T‑458/13. sz. ügy

Joseba Larrañaga Otaño

és

Mikel Larrañaga Otaño

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A GRAPHENE közösségi szóvédjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Leíró jelleg – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2014. október 16.

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Fogalom

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Célkitűzés – A rendelkezésre állás követelménye

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak – A GRAPHENE szóvédjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – A kizáró okoknak a lajstromozás iránti kérelemmel érintett egyes árukra vagy szolgáltatásokra tekintettel történő külön vizsgálata – A lajstromozás megtagadása indokolásának kötelezettsége – Terjedelem

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, és 75. cikk)

5.      Közösségi védjegy – Az OHIM határozatai – Az egyenlő bánásmód elve – A megfelelő ügyintézés elve – Az OHIM korábbi döntéshozatali gyakorlata

(207/2009 tanácsi rendelet)

1.      Azok a megjelölések vagy jelölések esnek a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja hatálya alá, amelyek az érintett közönség szempontjából vett szokásos használat során arra szolgálhatnak, hogy akár közvetlenül, akár annak valamely lényeges jellemzőjére utalással leírják azt az árut vagy szolgáltatást, amelynek tekintetében a lajstromozást kérték. Ebből következően ahhoz, hogy valamely megjelölés az e rendelkezésben foglalt tilalom hatálya alá tartozzon, olyan kellően közvetlen és konkrét kapcsolatot kell mutatnia a szóban forgó árukkal vagy szolgáltatásokkal, amelynek alapján abban az érintett közönség azonnal és további gondolkodás nélkül is a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások, illetve valamely jellemzőjük leírását ismerheti fel.

Ahhoz, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) a lajstromozást a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjában foglalt ok alapján megtagadja, nem szükséges, hogy a védjegyet alkotó megjelöléseket vagy jelöléseket a védjegybejelentés időpontjában ténylegesen használják azon áruk és szolgáltatások vagy ezen áruk és szolgáltatások jellemzőinek leírására, amelyek tekintetében a bejelentést benyújtották. Elegendő – mint az a rendelkezés szövegéből is kitűnik –, ha ezek a megjelölések vagy jelölések ilyen célra használhatók. Így az említett rendelkezés alkalmazásában valamely szómegjelölés lajstromozása akkor is megtagadható, ha annak legalább egy lehetséges jelentése az érintett áruk vagy szolgáltatások valamely jellemzőjét írja le. Egyébként közömbös, hogy az áruk vagy szolgáltatások azon jellemzői, amelyek leírhatók, üzleti szempontból véve alapvető fontosságúak vagy csupán másodlagosak.

Az a tény, hogy a bejelentett védjegy valamely, a tudomány jelenlegi állása szerint még nem létező jellemzőt ír le, nem zárja ki azt, hogy a védjegyet az érintett közönség leíró jellegűnek fogja fel. Így a bejelentett védjegy lajstromozásának megtagadásához elegendő, ha az az érintett közönség felfogása szerint a jelölt áruk valamely tényleges vagy potenciális – akár a tudomány jelenlegi állása szerint még nem létező – jellemzőjének leírására használható. E lehetőséget az érintett közönség felfogására figyelemmel kell értékelni, és nem a tudományos szakértők következtetései alapján.

(vö. 16., 20–22. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 18. pont)

3.      A közösségi védjegybejelentésben szereplő áruk tekintetében a mind a nagyközönséget, mind a szakmai közönséget magában foglaló érintett közösség szempontjából a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leíró jellegű a GRAPHENE szóvédjegy, amelynek a lajstromozását Nizzai Megállapodás szerinti 13., 23., illetve 25. osztályba tartozó „Lőfegyverek; lőszerek és lövedékek; robbanóanyagok; tűzijátékszerek”, „Fonalak és cérnák textilipari felhasználásra”, illetve „Ruházati cikkek, cipők, kalapáruk” vonatkozásában kérték. Ugyanis kellően közvetlen és konkrét kapcsolat áll fenn a bejelentett védjegy és a védjegybejelentésben megjelölt áruk között, amelynek alapján a védjegyet az említett közönség azonnal, további gondolkodás nélkül is az említett termékek egyik tényleges vagy potenciális jellemzőjének – nevezetesen a grafénnek a termékek összetevőjeként történt felhasználásának – leírásaként fogja fel.

(vö. 19., 23., 24. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 35., 36. pont)