T‑825/16. sz. ügy
Ciprusi Köztársaság
kontra
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A Pallas Halloumi európai uniós ábrás védjegy bejelentése – A HALLOUMI korábbi egyesült királysági tanúsító szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Az összetéveszthetőség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. július 13.
1. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok – A korábbi védjegy fokozott megkülönböztető képessége vagy jóhírneve – Hatás
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – Az érintett vásárlóközönség meghatározása – A vásárlóközönség figyelmének szintje
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Korábbi védjegyek párhuzamos oltalma – A nemzeti védjegyek bizonyos fokú megkülönböztető képességének elismerése
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Pallas Halloumi ábrás védjegy és HALLOUMI szóvédjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
6. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok – Összetett védjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
7. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Ábrás védjegy és szóvédjegy közötti vizuális hasonlóság
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
8. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A korábbi védjegy gyenge megkülönböztető képessége – Hatás
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint fennáll az összetéveszthetőség, ha a vásárlóközönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól vagy gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Ugyanezen ítélkezési gyakorlat szerint az összetéveszthetőséget átfogóan kell értékelni az alapján, hogy az érintett vásárlóközönség milyen képet alkot a megjelölésről és a szóban forgó árukról vagy szolgáltatásokról, és figyelembe kell venni valamennyi, a jelen ügyre jellemző tényezőt, különösen a megjelölések és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága közötti kölcsönös függőséget.
Az összetéveszthetőség átfogó mérlegelése bizonyos kölcsönös függőséget feltételez a figyelembe vett tényezők és különösen a védjegyek és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága között. Így a jelölt áruk vagy szolgáltatások kisebb mértékű hasonlóságát ellensúlyozhatja a védjegyek közötti hasonlóság magasabb foka, és fordítva.
Amint az az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet (8) preambulumbekezdéséből (jelenleg a 2017/1001 rendelet (11) preambulumbekezdése) következik, az összetéveszthetőség értékelése számos tényezőtől, különösen az adott védjegynek az érintett piacon jelen lévő vásárlóközönség általi ismertségétől függ. Mivel az összetéveszthetőség annál nagyobb mértékű, minél jelentősebb a korábbi védjegy megkülönböztető képessége, azok a védjegyek, amelyek önmagukban vagy piaci ismertségüknél fogva erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkeznek, kiterjedtebb oltalmat élveznek védjegyként, mint azok, amelyek csekélyebb megkülönböztető képességgel rendelkeznek.
(lásd: 23., 75., 76. pont)
2. A két ütköző védjegy között fennálló, az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőséget nem az ütköző megjelölések és az általuk megjelölt áruk vagy szolgáltatások elvont összehasonlítása alapján kell értékelni. Ezen összetéveszthetőség értékelésének inkább az említett megjelölések, áruk és szolgáltatások érintett vásárlóközönség általi észlelésén kell alapulnia.
Egyébként az ítélkezési gyakorlat szerint az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az érintett áruk átlagos fogyasztóját kell figyelembe venni, aki szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő. Azt is számításba kell venni, hogy az átlagos fogyasztó figyelmének szintje a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kategóriájától függően változó lehet.
(lásd: 24., 25. pont)
3. Az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli, illetve fogalmi hasonlóságát illetően a megjelölések által keltett összbenyomást kell alapul venni, különösen a megkülönböztető és domináns elemeik figyelembevételével. A védjegyeknek a szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban az átlagos fogyasztó által történő észlelése döntő szerepet játszik az említett összetéveszthetőség átfogó értékelésénél. E tekintetben az átlagos fogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja annak egyes részleteit.
Két védjegy hasonlóságának értékelése nem korlátozódhat az összetett védjegy csupán egyik alkotóelemének figyelembevételére és annak valamely másik védjeggyel történő összehasonlítására. Ellenkezőleg: az összehasonlítást a szóban forgó védjegyek egészét vizsgálva kell elvégezni; ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztókban keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy valamely alkotóeleme vagy alkotóelemei. A hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elem alapulvételével, ha a védjegy összes többi alkotóeleme elhanyagolható. Ez az eset különösen akkor fordulhat elő, amikor ez az alkotóelem egymaga képes meghatározni azt a képet, amelyet az érintett közönség fel tud idézni a védjegyről, és így a védjegy többi alkotóelemének szerepe elhanyagolható a védjegy által keltett összbenyomás szempontjából.
(lásd: 27., 28. pont)
4. A védjegyek megkülönböztető képességének értékelése különös jelentőséggel bír, hiszen az összetéveszthetőséget átfogóan értékelik, és ezen értékelés némileg a figyelembe vett tényezők kölcsönös függésén alapul, így e veszély annál nagyobb, minél erősebb a korábbi védjegy megkülönböztető képessége. Az enyhe fokú megkülönböztető képesség esetén tehát az ütköző megjelölések, illetve az érintett áruk és szolgáltatások hasonlóságának jelentősebbnek kell lennie ahhoz, hogy az összetéveszthetőség fennállását meg lehessen állapítani.
Amikor valamely felszólalás egy korábbi nemzeti védjegyen alapul, az e védjegy megkülönböztető képességének mértékére vonatkozó vizsgálódásoknak mindenesetre megvannak a korlátai, hiszen ezek nem vezethetnek oda, hogy valamely feltétlen kizáró ok fennállását állapítsák meg, különösen nem olyan okok fennállását, mint az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt okok, nevezetesen a megkülönböztető képesség hiánya vagy e védjegy tisztán leíró jellege. Így tehát ahhoz, hogy a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének – a rendelet 8. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjával együttesen értelmezett – b) pontja ne sérüljön, a valamely európai uniós védjegy lajstromozásával szemben előterjesztett felszólalás alapjaként hivatkozott nemzeti védjegy számára bizonyos fokú megkülönböztető képességet mindenképpen el kell ismerni.
(lásd: 36., 37. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 41–43., 47., 51‑53., 59–68., 83., 84. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 50. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 58. pont)
8. A korábbi védjegy csekély megkülönböztető képességének elismerése nem zárja ki annak megállapítását, hogy fennáll az összetévesztés veszélye. Ugyanis, még ha a korábbi védjegy megkülönböztető képességét tekintetbe is kell venni az összetéveszthetőség értékelése során, ez csupán egyike az ezen értékelés során közrejátszó számos elemnek. Így, még valamely csekély megkülönböztető képességgel rendelkező korábbi védjegy esetén is fennállhat az összetévesztés veszélye a megjelölések és az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága következtében.
(lásd: 77. pont)