2010. február 19- én benyújtott kereset - Riva Fire kontra Bizottság
(T-83/10. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Riva Fire (Milano, Olaszország) (képviselők: M. Merola ügyvéd, M. Pappalardo ügyvéd, T. Ubaldi ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
Elsődlegesen:
A Törvényszék teljes egészében a semmisítse meg a határozatot, amennyiben a bizonyításfelvétel során kiderül, hogy a határozat biztosok testülete általi elfogadása céljából nem állt rendelkezésére az annak alapjául szolgáló valamennyi ténybeli és jogi elem;
a Törvényszék minden esetben semmisítse meg a határozat 1. cikkét abban a részében, amelyben az kijelenti, hogy a felperes folytatólagos jellegű megállapodásban és/vagy összehangolt magatartásokban vett részt betonvasrúd-gyártás tekintetében, amely célja vagy hatása a közös piacon az árak rögzítése volt, és amely továbbá a termelés vagy az eladások korlátozásához, illetve ellenőrzéséhez vezetett;
a Törvényszék következésképpen semmisítse meg a bizottsági határozat 2. cikkét abban a részében, amelyben a felperest 26,9 millió EUR bírság megfizetésére kötelezi.
Másodlagosan:
a Törvényszék csökkentse és újból határozza meg a felperes terhére a határozat 2. cikkében előírt 26,9 millió EUR bírság összegét.
Harmadlagosan,
a Törvényszék kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a 2009. december 8-i C(2009) 9912 végleges európai bizottsági határozattal kiegészített és módosított, az Európai Közösségek Bizottsága ESZAK-Szerződés 65. cikkének megsértéséről szóló, 2009. szeptember 30-i C(2009) 7492 végleges határozatának (COMP/37.956 - Betonvas rúd, újbóli elfogadás) megsemmisítését kéri. A társaság - keresetének alátámasztására - nyolc jogalapra hivatkozik.
A felperes
első jogalapjában arra hivatkozik, hogy a Bizottságnak nem áll hatáskörében felróni az ESZAK-Szerződés 65. cikkének (1) bekezdése szerinti jogsértést, az e rendelkezés hatálya alá tartozó tényállással kapcsolatban még az ESZAK-Szerződés lejártát követően sem, továbbá nem áll hatáskörében azt az 1/2003/EK rendelet
1 7. cikkének (1) bekezdése, valamint 23. cikkének (2) bekezdése alapján szankcionálni, amikor az említett rendelkezések csupán az EK 81. és 82. cikk (jelenleg EUMSZ 101. és 102. cikk) megsértésére utalnak.
A felperes
második jogalapjában kijelenti, hogy a megtámadott határozat sérti a 17/62/EGK rendelet
2 10. cikkének (3) és (5) bekezdését, valamint az 1/2003 rendelet 14. cikkének (1) és (3) bekezdését, mivel a határozatból nem állapítható meg, hogy a Bizottság az említett cikkekben előírtaknak megfelelően folytatott-e rendszeres konzultációt a tanácsadó bizottsággal, valamint hogy az említett bizottság megszerzett-e a határozatban címzettként megjelölt vállalkozásoknak felrótt jogsértés érdemi részének teljes körű értékeléséhez szükséges valamennyi információt.
A felperes harmadik jogalapjában kijelenti, hogy a Bizottság megsértette az ESZAK 36. cikk (1) bekezdését, mivel - a kiszabandó bírságok összegének meghatározásához általa majdan felhasználandó kritériumok közlésének megtagadásával - korlátozta a kifogások címzettjeinek észrevételek benyújtásával kapcsolatos lehetőségét.
A felperes
negyedik jogalapjában azzal érvel, hogy a megtámadott határozat sérti a Bizottság által teljes egészében módosított 773/2004/EK bizottsági rendelet
3 10. és 11. cikkét, valamint az érdekelt vállalkozások védelemhez való jogait, mivel az eredeti bizottsági határozat Törvényszék általi megsemmisítését követően a Bizottság anélkül fogadta el újból a megtámadott határozatot, hogy a vállalkozásokkal végső soron közölte volna a kifogásokat.
A felperes ötödik jogalapjában a határozat indokolásának elégtelenségére és ellentmondásosságára hivatkozik, amennyiben egyrészről a földrajzi referenciapiacot az Olasz Köztársaság területére korlátozza, másrészről pedig a lex mitior elv alkalmazásakor az állítólagos kartellnek a közösségi kereskedelem befolyásolására való alkalmasságára támaszkodik.
A felperes hatodik jogalapjában arra hivatkozik, hogy a Bizottságnak a határozatban kifejtett elemzése ténybeli értékelési hibákat tartalmaz, ami az ESZAK 65. cikknek a felrótt jogsértés különféle aspektusaival kapcsolatos téves alkalmazását eredményezte, amely aspektusok között szerepel különösen a kartellmegállapodás betonvas alapárának rögzítésére, a betonvas "méreti extrája" árainak rögzítése, valamint a termelés vagy az eladások korlátozására, illetve ellenőrzésére vonatkozó részei.
A felperes hetedik jogalapjában kijelenti, hogy a megtámadott határozat téves, indokolása pedig hiányos (bizonyításfelvétel hiánya miatt is), amennyiben a jogsértést teljes egészében a felperesnek rója fel.
A felperes nyolcadik jogalapjában az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének, az 1996. évi engedékenységi közleménynek, valamint az 1998-as bírságok kiszámítására vonatkozó bizottsági iránymutatásnak a megsértésére hivatkozik.
____________1 - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.)2 - EGK Tanács: 17. rendelet: a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról szóló első rendelet (HL L 13., 204. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 3. o.)3 - A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 123., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 81. o.)