A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2015. április 23.

T‑352/13. P. sz. ügy

BX

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Felvétel – Versenyvizsga‑kiírás – Nyílt versenyvizsga – Jogász beosztású, 5‑ös besorolási fokozatú, bolgár és román állampolgárságú tanácsosok (AD) felvételére irányuló tartaléklista létrehozása – A versenyvizsga‑bizottság azon határozata, amely mellőzi a felperes tartaléklistára való felvételét – Bizonyítási teher – Összehasonlító értékelés – Egyenlő bánásmód – A vizsgabizottság összetételének állandósága – A személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik albekezdése – A tények és bizonyítékok elferdítése – Kártérítési kereset – A költségek tárgyában hozott határozat”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) BX kontra Bizottság ügyben 2013. április 24‑én hozott ítélete (F‑88/11, EBHT, EU:F:2013:51) ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. BX maga viseli saját költségeit és köteles viselni az Európai Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – Az ítélet rendelkező részének megalapozásához nem szükséges indokolással szemben felhozott jogalap – Hatástalan jogalap

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése – Szükségszerűen összehasonlító értékelés

(Személyzeti szabályzat, 27. cikk, és III. melléklet, 5. cikk)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel – A nők és a férfiak kiegyensúlyozott képviselete

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk, ötödik albekezdés)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatástalan jogalap – Fogalom

1.      A fellebbezés keretében hatástalanként el kell utasítani a Közszolgálati Törvényszék általános megjegyzése ellen és mindössze ennek vitatására irányuló olyan jogalapot, amely nem tesz kísérletet annak bizonyítására, hogy az mennyiben valósít meg a megtámadott ítélet rendelkező részét érintő téves jogalkalmazást.

(lásd a 17. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: Parlament kontra Frederiksen ítélet, 1993. március 18., C‑35/92 P., EBHT, EU:C:1993:104, 31. pont.

2.      Valamennyi versenyvizsga célja a betöltendő álláshelyhez kapcsolódó feladatok ellátására legalkalmasabb pályázók kiválasztása, és így elkerülhetetlen, hogy a versenyvizsga‑bizottság megvizsgálja a pályázók érdemeit, és megtartsa a vizsgákat úgy, hogy csak a leginkább érdemeseket válasszák ki.

Az összehasonlító értékelés fogalmát ugyanis a személyzeti szabályzat 27. cikke fényében kell értelmezni, amely rendelkezés arra kötelezi a vizsgabizottságot, hogy összehasonlítsa a pályázók teljesítményét annak érdekében, hogy azokat válasszák ki, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek.

Ha a pályázó nem felelt meg a szóbeli vizsgán előírt minimális követelményeknek, már nem szükséges a szóbeli vizsgája értékelésének a többi pályázó szóbeli vizsgájával – a versenyvizsga tartaléklistájára való besorolása céljából – való összehasonlítása.

(lásd a 26., 29. és 34. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: Vranckx kontra Bizottság végzés, 2003. szeptember 9., T‑293/02, EBHT‑KSZ, EU:T:2003:224, 52. és 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      A személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik albekezdése, amelynek értelmében, ha a vizsgabizottság négynél több tagból áll, mindkét nemből legalább két képviselőből áll, csak akkor alkalmazandó, ha a vizsgabizottságnak több mint négy rendes tagja van.

Következésképpen amennyiben a vizsgabizottság hivatalosan több mint négy rendes tagból áll, biztosítani kell, hogy nem csak a rendes tagok, hanem a póttagok is mindkét nemből legalább két képviselőből álljanak, úgy hogy az alulreprezentált nemet képviselő rendes tag esetleges helyettesítését mindig azonos nemű póttag biztosítsa, a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikke ötödik albekezdése hatékony érvényesülésének biztosítsa érdekében.

(lásd a 74., 79. és 80. pontot)

4.      A megsemmisítés iránti kereset keretében az uniós bíróság mint hatástalant elutasíthatja a jogalapot vagy kifogást, ha megállapítja, hogy az megalapozottsága esetén sem alkalmas arra, hogy a felperes által kívánt megsemmisítést eredményezze.

(lásd a 85. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: Michail kontra Bizottság ítélet, 2009. november 19., T‑50/08 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2009:457, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.