A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2010. december 7.(*)
„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC közösségi szóvédjegy – A la PERLA korábbi nemzeti ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A jó hírnév sérelme – A 40/94/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése és 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja)”
A T‑59/08. sz. ügyben,
a Nute Partecipazioni SpA, korábban Gruppo La Perla SpA,
a La Perla Srl
(székhelyük: Bologna [Olaszország], képviselik őket: R. Morresi és A. Dal Ferro ügyvédek)
felpereseknek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli kezdetben: L. Rampini, később: O. Montalto, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban:
a Worldgem Brands Srl, korábban Worldgem Brands – Gestão e Investimentos Lda (székhelye: Creazzo [Olaszország], képviselik: V. Bilardo, M. Mazzitelli és C. Bacchini ügyvédek),
az OHIM második fellebbezési tanácsának 2007. november 19‑i, a Nute Partecipazioni SpA és a Worldgem Brands Srl közötti törlési eljárás tárgyában hozott határozatával (R 537/2004‑2. sz. ügy) szemben benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),
tagjai: I. Wiszniewska‑Białecka elnök, F. Dehousse és H. Kanninen (előadó) bírák,
hivatalvezető: J. Palacio González főtanácsos,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. február 7‑én benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2008. május 21‑én benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2008. május 9‑én benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. augusztus 1‑jén benyújtott válaszra,
tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2008. október 20‑án benyújtott viszonválaszára,
tekintettel arra, hogy a Törvényszék első tanácsának összetétele módosult,
a 2010. május 11‑i tárgyalást követően,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 1997. december 30‑án a beavatkozó, a Worldgem Brands Srl, korábban Worldgem Brands – Gestão e Investimentos Lda, azt megelőzően Cielo Brands – Gestão e Investimentos Lda a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC szómegjelölés volt.
3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑i, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 14. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, az alábbi leírással: „Ékszerek, ötvösmunkák és órák; nemesfémek; gyöngyök; drágakövek”.
4 A bejelentett védjegyet 1999. július 21‑én lajstromozták.
5 2002. április 15‑én az első felperes, a Nute Partecipazioni SpA, korábban Gruppo La Perla SpA kérte, hogy e védjegyet töröljék egyrészt a 40/94 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja) alapján, mivel e lajstromozásra az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában (jelenleg a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja) foglalt feltétlen kizáró okok megsértésével került sor, másrészt az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján (jelenleg a 207/2009 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja), mivel e lajstromozásra az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 8. cikke (5) bekezdésében (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 8. cikkének (5) bekezdése) foglalt viszonylagos kizáró okok megsértésével került sor.
6 A törlés iránti kérelem alátámasztásául az első felperes az alábbi, Olaszországban oltalom alatt álló korábbi védjegyekre hivatkozott:
– az alább megjelenített la PERLA ábrás védjegy, amelyet 1996. március 20‑i hatállyal a 769526. számon, a következő, 25. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromoztak: „Fürdőruhák; sportruházat és általában ruházat”;
– az alább megjelenített la PERLA ábrás védjegy, amelyet 1997. október 8‑i hatállyal a 804992. számon a következő, 14. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromoztak: „Ékszeripari termékek és ékszerek; órák”.
7 Törlés iránti kérelme alátámasztásául az első felperes a törlési osztály előtt többek között az alábbiakat magában foglaló dokumentációt nyújtotta be védjegyei jó hírnevének és az e jó hírnevet ért sérelemnek a bizonyítása céljából: a lajstromozott védjegyek listája, sajtóban megjelent cikkek, a „La Perla” cégtáblával ellátott üzletek listája, valamint a forgalomra és a hirdetési költségekre vonatkozó statisztikák.
8 2004. május 4‑én a törlési osztály törölte a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC közösségi védjegyet azzal az indokkal, hogy e védjegy használata lehetővé tette jogosultja számára 769526. számon lajstromozott la PERLA ábrás védjegy jó hírnevének a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében vett tisztességtelen kihasználását.
9 2004. július 1‑jén a beavatkozó a 40/94 rendelet 57–62. cikke alapján (jelenleg a 207/2009 rendelet 58–64. cikke) fellebbezést nyújtott be az OHIM‑hoz a törlési osztály határozatával szemben.
10 2005. január 25‑i határozatával (a továbbiakban: első határozat) az OHIM első fellebbezési tanácsa helyt adott a beavatkozó fellebbezésének, és hatályon kívül helyezte a törlési osztály határozatát. A fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC közösségi védjegy nem kellően hasonló a 769526. számon lajstromozott la PERLA ábrás védjegyhez, sem pedig a törlés iránti kérelemben felsorolt többi védjegyhez ahhoz, hogy megállapítható legyen a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség vagy az említett védjegyek közötti, a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában megkövetelt kapcsolat fennállása.
11 A Törvényszék Hivatalához 2005. április 1‑jén benyújtott keresetlevelével az első felperes – a T‑137/05. számon nyilvántartásba vett – keresetet nyújtott be az első határozat hatályon kívül helyezése iránt, elsősorban a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére, másodsorban az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére, harmadsorban pedig az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozással. Az OHIM, a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének és 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának helytelen alkalmazására történő hivatkozással, csatlakozott az első felperes első határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelméhez.
12 A T‑137/05. sz., La Perla kontra OHIM – Worldgem Brands (NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC) ügyben 2007. május 16‑án hozott ítéletével (az EBHT‑ban nem tették közzé, a továbbiakban: a Törvényszék ítélete) a Törvényszék helyt adott az első felperes keresetének, és megállapította először is, hogy a 769526. számon lajstromozott la PERLA korábbi védjegy jó hírneve bizonyítást nyert, másodsorban pedig hogy a fellebbezési tanács tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a 769526. számon lajstromozott la PERLA korábbi védjegy és a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy nem kellően hasonló ahhoz, hogy köztük a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásához szükséges kapcsolat fennállása megállapítható legyen. Ennélfogva a Törvényszék hatályon kívül helyezte az első határozatot, anélkül hogy az OHIM helyében eljárva mérlegelte volna az azon veszély fennállására vonatkozó feltételt, hogy a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy alapos ok nélkül történő használata lehetővé teheti jogosultja számára a 769526. számon lajstromozott la PERLA védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének tisztességtelen kihasználását vagy megsértését, aminek mérlegelése az OHIM feladata (a Törvényszék ítéletének 26., 33., 52. és 53. pontja).
13 2007. szeptember 18‑án az OHIM fellebbezési tanácsainak elnöksége az ügyet a második fellebbezési tanács elé utalta.
14 2007. november 19‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat), az OHIM második fellebbezési tanácsa hatályon kívül helyezte a törlési osztály határozatát. Megállapította mindenekelőtt, hogy nem bizonyított, hogy a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy tisztességtelenül kihasználhatja vagy sértheti a 769526. számon lajstromozott la PERLA korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét, miáltal a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése nem alkalmazható. A fellebbezési tanács ezt követően, a törlési osztály hatáskörében eljárva, elutasította a feltétlen kizáró okokra alapított, törlés iránti kérelmet.
15 A fellebbezési tanács végezetül, továbbra is a törlési osztály hatáskörében eljárva, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontja alkalmazásának vizsgálata során megállapította, hogy a 804 992. számon lajstromozott la PERLA korábbi védjegy által érintett, 14. osztályba tartozó „ékszeripari termékek és ékszerek; órák”, illetve a közösségi védjeggyel érintett „ékszerek, ötvösmunkák és órák” azonosak vagy nagyfokú hasonlóságot mutatnak, a közösségi védjegy által érintett „nemesfémek, gyöngyök, drágakövek” árukkal pedig nagyfokú hasonlóságot mutatnak. A fellebbezési tanács megállapította, hogy az olasz vásárlóközönség tudatában a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC közösségi védjegy által érintett valamennyi áru tekintetében, a gyöngyök kivételével, fennáll az összetévesztés veszélye. Álláspontja szerint ugyanis, mivel a „la perla” kifejezés kizárólag leíró jellegű, és nem rendelkezik megkülönböztető képességgel a gyöngyök tekintetében, csak a korábbi védjegy ábrás elemét kell összehasonlítani a közösségi védjegy „nimei” elemével, és ezen összehasonlítás nem vezet összetévesztéshez.
16 Következésképpen a fellebbezési tanács az alábbi, 14. osztályba tartozó áruk tekintetében helyt adott a törlés iránti kérelemnek: „ékszerek, ötvösmunkák és órák”; nemesfémek; drágakövek”. A fellebbezési tanács ezzel szemben elutasította a törlés iránti kérelmet, és megerősítette a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegyen fennálló oltalom érvényességét az ugyancsak a 14. osztályba tartozó gyöngyök tekintetében.
A felek kérelmei
17 Az első felperes és a második felperes, a La Perla Srl (a továbbiakban együttesen: felperesek) azt kérik, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül és változtassa meg a megtámadott határozatot a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének téves alkalmazása, valamint a 40/94 rendelet 63. cikke (6) bekezdésének (jelenleg a 207/2009 rendelet 65. cikke (6) bekezdése), illetve 73. és 74. cikkének (jelenleg a 207/2009 rendelet 75. és 76. cikke) megsértése miatt;
– másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének helytelen alkalmazása, valamint a 40/94 rendelet 63. cikke (6) bekezdésének, illetve 73. és 74. cikkének megsértése miatt;
– harmadlagosan helyezze hatályon kívül és/vagy változtassa meg a megtámadott határozatot a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának helytelen alkalmazása, valamint a 40/94 rendelet 63. cikke (6) bekezdése, illetve 73. és 74. cikke megsértése miatt;
– az OHIM‑ot és a beavatkozót kötelezze a költségek viselésére, ideértve az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárás során felmerült költségeket.
18 A tárgyaláson a felperesek harmadik kereseti kérelmüket szűkítették, amely immár csak a megtámadott határozat rendelkező részének első, harmadik és negyedik pontja ellen irányul, amint az a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került. Tehát e kereseti kérelem nem érinti a megtámadott határozat rendelkező részének 2. pontját, amellyel a fellebbezési tanács az alábbi, 14. osztályba tartozó áruk tekintetében helyt adott a törlés iránti kérelemnek: „ékszerek, ötvösmunkák és órák; nemesfémek; drágakövek”.
19 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
20 A beavatkozó azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet, és tartsa fenn hatályában a megtámadott határozatot;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
Indokolás
21 A felperesek lényegében két jogalapra hivatkoznak, melyek közül az elsőt a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére, a másodikat – másodlagosan – a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapítják.
22 Célszerű rátérni az első jogalap vizsgálatára.
23 A felperesek arra hivatkoznak, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdését. Főként azt róják fel a fellebbezési tanácsnak, hogy nem hajtotta végre a Törvényszék ítéletében foglaltakat, megsértve ezzel a 40/94 rendelet 63. cikkének (6) bekezdését is.
24 Továbbá a felperesek arra hivatkoznak, hogy a fellebbezési tanács nem vette tekintetbe a törlési osztály előtt benyújtott valamennyi tényelemet és bizonyítékot, amelyek mind az elszenvedett sérelmet, mind a tisztességtelen hasznot, valamint a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC közösségi védjegy alapos ok nélkül történő használatát bizonyítják, és megsértette ezáltal a 40/94 rendelet 74. cikkének (1) bekezdését (jelenleg a 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése), és azzal, hogy nem nyújtott magyarázatot ezen tényelemek és bizonyítékok relevanciájának állítólagos hiányára, a fellebbezési tanács megsértette indokolási kötelezettségét és a 40/94 rendelet 73. cikkét is.
25 Válaszukban a felperesek a bizalomvédelem elvének, a jogbiztonság elvének, valamint az egyenlő bánásmód és a gondos ügyintézés elvének megsértésére is hivatkoznak a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában.
26 Az OHIM és a beavatkozó támogatja a fellebbezési tanács kérelmeit, vitatja a felperesek érveit, és úgy véli, hogy a fellebbezési tanács végrehajtotta a Törvényszék ítéletében foglaltakat. Ami a felperesek által válaszukban előterjesztett érveket illeti, a beavatkozó viszonválaszában azt állítja, hogy e kifogások késedelmes előterjesztésüknél fogva elfogadhatatlanok.
27 Emlékeztetni kell arra, hogy a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett ugyanezen rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a védjegyet az OHIM‑hoz benyújtott kérelem alapján akkor kell törölni, amennyiben létezik egy, az ugyanezen rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy, amennyiben a közösségi védjegy a korábbi védjeggyel azonos, vagy ahhoz hasonló, és a közösségi védjeggyel érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak a korábbi védjegy által érintett árukkal és szolgáltatásokkal, feltéve hogy – közösségi védjegy esetén – a korábbi közösségi védjegy a Közösségben, – korábbi nemzeti védjegy esetén – a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a közösségi védjegy alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.
28 A korábbi védjegy számára a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése által biztosított kiterjedt védelem tehát több feltétel együttes fennállását feltételezi. Először is az állítólagosan jó hírnévvel rendelkező korábbi védjegynek lajstromozott védjegynek kell lennie. Másodsorban e védjegynek és a törlési kérelemmel érintett közösségi védjegynek azonosaknak vagy hasonlóaknak kell lenniük. Harmadsorban a korábbi védjegynek jó hírnévnek kell örvendenie az Európai Unió területén belül, amennyiben korábbi közösségi védjegyről van szó, illetve az érintett tagállam területén, amennyiben korábbi nemzeti védjegyről van szó. Negyedsorban a közösségi védjegy alapos ok nélkül történő használatának a korábbi védjegy megkülönböztető képessége vagy jó hírneve tisztességtelen kihasználásának, vagy a korábbi védjegy megkülönböztető képessége vagy jó hírneve sérelmének veszélyét kell eredményeznie. Mivel e feltételek kumulatív jellegűek, közülük már egynek a hiánya is meghiúsítja az említett rendelkezés alkalmazását (lásd ebben az értelemben a T‑215/03. sz., Sigla kontra OHIM – Elleni Holding [VIPS] ügyben 2007. március 22‑én hozott ítélet [EBHT 2007., II‑711. o.] 34. és 35. pontját; a T‑150/04. sz., Mülhens kontra OHIM – Minoronzoni [TOSCA BLU] ügyben 2007. július 11‑én hozott ítélet [EBHT 2007., II‑2353. o.] 55. pontját és a T‑128/06. sz., Japan Tobacco kontra OHIM – Torrefacção Camelo [CAMELO] ügyben 2008. január 30‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban nem tették közzé] 45. pontját).
29 Emlékeztetni kell arra, hogy a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerinti sérelmek, amennyiben megvalósulnak, a korábbi és későbbi védjegy bizonyos fokú hasonlóságának következményei, amely hasonlóság folytán az érintett vásárlóközönség rokonítja egymással a védjegyeket, vagyis kapcsolatba hozza, azonban nem téveszti össze őket egymással (a Bíróság C‑320/07. P. sz., Antartica kontra OHIM ügyben 2009. március 12‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 43. pontja; C‑136/08. P. sz., Japan Tobacco kontra OHIM ügyben 2009. április 30‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 25. pontja; lásd analógia útján a Bíróság C‑252/07. sz. Intel Corporation ügyben 2008. november 27‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., I‑8823. o.] 30. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
30 A vásárlóközönség tudatában fennálló ilyen kapcsolat szükséges feltétel, azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy abból azon sérelmek valamelyikének fennállását meg lehessen állapítani, amelyekkel szemben a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése a jó hírnevet élvező védjegyek számára védelmet nyújt (lásd analógia útján a Bíróság C‑487/07. sz., L’Oréal és társai ügyben 2009. június 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2009., I‑5185. o.] 37. pontját).
31 Ugyanis ahhoz, hogy részesüljön a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésében bevezetett oltalomban, a korábbi védjegy jogosultjának bizonyítania kell, hogy a későbbi védjegy használata „sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét” (lásd analógia útján a fent hivatkozott Intel Corporation ügyben hozott ítélet 37. pontját).
32 A sérelmek e három típusa közül egyetlen is elegendő a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazhatóságához (lásd analógia útján a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 38. és 42. pontját).
33 A korábbi védjegy jogosultjának nem kell bizonyítania a védjegye tényleges és aktuális sérelmének a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében vett fennállását. Ugyanis, amennyiben előre látható, hogy a későbbi védjegy jogosultja általi használatból ilyen sérelem következik, akkor a korábbi védjegy jogosultját nem lehet arra kötelezni, hogy megvárja a sérelem tényleges megvalósulását ahhoz, hogy megtilthassa az említett használatot. A korábbi védjegy jogosultjának azonban bizonyítania kell azon tények fennállását, amelyek alapján az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyére lehet következtetni (lásd analógia útján a fent hivatkozott Intel Corporation ügyben hozott ítélet 38. pontját).
34 Ha a korábbi védjegy jogosultjának sikerül bizonyítania akár védjegye tényleges és aktuális sérelmét, akár ennek hiányában az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyét, a későbbi védjegy jogosultjának feladata annak bizonyítása, hogy e védjegy használatának alapos oka van (lásd analógia útján a fent hivatkozott Intel Corporation ügyben hozott ítélet 39. pontját).
35 Végezetül a korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének megsértéséből álló sérelmek fennállását azon áruk és szolgáltatások átlagos, szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztója szempontjából kell értékelni, amelyek vonatkozásában ezt a védjegyet lajstromozták. Ezzel szemben a korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének tisztességtelen kihasználásából álló sérelem fennállását – amennyiben az e védjegyből a későbbi védjegy jogosultja által szerzett előnyre vonatkozik a tilalom –, azon áruk és szolgáltatások átlagos, szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztója szempontjából kell értékelni, amelyek vonatkozásában a későbbi védjegyet lajstromozták (lásd analógia útján a fent hivatkozott Intel Corporation ügyben hozott ítélet 35. és 36. pontját).
36 A jelen ügyben emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék azt állapította meg ítéletében, hogy a 769526. számon lajstromozott korábbi védjegy (a továbbiakban: la PERLA védjegy) jó hírneve bizonyítást nyert fehérneműk és fürdőruhák tekintetében, a la PERLA védjeggyel és a későbbi védjeggyel megjelölt áruk egymással rokon piaci szegmensekhez, nevezetesen az ékszerek és a női ruházat körébe tartoznak, és a jelen ügyben az ütköző védjegyek között megállapított bizonyos mértékű hasonlóság elég ahhoz, hogy az olasz vásárlóközönség e két védjegyet kapcsolatba hozhassa egymással, amint az a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásához szükséges (a Törvényszék ítéletének 33. és 51. pontja).
37 Így csak az azon veszély fennállására vonatkozó feltétel vizsgálata maradt hátra, hogy a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy alapos ok nélkül történő használata lehetővé teszi jogosultja számára, hogy a la PERLA védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét tisztességtelenül kihasználja vagy sértse.
38 A felperesek arra hivatkoznak, hogy a jelen ügyben a sérelem mindhárom típusa jelen van. Az első felperes az OHIM előtt – a megtámadott határozatban foglalt összegzés alapján – az alábbi érveket és bizonyítékokat terjesztette elő:
– 1999 őszén a beavatkozó megalkotott egy gyöngyökből álló fürdőruhát (bikinit), amelyet Lorenzo Riva divattervező a NIMEI LA PERLA márkanév alatt tervezett. E bikinit a legjelentősebb divatbemutatók alkalmával mutatták be, és az eseményen megjelent a szaksajtó számos képviselője. A „la perla” szavak – nimei szóval társult – használatának jogosulatlan jellege nyilvánvaló, mivel egyesíti magában a la PERLA védjegy bitorlásának elemeit, és alkalmas arra, hogy összetévesztéshez vezessen akár a szaksajtó, de még inkább a fogyasztók körében. Az ANSA ügynökség, valamint a Corriere della Sera is ilyen megtévesztés áldozatává vált;
– 2000 tavaszán a beavatkozó ugyancsak bemutatott egy „ékszermellényt”, amelyet a NIMEI LA PERLA alkotott a Blumarine számára, és bejelentette egy, csuklóján gyöngyökkel szegélyezett „twin-set” (együttes) piacra dobását. A szaksajtó ez alkalommal is többször foglalkozott az eseménnyel;
– az összetévesztés és a megtévesztés hatását kiegészítette és teljessé tette a beavatkozó és a Blumarine által, legutóbbi divatkreációik megjelenésének alkalmával készített reklám, mivel a választott, reklám sugallta imázs a „perla” szó és a reklámplakáton feltüntetett „perla chic” kifejezés használatán alapult;
– a la PERLA védjegy bitorlása és a beavatkozó által folyamatosan és szándékosan folytatott, összetévesztéshez vezető tevékenység egyértelműen következik a fentebb előadott tényezőkből. A beavatkozó, nyilvánvalóan a la PERLA védjegynek a divat világában megszerzett hírnevét kihasználva, a (valójában NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC‑ként lajstromozott) NIMEI LA PERLA védjeggyel megjelölt egyes ruházati cikkeket kínált, összetévesztéshez vezetve ezáltal az érintett ágazatban dolgozók, de még inkább a fogyasztók tudatában.
39 Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy az első felperesnek sikerült‑e bizonyítania a la PERLA védjegy megkülönböztető képessége vagy jó hírneve tisztességtelen kihasználásának fennállását.
40 Ami a „védjegy megkülönböztető képességének vagy hírnevének tisztességtelen kihasználása” fogalmát illeti, amelyet még az „élősködés” vagy „free riding” (potyázás) kifejezésekkel is szoktak jelölni, e fogalom nem a korábbi védjegy által elszenvedett sérelemhez kötődik, hanem az azzal azonos vagy ahhoz hasonló későbbi védjegy harmadik fél által történő használatából származó előnyhöz. E fogalom többek között magában foglalja azt az esetet, amikor a védjegy imázsa átvitelének vagy a vele azonos, vagy hozzá hasonló megjelöléssel jelölt árukra kivetített tulajdonságoknak köszönhetően egyértelműen megvalósul a jó hírű védjegy nyomdokában történő kihasználás (lásd analógia útján a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 41. pontját).
41 Pontosítani szükséges, hogy a korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírének harmadik fél általi kihasználása tisztességtelennek minősülhet akkor is, ha az azonos vagy hasonló megjelölés használata nem okoz sérelmet sem a korábbi védjegy megkülönböztető képességének, sem jó hírnevének, vagy ennél általánosabban, a védjegy jogosultjának sem (lásd analógia útján a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 43. pontját).
42 Annak eldöntésekor, hogy a későbbi védjegy használata tisztességtelenül kihasználja‑e a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét, olyan átfogó értékelést kell végezni, amely figyelembe veszi az adott ügy valamennyi releváns tényezőjét, amelyek sorában többek között szerepel a védjegy jó hírének intenzitása és megkülönböztető képességének foka, az ütköző védjegyek közötti hasonlóság mértéke, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások jellege és egymáshoz közelálló mivoltuk mértéke. Ami a védjegy jó hírének intenzitását és megkülönböztető képességének fokát illeti, minél jelentősebb az említett védjegy megkülönböztető képessége és jó hírneve, annál könnyebb lesz annak elfogadása, hogy számára sérelmet okoztak. Továbbá, minél közvetlenebbül és erőteljesebben idézi fel a megjelölés a védjegyet, annál nagyobb annak a kockázata, hogy a megjelölés aktuális vagy jövőbeli használata sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét (lásd ebben az értelemben és analógia útján a fent hivatkozott Intel Corporation ügyben hozott ítélet 67–69. pontját és a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 44. pontját).
43 Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy ezen átfogó értékelés keretében adott esetben az is figyelembe vehető, hogy fennáll‑e a védjegy felhígulásának vagy megfakulásának veszélye (lásd analógia útján a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 45. pontját).
44 Amikor valamely harmadik fél a jó hírű védjegyhez hasonló megjelölés használatával megpróbál annak nyomdokába lépni, azért, hogy részesüljön annak vonzerejéből, elismertségéből és presztízséből, valamint azért, hogy kihasználja – mindennemű pénzügyi ellentételezés nélkül, illetve anélkül, hogy e tekintetben saját ráfordítást kellene eszközölnie – a védjegyjogosult által e védjegy imázsának megteremtése és fenntartása érdekében eszközölt üzleti ráfordításokat, akkor az említett használatból származó hasznot az említett védjegy megkülönböztető képessége vagy jó híre tisztességtelen kihasználásának kell minősíteni (lásd analógia útján a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 49. pontját).
45 Tehát az ítélkezési gyakorlat értelmében a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a védjegy megkülönböztető képessége vagy jó hírneve e rendelkezés értelmében vett tisztességtelen kihasználásának nem előfeltétele sem az összetévesztés veszélyének fennállása, sem a védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének sérelme, vagy ennél általánosabban, a védjegy jogosultjának okozott sérelem sem. A jó hírű védjegyhez hasonló megjelölés harmadik fél általi használatából származó haszon akkor tisztességtelen, ha az megpróbál e használat révén a jó hírű védjegy nyomdokába lépni, azért, hogy részesüljön annak vonzerejéből, elismertségéből és presztízséből, és kihasználja – mindennemű pénzügyi ellentételezés nélkül – a védjegyjogosult által e védjegy imázsának megteremtése és fenntartása érdekében eszközölt üzleti ráfordításokat (analógia útján lásd a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 50. pontját).
46 A jelen ügyben a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy az első felperesnek nem sikerült bizonyítania e sérelmet. A felperes egy Lorenzo Riva divattervező által NIMEI LA PERLA márkanév alatt tervezett, gyöngyökből készült bikinire hivatkozott, amelyet a legjelentősebb divatbemutatók alkalmával mutattak be, és amelyet a szaksajtó is kiterjedt körben népszerűsített, valamint egy, csuklóján gyöngyökkel szegélyezett „twin-setre” (együttes) és egy „ékszermellényre”, amelyet a NIMEI LA PERLA a Blumarine számára alkotott. A fellebbezési tanács rámutat arra, hogy a NIMEI LA PERLA védjegy fürdőruhák és egyéb, a 25. osztályba tartozó ruházati cikkek tekintetében történő használata a jelen ügyben nem releváns, mivel az a 14. osztályba tartozó ékszerek tekintetében lajstromozott NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegyre vonatkozik. Mindenesetre álláspontja szerint úgy tűnik, a „la perla” felirat egy gyöngyökből készült bikinin, egy gyöngyökkel díszített „ékszermellényen” vagy egy csuklóján gyöngyökkel szegélyezett „twin-seten” feltüntetve inkább az e termékek esetében kivételesen használt anyag, a gyöngy leírására szolgál.
47 A felperesek vitatják a fellebbezési tanács ezen megállapításait. Ezen túlmenően emlékeztetnek arra, hogy a törlési osztály úgy ítélte meg, hogy az első felperes által előterjesztett érvek és bizonyítékok kellően alátámasztják azt a tisztességtelen előnyt, amelyet a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy használata a la PERLA védjegy jó hírnevéből szerezhetett, és hogy az OHIM úgy ítélte meg a T‑137/05. sz. ügy keretében benyújtott válaszbeadványában, hogy „a harmadik feltétel vizsgálata […] – a korábbi védjegy megkülönböztető képessége vagy jó hírneve megsértésének vagy tisztességtelenül való kihasználásának ténye – ugyancsak igazol[ta] az első felperes kifogásait”.
48 Válaszbeadványában az OHIM arra hivatkozik, hogy azt kell mérlegelni, vajon a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegynek az árujegyzékében szereplő áruk tekintetében történő használata lehetővé teszi‑e jogosultja számára, hogy a la PERLA védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét tisztességtelenül kihasználja. Az első felperes által benyújtott bizonyítékok ezzel ellentétben a későbbi védjegy azon áruk tekintetében történő használatát bizonyítják, amelyek, noha gyönggyel vannak díszítve, ruházati cikkek, ami esetleg bitorlást valósíthat meg, de a la PERLA védjegy jó hírnevének kihasználását nem.
49 A beavatkozó azt állítja, hogy az első felperes semmilyen bizonyítékot nem nyújtott be védjegye élősködő módon történő felhasználása vagy e védjegy jó hírneve vagy megkülönböztető képessége tisztességtelen kihasználása iránti kísérlet vonatkozásában. Mindenesetre az első felperes által említett tények kizárólag a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy által érintett, a 14. osztályba tartozó árukra vonatkoznak.
50 A felperes által a törlési osztály előtt benyújtott dokumentumokból következik, hogy a szaksajtó és az ágazat szakemberei azt gondolták, hogy a divatbemutatókon a későbbi védjegy jogosultja által Lorenzo Rivával és a Blumarine‑nal együttesen bemutatott áruk kapcsolatban állnak a felperessel, és a két társaság kereskedelmi kapcsolatban áll egymással.
51 Például a Lorenzo Riva által a beavatkozó nevében tervezett, gyöngyökből készített bikini 1999 szeptemberi, milánói divatbemutatókon történt bemutatását követően az egyik országos napilapban megjelent cikkben ez olvasható: „Egyébiránt Lorenzo Riva nem maradt alul […] a Nimei és a La Perla szponzorai magukon kívül vannak […]”, noha az esemény szponzora a beavatkozó volt, aki a gyöngyökből készült bikinit L. Riva közreműködésével megalkotta. Ehhez hasonló módon a Corriere della Sera 1999. szeptember 25‑i számában a fotó alatt ez áll: „Gyöngyből. Nyilvános eladási ár: 2 milliárd. Lorenzo Riva La Perla részére tervezett, gyöngyökből készült bikinije”. A twin-set kapcsán az egyik internetes oldalon (www.margherita.net) olvasható egy 2000. október 12‑i újságcikk az alábbi címmel: „Nimei – La Perla. A vidámság pillanata. A Nimei La Perla és a Blumarine bemutatták a BluVIP‑et (Very Important Pearls)”.
52 Természetesen ezekben a helyzetekben nem csak a gyöngyökről volt szó, hanem egy, a Lorenzo Riva divattervező által tervezett, gyöngyökből készült és a NIMEI LA PERLA védjeggyel megjelölt bikiniről, egy, a csuklóján gyöngyökkel szegélyezett twin-setről és egy, a NIMEI LA PERLA által a Blumarine számára alkotott „ékszermellényről” is. Tehát ezen ruházati cikkek mindegyikének legfőbb alkotóeleme a gyöngy volt, amely tekintetében a későbbi védjegyet ténylegesen lajstromozták. Továbbá, amint az a fenti pontból következik, úgy tűnik, hogy valójában e gyöngyök képezték ezen áruk „lelkét”. Következésképpen ilyen körülmények között az OHIM és a beavatkozó érvei hatástalanok (lásd a fenti 48. és 49. pontot).
53 Ezen túlmenően a beavatkozó reklámja, amely úgy tűnik, főként az ékszerekhez, közelebbről a gyöngyökhöz kapcsolódik, által keltett benyomás az, hogy a „Nimei” és a „La Perla” kapcsolatban áll egymással.
54 Ilyen körülmények között nem zárható ki maga a sérelem vagy a sérelem veszélye. Amint az fentebb már megállapítást nyert, a korábbi védjegy jogosultjának nem kell bizonyítania a védjegye tényleges és aktuális sérelmének fennállását, azonban bizonyítania kell azon tények fennállását, amelyek alapján az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyére lehet következtetni (lásd analógia útján a fent hivatkozott Intel Corporation ügyben hozott ítélet 38. pontját).
55 Következésképpen annak meghatározásához, hogy a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegy használata lehetővé tette‑e jogosultja számára, hogy tisztességtelenül kihasználja a la PERLA védjegy jó hírnevét, az eset összes releváns tényezőjét figyelembe vevő átfogó mérlegelést kell végezni.
56 E tekintetben mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék már kimondta ítéletében (lásd a fenti 36. pontot), hogy vitathatatlan, hogy a la PERLA védjegy jó hírnévnek örvend fehérneműk és fürdőruhák tekintetében, az ütköző védjegyek között bizonyos mértékű hasonlóság áll fenn, és a la PERLA védjeggyel megjelölt áruk, nevezetesen a női ruházati cikkek és a későbbi védjeggyel megjelölt áruk, nevezetesen a gyöngyök, egymással rokon piaci szegmensekhez tartoznak. Ami közelebbről a jó hírnevet illeti, hozzá kell tenni, hogy az igen jelentősnek tekinthető.
57 Tekintetbe kell venni továbbá azt, hogy a gyöngyök felhasználhatók fürdőruhák és más női ruházati cikkek előállítása során, amint az az első felperes által az OHIM előtt benyújtott dokumentumokból következik. Nem kizárt, hogy az ékszerek, közelebbről a gyöngyök vásárlói ismerik a felperesek által forgalmazott fehérneműket és fürdőruhákat. Egyébként, még ha nem is kell a két védjegy között az összetévesztés veszélyének fennállnia annak bizonyításához, hogy a későbbi védjegy tisztességtelenül kihasználja a korábbi védjegy jó hírnevét, ez a veszély a jelen ügyben megállapítást nyert a la PERLA védjeggyel érintett fürdőruhákkal és fehérneműkkel rokon áruk, nevezetesen a – gyönggyel díszített – bikinik, twin-setek és mellények tekintetében, még ha magukat ezeket a ruházati cikkeket nem is érinti a későbbi védjegy.
58 A fentiekből az következik, hogy az első felperes bizonyította az OHIM előtt, hogy a későbbi védjegy jogosultja tisztességtelenül kihasználja a la PERLA védjegyet, vagy hogy legalábbis fennáll a komoly veszélye annak, hogy ilyen veszélyeztetésre a jövőben sor kerül.
59 Annak a meghatározása maradt hátra, hogy a későbbi védjegy használatának a jelen ügyben van‑e alapos oka.
60 Amint az a fenti 34. pontban már megállapítást nyert, ha a korábbi védjegy jogosultjának sikerül bizonyítania akár védjegye tényleges és aktuális sérelmét, akár ennek hiányában az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyét, a későbbi védjegy jogosultjának feladata annak bizonyítása, hogy e védjegy használatának alapos oka van.
61 A jelen ügyben a beavatkozó az OHIM előtt folyó igazgatási eljárásban arra hivatkozott, hogy a „la perla” kifejezés használatának alapos oka van, amely ok nyilvánvaló: gyöngyökből készített ékszerekről lévén szó, az ok az ékszerek gyártása során felhasznált anyag közös neve feltüntetésének mind szükségszerűségéhez, mind szándékához kapcsolódik.
62 A megtámadott határozatban a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy mivel nem bizonyított, hogy a későbbi védjegy tisztességtelenül kihasználhatja vagy sértheti a la PERLA védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét, nem kell állást foglalnia a későbbi védjegy alapos ok nélkül történő használata veszélyének fennállásával kapcsolatban.
63 A felperesek emlékeztetnek arra, hogy a törlési osztály úgy ítélte meg, hogy a beavatkozó által hivatkozott ok nem elegendő a használat igazolásához, és az OHIM ugyancsak megállapította a T‑137/05. sz. ügyben, hogy a beavatkozó „nem tudott az igazgatási eljárásban további érvényes indokkal szolgálni a szóban forgó használat igazolásához, ezáltal a védjegy által megjelölt termékeket meghaladó oltalom alkalmazásának következő feltétele teljesült”.
64 A Törvényszék előtti jelen eljárás keretében az OHIM és a beavatkozó nem terjesztettek elő érvet a felperesek alapos okra vonatkozó érveire válaszul.
65 Meg kell állapítani, hogy a beavatkozó által az OHIM előtt folyó igazgatási eljárás során hivatkozott ok nem elegendő a használat igazolásához. E tekintetben ugyancsak meg kell állapítani, hogy a beavatkozó meg sem kísérelt további magyarázattal szolgálni a Törvényszék előtt.
66 Végezetül a Tribunale di Modena (Modenai Bíróság) (Olaszország) határozatával kapcsolatban, amelyre a beavatkozó annak bizonyításául hivatkozott, hogy a felperesek által hivatkozott események nem a beavatkozónak tudhatók be, elegendő arra emlékeztetni, hogy a közösségi védjegyszabályozás szabályok együtteséből álló, autonóm és sajátos célokat követő rendszer, amelynek alkalmazása független a nemzeti rendszerektől (a Törvényszék T‑32/00. sz., Messe München kontra OHIM [electronica] ügyben 2000. december 5‑én hozott ítéletének [EBHT 2000., II‑3829. o.] 47. pontja és a T‑409/07. sz., Cohausz kontra OHIM – Izquierdo Faces [acopat] ügyben 2009. szeptember 23‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban nem tették közzé] 71. pontja). Mindenesetre ezt a határozatot a felperesek fellebbezés útján megtámadták, ennélfogva még nem jogerős. Egyébiránt e határozat tárgya a la PERLA védjegy bitorlásának és a beavatkozó részéről gyakorolt tisztességtelen versenynek a megállapítása, nem pedig egy, a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével analóg rendelkezés alapján benyújtott törlés iránti kérelem.
67 Ilyen körülmények között bizonyítást nyert, hogy a beavatkozó egy, a la PERLA védjegyhez hasonló védjegy használata által megpróbált annak nyomdokába lépni, azért, hogy részesüljön annak vonzerejéből, elismertségéből és presztízséből, valamint azért, hogy kihasználja a felperesek által e védjegy imázsának megteremtése és fenntartása érdekében eszközölt üzleti ráfordításokat. Ennélfogva az említett használatból származó hasznot a la PERLA védjegy jó hírneve tisztességtelen kihasználásának kell minősíteni (lásd ebben az értelemben és analógia útján a fent hivatkozott L’Oréal és társai ügyben hozott ítélet 49. pontját). Ezen túl a használatra alapos ok nélkül került sor. Ennélfogva, a fenti 28. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, a fenti 31. és 32. pontban említett másik sérelem fennállásának kérdésében nem szükséges állást foglalni.
68 Következésképpen meg kell állapítani, anélkül hogy a válaszban előadott kifogások elfogadhatóságának kérdésében (lásd a fenti 25. és 26. pontot) állást kellene foglalni, hogy a fellebbezési tanács helytelenül alkalmazta a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdését.
69 Tekintettel arra, hogy a fellebbezési tanács a gyöngyök kivételével már valamennyi áru tekintetében törölte a későbbi védjegyet, a megtámadott határozatot csak azon részében kell hatályon kívül helyezni, amely a törlés iránti kérelmet elutasítja, és a NIMEI LA PERLA MODERN CLASSIC védjegyen fennálló oltalom érvényességét a gyöngyök tekintetében megerősíti. Ugyanis, amennyiben a fellebbezési tanács valamely határozata helyt ad az egyik érintett fél kérelmének, ez a fél nem jogosult keresettel fordulni a Törvényszékhez. Következésképpen, mivel a fellebbezési tanács a megtámadott határozat rendelkező részében helyt adott a törlés iránti kérelemnek, a felperesek e határozatot többé nem támadhatják meg (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑300/08. sz., Hoo Hing kontra OHIM – Tresplain Investments [Golden Elephant Brand] ügyben 2009. július 14‑én hozott végzés [az EBHT‑ban nem tették közzé] 26. és 27. pontját).
70 E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy mivel az egyes törlési okok pontosan ugyanarra az eredményre vezetnek, a törlés iránti kérelemnek már egyetlen ok megalapozottsága esetén is helyt kell adni. Továbbá, amennyiben a fellebbezési tanács úgy ítéli meg, hogy a törlés iránti kérelem benyújtója által hivatkozott egyik ok megalapozott, ám úgy dönt, hogy megvizsgálja és – adott esetben – elutasítja a többi hivatkozott törlési okot, határozata indokolásának e része nem szolgál a törlési kérelemnek helyt adó rendelkező rész szükséges alátámasztásául, amely jogilag megkövetelt módon a megállapított törlési okon alapul (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Golden Elephant Brand ügyben hozott végzés 31. és 35. pontját).
71 A fentiek fényében a megtámadott határozat megváltoztatása iránt az első kereseti kérelem keretében előterjesztett kérelem, továbbá a másodlagosan előterjesztett kereseti kérelmek és a többi jogalap tárgyában nem szükséges állást foglalni.
A költségekről
72 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Továbbá ugyanezen rendelkezés alapján több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról.
73 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 3. §‑a értelmében részleges pernyertesség esetén, illetve kivételes okból a Törvényszék elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy azt, hogy a felek mindegyike maga viselje saját költségeit.
74 Végül az eljárási szabályzat 87. cikke 4. §‑ának harmadik bekezdése alapján a Törvényszék elrendelheti, hogy a beavatkozó maga viselje saját költségeit.
75 A jelen ügyben a felperesek, az OHIM és a beavatkozó is részleges pernyertes lett, mivel a megtámadott határozatot a Törvényszék részben helyezi hatályon kívül.
76 A jelen ügy körülményei között az OHIM‑ot saját költségeinek viselésén túl a felperesek részéről a Törvényszék előtt felmerült költségek 90%‑ának, illetve az első felperes részéről a fellebbezési tanács előtt felmerült költségek egészének viselésére kell kötelezni. A felperesek viselik a Törvényszék előtt felmerült költségeik 10%‑át. A beavatkozó maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2007. november 19‑i határozatát (R 537/2004‑2. sz. ügy) azon részében, amelyben az OHIM elutasította a törlés iránti kérelmet, és a Nute Partecipazioni SpA‑t kötelezte saját költségei viselésére.
2) A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.
3) Az OHIM viseli saját költségeit, valamint a Nute Partecipazioni és a La Perla Srl részéről a Törvényszék előtt felmerült költségek 90%‑át és a Nute Partecipazioni részéről a fellebbezési tanács előtt felmerült költségek egészét.
4) A Nute Partecipazioni és a La Perla viselik a Törvényszék előtt felmerült költségeik 10%‑át.
5) A Worldgem Brands Srl maga viseli saját költségeit.
Wiszniewska-Białecka | Dehousse | Kanninen |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. december 7‑i nyilvános ülésen.
Aláírások