T‑152/06. sz. ügy

NDSHT Nya Destination Stockholm Hotell & Teaterpaket AB

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Megsemmisítés iránti kereset – Állami támogatások – 659/1999/EK rendelet – Versenytárs panasza – A Bizottság panaszosnak címzett levele – Létező támogatás – Keresettel meg nem támadható aktus – Elfogadhatatlanság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Az állami támogatást bejelentő panaszos által megtámadható aktusok

(EK 230. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 4., 13. és 20. cikk, (2) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy a létező támogatások vizsgálatát elvégezze – Hiány

(EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 4., 13., 17., 19. és 20. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások – A Bizottságnak a panaszosnak címzett levele, amelyben arról tájékoztatja őt, hogy a sérelmezett támogatást létező támogatásnak minősíti – Az említett levél ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlansága – A panaszos azon lehetősége, hogy a nemzeti bíróságokhoz forduljon

(EK 88. cikk, (3) bekezdés, második mondat)

1.      Az állami támogatások Bizottság általi ellenőrzése keretében annak mérlegelése során, hogy a panaszosnak az általa benyújtott panaszra adott válaszként küldött levél megtámadható aktust képez‑e, az Elsőfokú Bíróságnak a megtámadott aktus tartalma alapján kell meghatároznia, hogy az az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet 4. cikke szerinti határozat‑e, vagy csupán az ugyanezen rendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondata szerinti nem hivatalos tájékoztatásnak minősül. Így az állami támogatások tárgyában benyújtott panaszokra vonatkozó, a 659/1999 rendeletben és különösen annak 20. cikke (2) bekezdésében szabályozott eljárásból következik, hogy jóllehet a Bizottság köteles haladéktalanul megvizsgálni a feltételezett jogellenes támogatásra vonatkozó azon információkat, amelyeket valamely harmadik személy panasz keretében bocsát a rendelkezésére, nem köteles minden egyes panasz vonatkozásában az említett rendelet 4. cikke szerinti határozatot hozni. A Bizottság azon kötelezettsége, hogy a panaszra adott válaszként határozatot hozzon, csak a 659/1999 rendelet 13. cikke szerinti esetben áll fenn. Ugyanezen rendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondata akként rendelkezik, hogy a Bizottság a panaszos levélben történő tájékoztatására szorítkozhat abban az esetben, ha nincs elegendő alap arra, hogy az ügyben állást foglaljon. Ez az eset áll fenn többek között akkor, ha a 659/1999 rendelet 13. cikke azért nem alkalmazható, mert a panasz nem jogellenes támogatásra, hanem valójában létező támogatásra vonatkozik.

A Bizottság olyan levele, amely a támogatás kedvezményezett vállalkozásának versenytárs vállalkozása által benyújtott panaszban sérelmezett támogatásokat létező támogatásoknak minősíti, nem vált ki olyan kötelező joghatást, amely érinthetné e panaszos érdekeit. E levelet a 659/1999 rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében szabályozott olyan, nem hivatalos tájékoztatásnak kell tekinteni, amelynek tartalma nem felel meg az ugyanezen rendelet 4. cikke értelmében vett határozatnak, és amely ennek következtében nem minősül az EK 230. cikk szerinti megtámadható aktusnak.

(vö. 42–44., 68., 70. pont)

2.      A létező támogatások folyamatos ellenőrzésének elvégzése érdekében a Bizottság részére biztosított hatáskör keretében a panaszos a Bizottsághoz benyújtott panasszal nem kényszerítheti a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg az ilyen támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét. Ha a Bizottság az elsődleges értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy a panasz nem jogellenes támogatásokra, hanem létező támogatásokra vonatkozik, nem köteles az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet 4. cikke értelmében vett határozatot intézni az érintett tagállamhoz, és nem kényszeríthető az EK 88. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására.

Amennyiben a Bizottság a panaszosnak címzett levélben arra a következtetésre jut, hogy a panaszban sérelmezett támogatások létező támogatásoknak minősülnek, mivel a 659/1999 rendeletnek a jogellenes támogatásokra vonatkozó 13. cikke nem alkalmazható, a Bizottság nem fogadhat el az ugyanezen rendelet 4. cikke szerinti határozatot. A panaszra adott válaszként tehát nem tehet mást, mint tájékoztatja a panaszost, hogy nincs elegendő alap arra, hogy az ügyről a 659/1999 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondata alapján állást foglaljon. Ellentétes lenne ugyanis az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárás rendszerével az olyan álláspont, mely szerint, ha a Bizottság arról tájékoztatja a panaszost, hogy a panasza létező támogatásra vonatkozik, szükségképpen a 659/1999 rendelet 4. cikke szerinti határozatot fogad el. Az ilyen megoldás azzal járna, hogy ha a Bizottsághoz létező támogatásra vonatkozó panaszt nyújtanak be, a Bizottság köteles lenne megvizsgálni e támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét. Márpedig az EK 88. cikk (1) bekezdése alapján kizárólag a Bizottságot illeti meg a létező támogatások folyamatos ellenőrzésére irányuló eljárás lefolytatása kezdeményezésének joga.

(vö. 60–61., 64. pont)

3.      A Bizottság által a panaszosnak címzett olyan levél megsemmisítése iránti kereset elfogadhatatlansága, amelyben a Bizottság tájékoztatja a panaszost, hogy a panaszban sérelmezett támogatások létező támogatásoknak minősülnek, nem fosztja meg a panaszost annak lehetőségétől, hogy a szóban forgó támogatások jogszerűségét bírósági felülvizsgálatnak vesse alá. A nemzeti bíróságoknak ugyanis biztosítaniuk kell, hogy az EK 88. cikk (3) bekezdése utolsó mondatának megsértése esetén a nemzeti joguk szerinti valamennyi következmény alkalmazásra kerüljön, mind a támogatási intézkedések végrehajtására vonatkozó jogi aktusok érvényességét, mind pedig az e rendelkezés megsértésével nyújtott pénzügyi támogatások visszatéríttetését illetően.

(vö. 71–72. pont)