlag fogyasztó figyelembevételével kell értékelni, másrészt arra, hogy az azonosság észlelése nem az összehasonlított elemek összes jellemzőjének közvetlen összevetésének eredménye, az átlagos fogyasztó szemével nézve észrevehetetlen, jelentéktelen eltérések megléte nem zárja ki az összehasonlítandó megjelölések közötti azonosság fennállását. Így valamely megjelölés akkor azonos egy védjeggyel, ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét.

(lásd: 56., 57. pont)

6.      Ami két olyan védjegy fogalmi összehasonlítását illeti, amely egy és ugyanazon betűből áll, azt kell megállapítani, hogy egy betű grafikai ábrázolása alkalmas arra, hogy az érintett vásárlóközönség képzetében egy teljesen eltérő egységet, nevezetesen egy meghatározott fonémát idézzen fel. Ilyen értelemben a betű egy fogalomra utal vissza. Ebből következik, hogy akkor is fennállhat fogalmi azonosság a megjelölések között, ha azok az ábécé azonos betűjére utalnak vissza.

(lásd: 66., 67. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 79. pont)