T‑145/06. sz. ügy

Omya AG

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Verseny – Összefonódások – Információkérés – A 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése – A kért információk szükséges mivolta – Arányosság – Ésszerű határidő – Hatáskörrel való visszaélés – A jogos bizalom megsértése”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – A közösségi bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Megállapítási ítélet iránti kérelem – Elfogadhatatlanság

(EK 230. cikk)

2.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bejelentő feleknek címzett információkérő határozat – A szolgáltatott információk helyesbítése iránti kérelem – Feltételek

(139/2004 tanácsi rendelet, 2. és 11. cikk)

3.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Gazdasági jellegű értékelések – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(139/2004 tanácsi rendelet, 2. és 11. cikk)

4.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bejelentő feleknek címzett információkérő határozat – A szolgáltatott információk helyesbítése iránti kérelem – A határidők felfüggesztése

(139/2004 tanácsi rendelet, 10. és 11. cikk)

5.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bejelentő feleknek címzett információkérő határozat – Az információk szükségességének vagy pontosságának megállapítását lehetővé nem tevő kifogásközlés

(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 11. cikk és 18. cikk, (3) bekezdés)

6.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bejelentő feleknek címzett információkérő határozat – A szolgáltatott információk helyesbítése iránti kérelem

(139/2004 tanácsi rendelet, 11. cikk)

7.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bejelentő feleknek címzett információkérő határozat – A szolgáltatott információk helyesbítése iránti kérelem

(139/2004 tanácsi rendelet, 11. cikk)

1.      Az Elsőfokú Bíróságnak az EK 230. cikkre alapozott jogszerűségi vizsgálat keretében nincs hatásköre arra, hogy megállapítási ítéletet hozzon, illetve meghagyással éljen, még az ítéletei végrehajtásának részletes szabályaival kapcsolatban sem, ennélfogva nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell nyilvánítani a megtámadott határozat megsemmisítésének következményeiről való határozathozatalra irányuló kérelmet.

(vö. 23. pont)

2.      A Bizottság csak annyiban gyakorolhatja a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 11. cikke által ráruházott jogköröket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik az érintett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről történő döntéshez szükséges valamennyi információval.

E tekintetben az összefonódásról szóló határozat elfogadása céljából a Bizottságnak – többek között a 139/2004 rendelet 2. cikkének értelmében – meg kell vizsgálnia az érintett összefonódásnak valamennyi olyan piacra gyakorolt hatásait, amelyen fennáll annak veszélye, hogy a hatékony verseny jelentősen korlátozódna a közös piacon vagy annak egy jelentős részén.

Ráadásul azon tény, miszerint a szükségesség követelményét az adott összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről hozott határozatra tekintettel kell értelmezni, azzal jár, hogy a 139/2004 rendelet 11. cikke szerinti kérelem által érintett információk szükségességét azon feltevésre tekintettel kell értékelni, amelyet a Bizottság a szóban forgó kérelem megfogalmazásakor jogosan alakíthatott ki az összefonódás vizsgálatához szükséges információk terjedelméről. Ennélfogva ezen értékelés nem alapulhat az információknak a Bizottság előtti eljárás további szakaszaiban való tényleges szükségességén, amely számos tényező függvénye, és így nem határozható meg bizonyossággal az információkérés megfogalmazásának pillanatában.

E tekintetben, jóllehet azon tény, miszerint a 139/2004 rendelet 11. cikke alapján kért információkat a későbbiekben felhasználták, jelezheti a szükségességüket, felhasználásuk hiánya nem tekinthető az ellenkező bizonyítékának.

A 139/2004 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozat sajátos esetét illetően, amely határozatban a Bizottság a bejelentő fél által szolgáltatott, pontatlannak bizonyult információk helyesbítését kéri, e helyesbítés szükségességét az azonosított hibák lényeges mivoltának feltétele alapján, az említett rendelet szövegére és rendszerére tekintettel kell értékelni. Következésképpen a Bizottság kérheti az egyik fél által szolgáltatott, hibásnak bizonyult információk helyesbítését, amennyiben fennáll a veszélye, hogy a felhozott hibák jelentős hatással lehetnek a Bizottságnak a szóban forgó összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelésére. E feltételt nem kell megszorítóan értelmezni, mivel a 139/2004 rendelet általános szerkezetét jellemző gyorsasági követelménynek az összefonódások közös piaccal való összeegyeztethetősége feletti hatékony ellenőrzés céljával összhangban kell megfelelni, amely utóbbi értékelést a Bizottságnak nagy figyelemmel kell végeznie, és amely megkívánja, hogy a Bizottság hiánytalan és pontos információkkal rendelkezzen.

(vö. 24., 28–31., 33., 41–42., 45., 60–61. pont)

3.      Az összefonódások ellenőrzése keretében a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a gazdasági kérdésekben, és a közösségi bíróság által gyakorolt felülvizsgálat csupán az eljárási és az indokolásra vonatkozó szabályok betartásának, valamint a tények tárgyi pontosságának, a nyilvánvaló mérlegelési hiba, valamint a hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a közösségi bíróság nem vizsgálhatja felül a Bizottság gazdasági jellegű tényekre vonatkozó értékelését, különösen a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 11. cikke alapján kért információk szükségességének, valamint az abban talált állítólagos hibák jelentős mivoltának értékelését.

(vö. 32. pont)

4.      A Bizottságra a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 11. cikke által ruházott hatáskör gyakorlása alá van vetve az arányosság elvének, amely elv azt követeli meg, hogy a közösségi intézmények jogi aktusai ne haladják meg a kitűzött cél elérésére alkalmas és az ahhoz szükséges mértéket. Különösen fontos, hogy a vállalkozásra rótt, információk szolgáltatására irányuló kötelezettség nem jelentsen ez utóbbi számára aránytalan terhet a vizsgálattal kapcsolatos követelményekhez képest.

A 139/2004 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozatról lévén szó, amely határozatban a Bizottság a bejelentő fél által szolgáltatott, pontatlannak bizonyult információk helyesbítését kéri, a Bizottság nem sérti meg az arányosság elvét, amikor ezen információk benyújtásáig felfüggeszti az eljárást, mivel a 139/2004 rendelet 10. cikkében előírt határidők – az ilyen határozat meghozatala által kiváltott – felfüggesztésének időtartama a szükséges információk benyújtásának időpontjától függ.

(vö. 34. pont)

5.      A 139/2004 rendelet 11. cikke szerinti határozattal való információkérés alapjául szolgáló összefonódás‑ellenőrzési eljárás keretében a kifogásközlés nem teszi lehetővé azon információk kimerítő meghatározását, amelyeket a Bizottság az ilyen határozat elfogadásakor szükségesnek talál. A kifogásközlés ugyanis a Bizottságnak csupán azon értékeléseit foglalja össze, amelyek a lehetséges versenyjogi problémák meghatározásához vezették, főszabályként tehát nem foglalkozik azon piacokkal, amelyeken nem merült fel semmilyen veszély. Ennélfogva jelentősen korlátozottabb a tárgya, mint a Bizottság által korábban végzett vizsgálaté. A kifogásközlés ezenfelül nem minősül döntő tényezőnek a bejelentett összefonódás vizsgálatakor felhasznált információk pontosságával kapcsolatos bizottsági álláspont értékelését illetően sem.

(vö. 46., 77. pont)

6.      A hatáskörrel való visszaélés fogalma arra a helyzetre utal, amikor valamely közigazgatási hatóság a hatásköreit olyan cél érdekében gyakorolja, amely eltér attól, amelyre tekintettel ezen hatáskörökkel felruházták. A határozat csak akkor valósít meg hatáskörrel való visszaélést, ha az objektív, releváns és egyező bizonyítékok alapján olyannak tűnik, amelyet ilyen cél elérése érdekében hoztak meg. Ha több célt követ a határozat, meghozatala nem valósít meg hatáskörrel való visszaélést akkor sem, ha a megfelelő célok mellett van nem megfelelő is, feltéve hogy ez nem hiúsítja meg az érdemi cél elérését.

A hatályban lévő szabályozás megsértése bizonyítékának hiánya nincs befolyással a közigazgatási hatóság által elkövetett esetleges hatáskörrel való visszaélés fennállására.

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 11. cikke alapján elfogadott bizottsági határozat, amelyben a Bizottság a bejelentő fél által szolgáltatott, pontatlannak bizonyult információk helyesbítését kéri, akkor valósít meg hatáskörrel való visszaélést, ha objektív, releváns és egyező bizonyítékok azt mutatják, hogy a Bizottság a megtámadott határozatot az összefonódásra vonatkozó vizsgálat határideje meghosszabbításának elérése céljából hozta meg, és nem az e vizsgálathoz szükséges információk helyesbítése céljából. E tekintetben nem jelent hatáskörrel való visszaélést azon körülmény, hogy a Bizottság a bejelentő felek által szolgáltatott információk kiegészítő ellenőrzései során módszeresen keres hibákat. Szintén nem jelent hatáskörrel való visszaélést azon tény, miszerint a Bizottság azelőtt kezdi el megfogalmazni a kiegészítő információkat kérő határozatot, hogy a hibáknak az értékelésre gyakorolt hatását megvizsgálta volna.

(vö. 98–100., 106., 109. pont)

7.      A bizalomvédelem elvére való hivatkozás jogának fennállásához három feltétel teljesülése szükséges. Az első: a közösségi adminisztrációnak pontos, feltétel nélküli és ellentmondásmentes, jogosultsággal rendelkező és megbízható forrásokból származó biztosítékokat kell nyújtania az érdekelt számára. A második: e biztosítékoknak jogos bizalmat kell kelteniük abban a személyben, akihez intézik. A harmadik: a megadott biztosítékoknak összhangban kell állniuk az alkalmazható szabályokkal.

Az összefonódások ellenőrzésének keretében a Bizottság – a bejelentő felek jogos bizalmának megsértése nélkül – találhatja először úgy, hogy az utóbbiak által szolgáltatott információk hiánytalanok és pontosak, és később megváltoztathatja az ezek értékelésével kapcsolatos álláspontját.

Az összefonódások hatékony ellenőrzésének érdekében, tekintettel a Bizottság kötelezettségére, hogy nagy figyelemmel meg kell vizsgálnia az adott összefonódás valamennyi potenciálisan érintett piacra gyakorolt hatását, a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a felek által szolgáltatott, lényegében pontatlan és a Bizottság vizsgálatához szükséges információk helyesbítését kérje, és e tekintetben nem relevánsak az indokok, amelyek ezen információk pontosságának újbóli vizsgálatára késztették.

Ezenfelül, jóllehet a Bizottságnak viszonylag szigorú határidőn belül kell elvégeznie a vizsgálatot, és az összefonódásban részt vevő feleknek pontos és hiánytalan információkat kell közölniük a Bizottsággal, az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó eljárás szükségszerűen nagy mértékben a bizalmon alapul, mivel a Bizottságtól nem várható el, hogy azonnal és részletesen ellenőrizze az e felek által megküldött valamennyi információ pontosságát.

A Bizottság által bizonyos információk kézhezvételét követően elvégzett ellenőrzések mindenesetre adott esetben nem szükségszerűen fedik fel ezen információk összes lényegi pontatlanságát.

A bejelentő felek nem hivatkozhatnak jogos bizalom fennállására annak érdekében, hogy mentesüljenek annak következményei alól, hogy megsértették a hiánytalan és pontos információk szolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségüket, csupán arra hivatkozva, hogy a Bizottság a fent említett ellenőrzések során nem fedezte fel e kötelezettség megsértését.

Egyébként a puszta tény, miszerint a Bizottság az információk közlésére korábban néhány napon belül válaszolt, nem jelent kellően pontos biztosítékot arra nézve, hogy a Bizottság az információk közlésére a jövőben ezen határidőn belül válaszolna.

Végül a Bizottságnak a bejelentett összefonódás vizsgálatának keretében szolgáltatott információk hiánytalan mivoltának kérdésére vonatkozóan hozott határozatokkal kapcsolatos gyakorlatára pedig semmiképp sem lehet hivatkozni olyan határozat esetében, amely az információk pontosságával kapcsolatos, és e gyakorlat ekképpen nem keletkeztethet jogos bizalmat.

(vö. 68., 117–120., 122–123. pont)