T‑411/07. sz. ügy

Aer Lingus Group plc

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Összefonódások – Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Az összefonódás fogalma – Az összefonódás megvalósulása előtt fennálló helyzet visszaállítása érdekében az összes megszerzett részvény átruházása – Megfelelő intézkedések elrendelésének megtagadása – A Bizottság hatáskörének hiánya”

Az ítélet összefoglalása

1.      Verseny – Összefonódások – A 139/2004 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárás megindítását megtagadó bizottsági határozat – A közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított összefonódás – Irányítást nem biztosító részesedésszerzés – Meg nem valósult összefonódás – A 139/2004 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazhatatlansága

(139/2004 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) és (5) bekezdés)

2.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség – Mentesítés nyilvános vételi ajánlat esetén – Feltételek – Joghatások

(139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés)

3.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság hatásköre – A 139/2004 rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti kényszerítő intézkedések elfogadására vonatkozó jogkör – Hiány

(139/2004 tanácsi rendelet, 21. cikk, (3) bekezdés)

1.      Amennyiben a bejelentett és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított összefonódás nem „valósult meg”, és az összefonódásban részt vevő két vállalkozás egyike a másik vállalkozásban részesedést szerzett anélkül, hogy ez irányítást biztosítana számára, a Bizottság a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárás megindítására vonatkozó kérelmet elutasíthatja, és megtagadhatja az említett rendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedések meghozatalát, még akkor is, ha az összefonódás összeegyeztethetőségének vizsgálata során a Bizottság az összefonódást és a részesedésszerzést „egyetlen összefonódásnak” minősítette.

Ugyanis az ilyen határozat jogszerűségének a Bizottság azon jogosultsága tekintetében való vizsgálata során, hogy az kötelezheti a vállalkozást az összefonódás megszüntetésére, az összefonódás‑ellenőrzési rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott releváns időpontot kell alapul venni, amely rendelkezés „már megvalósult” és „a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított” „összefonódásra” hivatkozik.

Márpedig minden olyan ügylet vagy ügyletegyüttes, amelynek következtében „az irányítás tartósan megváltozik” azáltal, hogy „lehetőséget [ad] egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására”, az összefonódás‑ellenőrzési rendelet értelmében megvalósult összefonódást jelent. Ezen összefonódások közös jellemzője a következő: ott, ahol az adott gazdasági tevékenység tekintetében az ügylet előtt két elkülönült társaság volt, ezen ügylet után már csak egy lesz. Az egyesülés esetétől eltérően, mikor is az érintett két vállalkozás egyike megszűnik létezni, a Bizottságnak tehát meg kell vizsgálnia, hogy az összefonódás megvalósulásának következtében az érintett vállalkozások egyike megszerzi‑e a másik feletti irányítási jogot, amely joggal korábban nem rendelkezett. Ezen irányítási jog a vállalkozás tevékenységére való meghatározó befolyás gyakorlásának lehetőségében áll, különösen akkor, ha az e joggal rendelkező vállalkozás megszabhatja a másik stratégiai döntéseit. Az olyan részesedésszerzés, amely mint olyan nem biztosítja az összefonódás‑ellenőrzési rendelet 3. cikkében meghatározott értelemben vett irányítást, nem minősül tehát e rendelet szerinti „megvalósult” összefonódásnak.

Továbbá az összefonódás fogalma nem terjeszthető ki olyan esetekre, ahol az irányítás megszerzésének hiányában a megszerzett részesedés mint olyan nem biztosítja a vállalkozás tevékenységére való meghatározó befolyás gyakorlásának lehetőségét, hanem tágabb értelemben a Bizottság által vizsgált és e vizsgálat eredményeképpen a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított bejelentett összefonódás keretébe illeszkedik, anélkül hogy megvalósult volna a fent említett értelemben vett irányításváltozás. Az összefonódás‑ellenőrzési rendelet ugyanis nem biztosít a Bizottság számára ilyen jogkört. A vállalkozás által egy másikban szerzett összes részvény átruházásának elrendelésére vonatkozó jogkör az említett rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében szereplő megfogalmazás szerint is csak „az összefonódás előtt fennálló helyzet […] helyreállítására” szolgál. Az irányítás megszerzésének hiányában a Bizottság nem rendelkezik az említett összefonódás megszüntetésére vonatkozó jogkörrel.

E megállapításon nem változtat azon tény, hogy a Bizottság a vizsgálati eljárásban úgy véli, a részesedésszerzés a bejelentett összefonódás körébe tartozik, és ez utóbbival együtt „egyetlen összefonódásnak” minősül. A vizsgálati eljárás szakaszában ugyanis a Bizottságot nem „az összefonódás előtt fennálló helyzet” abban az esetben való „helyreállítása” foglalkoztatja, ha a közös piaccal való összeegyeztethetetlenséget megállapító határozatot hozna, amikor a bejelentett összefonódás már megvalósult. Ezen kérdés csak a végleges határozat elfogadását követően merül fel, ha meg kell állapítani annak következményeit, mivel bebizonyosodik, hogy a helyzet annak nem felel meg.

(vö. 58–59., 63–66., 79., 88. pont)

2.      Azon kötelezettség, miszerint az összefonódás megvalósítását a Bizottság általi engedélyezéséig fel kell függeszteni, nyilvános vételi ajánlat vagy több eladót magában foglaló, értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozatával megszerzett irányítás esetén automatikus mentesítés tárgyát képezi. Az e mentesítésben való részesülés érdekében az érintetteknek haladéktalanul be kell jelenteniük az összefonódást a Bizottságnak, és nem gyakorolhatják az e részesedésekhez kapcsolódó szavazati jogokat. E mentesítés következtében az ügylet megtiltásával kapcsolatos kockázat a szerző félre hárul. Amennyiben a Bizottság a vizsgálati eljárás végén úgy véli, hogy a bejelentett ügyletet meg kell tiltani, az összefonódás megvalósítása érdekében megszerzett részvényeket át kell ruházni.

(vö. 82. pont)

3.      A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló rendelet 21. cikkének (3) bekezdése, amely kimondja, hogy „[a] tagállamok nem alkalmazhatják versenyjogi nemzeti jogszabályaikat közösségi léptékű összefonódásra”, nem biztosít a Bizottságnak arra vonatkozó jogkört, hogy az összefonódásban részt vevő vállalkozás érdekeit érintő, kötelező joghatásokat kiváltó intézkedést hozzon.

(vö. 90. pont)