2017. november 28-án benyújtott kereset – Autostrada Wielkopolska kontra Bizottság
(T-778/17. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Autostrada Wielkopolska S.A. (Poznań, Lengyelország) (képviselők: O. Geiss és D. Tayar ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a Lengyelország által az Autostrada Wielkopolska S.A. társaság javára végrehajtott állami támogatásról szóló, az SA.35356 (2013/C) (korábbi 2013/NN, korábbi 2012/N) ügyben 2017. augusztus 25-én hozott bizottsági határozatot, és
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: a Bizottság megsértette a felperes részvételi jogait, különösen azt a jogát, hogy a megtámadott határozat elfogadását megelőzően meghallgassák őt;
a Bizottság elmulasztott megfelelő lehetőséget biztosítani a felperesnek arra, hogy észrevételeket tegyen az állam által szolgáltatott bizonyítékokra;
a Bizottság megfosztotta a felperest attól a jogától, hogy észrevételeket tegyen azon kulcsfontosságú dokumentumokra és megállapításokra, amelyek alapján a Bizottság elfogadta a megtámadott határozatot;
nem zárható ki a lehetőség, hogy e mulasztások hátrányosan befolyásolták a jelen ügy kimenetelét.
Második jogalap: a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli hibát követett el, amikor téves tesztet alkalmazott annak meghatározása érdekében, hogy fennállnak-e az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkotóelemei, továbbá az említett (téves) tesztet az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésével alkalmazta;
a Bizottság azon megállapítása, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előny állt fenn, egyedül a „pontról pontra történő összehasonlítás” teszten alapul;
a Bizottság a magánbefektetői teszt szerinti értékelést azt követően folytatta le, hogy már eldöntötte, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előny állt fenn;
a Bizottság „pontról pontra történő összehasonlítás” tesztje jogi szempontból téves;
a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el a „pontról pontra történő összehasonlítás” teszten alapuló mérlegelésének lefolytatása során, amikor nem vett figyelembe olyan releváns információt, amely a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában rendelkezésére állt.
Harmadik jogalap: a Bizottság nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli hibát követett el, amikor elmulasztotta a releváns ítélkezési gyakorlattal összhangban alkalmazni a magánbefektetői tesztet, továbbá elmulasztott megfelelő indokolással szolgálni, ezáltal megsértve az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését;
– a Bizottság a releváns ítélkezési gyakorlat megsértésével elmulasztotta a magánbefektetői tesztet az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alapján lefolytatott mérlegelésének szerves részeként alkalmazni;
– a Bizottság elmulasztott figyelembe venni olyan releváns információt, amely a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában rendelkezésre állt, és amelyet egy megfelelően körültekintő és gondos, az államéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő magántulajdonos eleve nem hagyott volna figyelmen kívül.
Negyedik jogalap: a Bizottság összeegyeztethetetlen támogatással kapcsolatos megállapítása téves megállapításokon alapul és belső ellentmondásokkal terhelt;
– a Bizottság ténybeli hibát követett el annak megállapításával, hogy az állami forrásokból csak befektetők részesültek.
Ötödik jogalap: a Bizottság nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli hibát követett el az állami támogatás összegének kiszámítása során, amikor elmulasztotta lefolytatni a saját mérlegelését, és nem szolgált megfelelő indokolással;
alapvető mérlegelési hibákat tartalmaz a Bizottság azon megállapítása, amely szerint a 2005 szeptembere és 2007 októbere közötti időszakban túlkompenzációra került sor;
a Bizottság elmulasztott figyelembe venni olyan releváns információt, amely a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában rendelkezésre állt.
____________