T‑536/22. sz. ügy
(Kivonatos közzététel)
Pesticide Action Network Europe (PAN Europe)
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék (negyedik tanács) 2024. február 21‑i ítélete
„Növényvédő szerek – Cipermetrin hatóanyag – (EU) 2021/2049 végrehajtási rendelet – Belső felülvizsgálat iránti kérelem – Az 1367/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése – A kérelem elutasítása – Aggodalomra okot adó kritikus területek EFSA általi azonosítása – Kockázatértékelés és ‑kezelés – Az elővigyázatosság elve – A Bizottság mérlegelési jogköre”
1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – A határozatról való értesítés időpontja – A Bizottságnak egy belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott, a kérelem nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott válasza – E válasz kérelem nyelvére lefordított másolatának a kérelmező részére történő későbbi közlése – E későbbi közlés időpontjától kezdődő határidő
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 1. tanácsi rendelet, 2. cikk)
(lásd: 24. pont)
2. Környezet – Aarhusi Egyezmény – Az uniós intézményekre való alkalmazás – A nem kormányzati szervezetek azon lehetősége, hogy a környezetvédelem terén a közigazgatási aktusok belső felülvizsgálatát kérjék – Hatóanyag jóváhagyásának megújítására vonatkozó igazgatási aktus – A felülvizsgálat tárgya – Jóváhagyás újraértékelése
(1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 38. pont)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító határozat elleni kereset – A felülvizsgálat iránti kérelemben elő nem terjesztett jogalap – Elfogadhatatlanság – A felülvizsgálat iránti kérelemben felhozott jogalap egyszerű kiegészítését képező érvek – Elfogadhatóság – Korlátok – A belső felülvizsgálati eljárás tárgyát nem érintő jogalap
(EUMSZ 263. cikk; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk)
(lásd: 41., 43., 46., 47. pont)
4. Környezet – Aarhusi Egyezmény – Az uniós intézményekre való alkalmazás – A nem kormányzati szervezetek azon lehetősége, hogy a környezetvédelem terén a közigazgatási aktusok belső felülvizsgálatát kérjék – A felülvizsgálat indokainak kifejtése – A szóban forgó jogi aktus megalapozottságával kapcsolatos kétségeket támasztó tényezők megjelölésének szükségessége
(1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 42., 146. pont)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító határozat elleni kereset – Ezen elutasító határozatból eredő és annak megalapozottságát vitató jogalap – Elfogadhatóság – Korlátok – A belső felülvizsgálati eljárás tárgyát nem érintő jogalap
(EUMSZ 263. cikk; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk)
(lásd: 45. pont)
6. Közegészségügy – Kockázatértékelés – Az elővigyázatosság elvének alkalmazása – Terjedelem – A kockázat és a veszély fogalma – A társadalom számára elfogadhatatlannak ítélt kockázat szintjének meghatározása – A releváns szabályozás által kijelölt uniós intézmény hatásköre – A közegészség, a biztonság és a környezetvédelem magas szintjének biztosítására irányuló kötelezettség
(EUMSZ 114. cikk, (3) bekezdés, EUMSZ 168. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 191. cikk)
(lásd: 77–87., 94., 97., 314. pont)
7. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása – A Bizottság mérlegelési jogköre – A Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy kövesse az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleményét – Hiány – Feltételek
(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 844/2012 bizottsági rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 89–93., 103., 104., 123., 127. pont)
8. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása – A Bizottság mérlegelési jogköre – Konkrét jogi alap hiányában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságtól (EFSA) kért tudományos segítség – Megengedhetőség
(178/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 23. cikk, c) pont, és 29. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 230. pont)
9. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása – A Bizottság mérlegelési jogköre – Értékelési szempontok – A Bizottság által elfogadott iránymutatás – Kötelező hatály – A naprakésszé tételt igénylő iránymutatások időrendi sorrendje – Hatás hiánya
(844/2012 bizottsági rendelet. 13. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 391., 393., 401. pont)
Összefoglalás
A cipermetrin hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbításához kapcsolódó megsemmisítés iránti kereset keretében a Törvényszék pontosítja a valamely nem kormányzati szervezet által az 1367/2006 rendelet(1) alapján benyújtott ilyen kereset elfogadhatóságának szabályait, valamint az Európai Bizottság elővigyázatosság elvére tekintettel a kockázatok kezelőjeként fennálló mérlegelési mozgásterének terjedelmét.
A cipermetrin az Európai Unióban használt rovarölő szer, amelynek növényvédő szerekben való felhasználását 2005‑ben engedélyezték.(2)
A cipermetrin jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárás keretében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a 2018. júliusi tudományos megállapításaiban négy aggodalomra okot adó kritikus területet (critical areas of concern) azonosított e hatóanyaggal kapcsolatban. Ezt követően 2019 szeptemberében a cipermetrinnel kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedésekről szóló nyilatkozatot tett közzé.
E kockázatértékelést követően a Bizottság 2021. november 24‑én elfogadta a 2021/2049 végrehajtási rendeletet,(3) amelyben – számos különös rendelkezést csatolva – meghosszabbítja a cipermetrin jóváhagyását.
2022. január 20‑án a felperes, a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) környezetvédelmi szervezet a 2021/2049 végrehajtási rendelet belső felülvizsgálata iránti kérelmet(4) nyújtott be a Bizottsághoz.
2022. június 23‑i határozatában a Bizottság elutasította e kérelmet.
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg ezen elutasító határozatot. Keresetének alátámasztására az elővigyázatosság elvének megsértésére, valamint az Unió azon kötelezettségének megsértésére hivatkozik, hogy biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. Többek között azt állítja, hogy mivel az EFSA azonosított bizonyos, a cipermetrinnel kapcsolatban aggodalomra okot adó kritikus területeket, a Bizottságnak nem kellett volna meghosszabbítania e hatóanyag jóváhagyását. Ebben az összefüggésben a Bizottság már nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, és nem hivatkozhat e tekintetben kockázatkezelői szerepére.
Ítéletében a Törvényszék a keresetet teljes egészében elutasítja.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először eljárási jellegű pontosításokkal szolgál a felülvizsgálati kérelem és az e kérelemre válaszul elfogadott határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset közötti összhang szabályának hatályát illetően.
E tekintetben emlékeztet arra, hogy az ilyen megsemmisítés iránti kereset csak akkor fogadható el, ha az említett kérelemre adott válasz ellen irányul, és a megsemmisítés alátámasztására felhozott jogalapok kifejezetten e válaszra irányulnak.
Az ilyen kereset nem alapulhat olyan új indokokon vagy bizonyítékokon, amelyek a felülvizsgálati kérelemben nem szerepeltek, máskülönben e kereset megfosztaná az ilyen kérelem indokolására vonatkozó követelményt a hatékony érvényesülésétől, és megváltoztatná az e kérelemmel indított eljárás tárgyát.(5)
Mindazonáltal a felperesnek egyrészt lehetősége kell legyen az 1367/2006 rendelet alapján arra, hogy a Törvényszék előtti eljárás szakaszában olyan érveket hozzon fel, amelyek a felülvizsgálat iránti kérelmére adott válasz jogi megalapozottságának kifogásolását célozzák, feltéve hogy ezek az érvek nem módosítják az e kérelemmel indított eljárás tárgyát. Másrészt nem tekinthető újnak az olyan érv, amelyet a felülvizsgálat iránti kérelem szakaszában nem hoztak fel, ha csupán az e kérelem keretében már kifejtett érvelés kiegészítését képezi, vagyis ha kellően szoros kapcsolatot mutat az eredetileg kifejtett jogalapokkal vagy kifogásokkal ahhoz, hogy a bírósági eljárás keretében zajló vita szokásos alakulásából eredő érvnek lehessen tekinteni.
Másodszor a Törvényszék rámutat arra, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az 1107/2009 rendelet által számára meghatározott célok hatékonyan megvalósítása érdekében. Ez különösen igaz azokra a határozatokra, amelyeket a Bizottságnak a kockázatkezelés tárgyában kell az említett rendelet alapján meghoznia.(6)
A kockázatkezelés mindazoknak a tevékenységeknek felel meg, amelyeket a kockázattal szembesülő intézmény tesz az elővigyázatosság elve alapján annak érdekében, hogy a közegészség, a biztonság és a környezet magas szintű védelmének biztosítására irányuló kötelezettségére tekintettel e kockázatot a társadalom számára elfogadhatónak ítélt mértékre szorítsa.(7)
Ez magában foglalja a kockázatok olyan előzetes értékelését, amely egyrészt az említett kockázatoknak a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatok alapján történő tudományos értékeléséből, másrészt pedig annak meghatározásából áll, hogy azok meghaladják‑e a társadalom számára elfogadhatónak ítélt kockázati szintet, ami az említett társadalom számára megfelelő védelem szintjének meghatározásával kapcsolatos politikai döntés körébe tartozik.
Így, bár a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárás keretében a Bizottságnak „figyelembe kell vennie” többek között az EFSA tudományos megállapításait,(8) azonban mint kockázatkezelőt nem kötik az EFSA által tett megállapítások. E figyelembevétel ugyanis nem értelmezhető a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségeként, hogy minden tekintetben kövesse az EFSA következtetéseit.
Ugyanakkor a Bizottság kockázatkezelőként fennálló széles mérlegelési jogkörét továbbra is behatárolja az 1107/2009 rendelet rendelkezéseinek, különösen az e rendelet II. mellékletével összefüggésben értelmezett 4. cikke(9) tiszteletben tartásának szükségessége, valamint az elővigyázatosság elve, amely e rendelet valamennyi rendelkezésének alapjául szolgál.
E körülmények között a Bizottság csak akkor hosszabbíthatja meg valamely hatóanyag jóváhagyását, ha kellőképpen bizonyított, hogy az aggodalomra okot adó kritikus területek azonosítása ellenére kockázatcsökkentő intézkedések alapján megállapítható, hogy az 1107/2009 rendelet 4. cikkében foglalt kritériumok teljesülnek. Így a Bizottság szerepe éppen azon kockázatok meghatározása, amelyek elfogadhatók a környezetvédelmet illetően magasabb tolerenciaküszöbbel, mint az emberi vagy állati egészség esetében, figyelembe véve a meghatározott kockázatok enyhítésére irányuló kezelési intézkedéseket.
A jelen ügyben önmagában az a tény, hogy az EFSA a cipermetrinre vonatkozó megállapításaiban négy aggodalomra okot adó kritikus területet azonosított, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a Bizottság kockázatkezelőként már semmilyen mérlegelési mozgástérrel nem rendelkezett, feltéve hogy biztosítja, hogy az 1107/2009 rendelet 4. cikkében szereplő kritériumok teljesülnek. Másként fogalmazva, nem kizárt, hogy a Bizottság az elővigyázatosság elvének tiszteletben tartása mellett megvizsgálja, hogy a kockázat bizonyos intézkedések előírásával elfogadhatóvá válhatott volna‑e.