T‑396/11. sz. ügy
ultra air GmbH
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – ultrafilter international közösségi szóvédjegy – Feltétlen kizáró ok – A 207/2009/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja – Joggal való visszaélés”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2013. május 30.
1. Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Törlési kérelem – Elfogadhatóság – Feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek
(207/2009 tanácsi rendelet, 56. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – A különböző kizáró okok elkülönített vizsgálata – A kizáró okok értelmezése a mögöttük meghúzódó közérdek alapján
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont)
3. Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Törlési kérelem – Elfogadhatóság – Joggal való visszaélés – Hatás hiánya
(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont és 56. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
4. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (3) bekezdés)
1. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, törlés iránti kérelem nem bírósági, hanem közigazgatási eljárás alá tartozik.
A 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a feltétlen törlési okon alapuló törlés iránti kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet benyújthatja, amely saját nevében perelhet és perelhető. Ugyanakkor ezen rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a viszonylagos törlési okon alapuló törlés iránti kérelmekre vonatkozó b) és c) pontja az ilyen kérelem benyújtásának jogát meghatározott, az eljáráshoz fűződő érdekkel rendelkező személyek számára tartja fenn. E cikk felépítéséből ezért az következik, hogy a jogalkotó a törlés iránti kérelmet benyújtó személyek körét a második esetben korlátozni kívánta, az elsőben ugyanakkor nem.
Amíg a lajstromozás viszonylagos kizáró okai csak bizonyos korábbi jogok jogosultjainak érdekeit védik, a lajstromozás feltétlen kizáró okai az őket megalapozó közérdek védelmét szolgálják, ami megmagyarázza, hogy a 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja a kérelmező számára nem írja elő az eljáráshoz fűződő érdek bizonyítását.
(vö. 16–18. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 19. pont)
3. A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 56. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt közigazgatási eljárásnak különösen az a célja, hogy lehetővé tegye a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) számára, hogy újból megvizsgálja a védjegylajstromozás érvényességét, és olyan álláspontot fogadjon el, amelyet adott esetben a 207/2009 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése alapján hivatalból el kellett volna fogadnia.
Ebben az összefüggésben az OHIM‑nak azt kell értékelnie, hogy a vizsgálat alá vont védjegy leíró jellegű‑e, illetve híján van‑e megkülönböztető képességnek, ennek során pedig a törlés iránti kérelem benyújtójának indokai vagy korábbi magatartása nem befolyásolhatja a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja mögött meghúzódó közérdekkel kapcsolatban az OHIM‑ra ruházott feladatkör terjedelmét. Amennyiben ugyanis a kérdéses rendelkezéseknek a törlési eljárás keretében történő alkalmazása során az OHIM nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a védjegyjogosultat megillető jog erősebb‑e a törlés iránti kérelem benyújtójának bármely jogánál, viszont igazolja, hogy a védjegyjogosultat megillető jogot a védjegy lajstromozhatóságára vonatkozó szabályokra tekintettel, jogszerűen hozták létre, nem lehet a törlés iránti kérelem benyújtója részéről „joggal való visszaélésről” beszélni.
Így az a tény, hogy a kérelmező esetleg azzal a céllal nyújtja be a törlés iránti kérelmet, hogy a későbbiekben saját áruin feltüntethesse a szóban forgó megjelölést, pontosan megfelel a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, a rendelkezésre állásra és a szabad használatra vonatkozó közérdeknek. Ezért az ilyen körülmény semmiképpen nem minősülhet joggal való visszaélésnek. Ezt az értékelést a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése is alátámasztja, amely szerint a közösségi védjegyet védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján is törölni lehet, ami azt feltételezi, hogy a védjegybitorlási per alperese akkor is eredményesen kérheti a törlést, ha a kérdéses védjegyet használta és a továbbiakban is szeretné használni.
(vö. 20–22. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 29. pont)