2020. december 21-én benyújtott kereset – PV kontra Bizottság

(T-89/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PV (képviselő: D. Birkenmaier ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen:

minden szempontból semmisítse meg a második CMS 17/025. sz. fegyelmi eljárást, a kinevezésre jogosult, háromoldalú hatóság 2019. október 21-i határozatát, valamint a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz 2020. március 25-i – R/630/19. sz. – elutasítását;

semmisítse meg a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti, segítségnyújtás iránti kérelem 2019. december 12-i D/456/19. sz. elutasítását, valamint a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz 2020. május 20-i – R/71/20. sz. –elutasítását;

semmisítse meg az illetményből való visszatartásról szóló 2016. szeptember 15-i (Ares(2016)5348994) határozatot, valamint a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz 2020. január 22-i – R/519/19. sz. – elutasítását a „fraus omnia corrompit” általános jogelv alapján, mivel semmilyen jogvesztő határidő nem alkalmazható;

semmisítse meg az illetményből való visszatartásról szóló 2016. szeptember 21-i (Ares(2016)5486800) határozatot, valamint a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti, a magatartások ismétlődése és szándékos hibák miatti panasz 2020. január 29-i – R/537/19. sz. – elutasítását a „fraus omnia corrompit” általános jogelv alapján, mivel semmilyen jogvesztő határidő nem alkalmazható

ítélje meg az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk szerinti következő kártérítést:

rendelje el az ezen határozatokból adódó 146 000 euró nem vagyoni kár és 359 481,29 euró vagyoni kár, azaz az összesen 505 481,29 euróra becsült kár megtérítését, fenntartva annak újraértékelését, továbbá ezen összegnek – annak teljes rendezéséig – késedelmi és kompenzációs kamattal történő megnövelését;

és mindenképpen:

az alperest kötelezze az összes költség viselésére, beleértve a jogi segítség költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1., 3., 4. cikkén és 31. cikkének (1) bekezdésén, valamint az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 1e. cikkének (2) bekezdésén és 12a. cikkén alapul annyiban, amennyiben e rendelkezések tiltják a lelki zaklatást és rögzítik a meghallgatáshoz való jogot.

A második jogalap a Charta, valamint a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (2) bekezdésének és a „non bin in idem” jogelvnek a megsértésén alapul.

A harmadik jogalap a végrehajtás elmaradására vonatkozó kifogás általános jogelvének és a jogszerűség elvének megsértésén alapul.

A negyedik jogalap az ártatlanság vélelmének a Charta 48. cikke (1) első bekezdésének megsértéséből és a fegyelmi eljárások 2019. évi általános végrehajtási rendelkezései 3. cikke (2) bekezdésének megsértéséből eredő figyelmen kívül hagyásán alapul.

Az ötödik jogalap a CMS 17/025. sz. fegyelmi ügy kapcsán egy belga vizsgálóbíró által „közokirathamisítás” miatt folytatott büntetőeljáráson alapul, amelynek következményeképpen a vitatott fegyelmi vádpontok szerinte jogilag már nem megalapozottak.

A hatodik jogalap a 2016. július 26-i első visszahívást és a 2017. szeptember 16-i újbóli alkalmazást követő új munkaviszonyhoz való hozzájárulás hiányán, valamint a Charta 15. cikkének megsértésén alapul.

A hetedik jogalap a Charta 41. cikkének és a személyzeti szabályzatnak az összeférhetetlenséggel kapcsolatos 11a. cikkének megsértésén, valamint a pártatlanság és a fegyveregyenlőség elvének megsértésén alapul.

A nyolcadik jogalap a Charta 41. cikke (1) bekezdésének és a megfelelő ügyintézés elvének az észszerű határidőknek a CMS 17/025. sz. fegyelmi eljárásban történő túllépése miatti megsértésén alapul.

A kilencedik jogalap a „fraus omnia corrompit” általános jogelvnek az illetményből való visszatartásról szóló utolsó, 2016. szeptember 15-i határozat helytelen aláírása miatti megsértésén alapul, ami érvényteleníti az 58 837,20 euró összegű állítólagos tartozást.

A tizedik jogalap a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal által elkövetett szabályszegéseken, nyilvánvaló visszaélésen és szándékos károkozáson, a jogszerűség elvének, a jogbiztonság elvének és a „fraus omnia corrompit” általános jogelvnek a megsértésén alapul.

____________