Az F-59/10. sz., Barthel és társai kontra Bíróság ügyben 2011. május 10-én hozott ítélet ellen Yvette Barthel és társai által 2011. július 25-én benyújtott fellebbezés

(T-398/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Yvette Barthel (Arlon, Belgium), Marianne Reiffers (Olm, Luxemburg) és Lieven Massez (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: S. Orlandi, A. Coolen, J.-N. Louis, É. Marchal és D. Abreu Caldas ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Bírósága

A fellebbezők kérelmei

A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-59/10. sz., Barthel és társai kontra Bíróság ügyben 2011. május 10-én hozott, a fellebbezők keresetét mint elfogadhatatlant elutasító ítéletét;

nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

az ügyet utalja vissza a Közszolgálati Törvényszék elé, hogy az a jogszabályoknak megfelelően határozzon az ügy érdemét illetően;

a költségekről egyelőre ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztására a fellebbezők két jogalapra hivatkoznak:

Az első jogalap egyrészt az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék azáltal, hogy mint elfogadhatatlant elutasította a fellebbezők keresetét, megsértette az EUMSZ 296. cikket és az Európai Unió Bírósága alapokmánya 36. cikkének első mondatát, valamint az alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdését, amikor nem vizsgálta meg az elé tárt összes jogsértést és nem tette lehetővé a fellebbezők számára, hogy megismerjék az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 90. cikke (2) bekezdésének a személyzeti szabályzat 91. cikkéhez viszonyított a contrario értelmezésének jogellenességére vonatkozó jogalap elutasításának indokait, másrészt azon jog megsértésére, hogy bármely sérelmet okozó aktussal szemben benyújtott panasszal a Bírósághoz lehet fordulni azon naptól számított három hónapos határidőn belül, amikor e határozatot a 90. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdése értelmében vele közölték. Mivel nem foglalkozott a fellebbezők által megsemmisítés iránti keresetükben hivatkozott minden jogalappal és érvvel, a Közszolgálati Törvényszék megsértette a végzés indokolására vonatkozó kötelezettségét.

A második jogalap téves jogalkalmazásra vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék azt állapította meg, hogy a fellebbezők kérelmét elutasító 2009. október 26-i határozat a hallgatólagos elutasító határozatot pusztán megerősítő aktusnak minősült, miközben a válasz késedelmét a Bíróság valamely szolgálatától kért belső véleményre való várakozás indokolta, amely lehetővé tette a Bíróság számára annak megvizsgálását, hogy a fellebbező felek a személyzeti szabályzat 56a. cikke értelmében megfeleltek-e a váltott műszakért járó juttatás feltételeinek.

____________