A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2011. június 14.(*)
„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Szíjra erősített órát ábrázoló közösségi formatervezési minta – Korábbi formatervezési minta – A korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutása – Egyéni jelleg – Hatáskörrel való visszaélés – A 6/2002/EK rendelet 4., 6., 7. és 61–63. cikke”
A T‑68/10. sz. ügyben,
a Sphere Time (székhelye: Windhof [Luxemburg], képviselik: C. Jäger, N. Gehlsen és M.‑C. Simon ügyvédek)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: D. Botis, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:
a Punch SAS (székhelye: Nizza [Franciaország]),
az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának a Punch SAS és a Sphere Time közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban (az R 1130/2008‑3. sz. ügyben) 2009. december 2‑án hozott határozatával szemben benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: I. Pelikánová elnök (előadó), K. Jürimäe és M. van der Woude bírák,
hivatalvezető: S. Spyropoulos tanácsos,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2010. február 15‑én benyújtott keresetlevélre,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2010. június 1‑jén benyújtott válaszbeadványra,
tekintettel a Törvényszék felpereshez intézett írásbeli kérdésére,
a 2011. január 18‑i tárgyalást követően,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 A felperes Sphere Time a jogosultja a 325949‑0002. sz. alatt lajstromozott, 2005. augusztus 14‑én bejelentett formatervezési mintának (a továbbiakban: vitatott formatervezési minta). A vitatott formatervezési minta – amelyet órák tekintetében kívánnak használni – megjelenítése a következő:
2 A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési tanácsa előtti eljárásban részt vevő másik fél, a Punch SAS 2007. március 26‑án a vitatott formatervezési minta megsemmisítése iránti kérelmet terjesztett elő a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján. A megsemmisítés iránti kérelemben a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél arra hivatkozott, hogy a vitatott formatervezési minta nem volt új, és nem rendelkezett a 6/2002 rendelet – 5. és 6. cikkével együttesen értelmezett – 4. cikke értelmében vett egyéni jelleggel.
3 Megsemmisítés iránti kérelmének alátámasztásaként a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél több, állítólag korábbi formatervezési mintára hivatkozott.
4 A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél egyrészt bemutatott egy olyan katalógust, amely két, a Fuzhou Eagle Electronic Co. Ltd által gyártott óra formatervezési mintáját (a továbbiakban: a C és F modell) ábrázolta, valamint ez utóbbi társaság által kiállított azon tanúsítványt, amely szerint a C és F modelleket 2001‑ben Európában már forgalmazták.
5 A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél másrészt bemutatott egy olyan katalógust, amely a Great Sun Technology Corp. által gyártott két óra formatervezési mintáját tartalmazta, valamint az e társaság által kiállított azon tanúsítványt, amely szerint e modelleket Európában 2004 óta forgalmazták. E bizonyítékok mellé csatoltak egy szállítólevelet és a két modell közül az egyik – a SYMBICORT védjeggyel ellátott – modell (a továbbiakban: SYMBICORT modell) tekintetében egy 2004 áprilisában egy hollandiai ügyfél részére kiállított, 2000 darab leszállítására vonatkozó származási bizonyítványt. A SYMBICORT-modell a következőképpen nézett ki:
6 2008. március 31‑i határozatával a megsemmisítési osztály megállapította a vitatott formatervezési minta semmisségét. Úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta nem rendelkezett egyéni jelleggel, mivel ugyanolyan összbenyomást keltett, mint a C és az F modell. E határozattal szemben a felperes 2008. május 13‑án fellebbezést nyújtott be.
7 2009. december 2‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM harmadik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést. Határozatának bevezető részében a fellebbezési tanács megállapította, hogy a SYMBICORT modellre vonatkozó szállítólevél és származási bizonyítvány olyan bizonyítékok, amelyek kellőképpen alátámasztják azt, hogy ez utóbbi már a vitatott formatervezési minta bejelentését megelőzően nyilvánosságra jutott. A vitatott formatervezési minta és a SYMBICORT modell a szíjra erősített órákat ismerő átlagos fogyasztók általi észlelésén alapuló összehasonlítására támaszkodva a fellebbezési tanács először is megállapította, hogy azok igen hasonlóak, ezt követően azt, hogy a köztük fennálló különbségek elhanyagolhatóak, végül pedig azt, hogy annak ellenére, hogy a minta szerzőjét alkotói szabadság illeti meg a minta – többek között az óra számlapjának – kialakításakor, ezt a szabadságot nem használták ki. Következésképpen a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy mivel a vitatott formatervezési minta ugyanolyan összbenyomást kelt a tájékozott használóban, mint a SYMBICORT modell, ezért annak nincs egyéni jellege.
A felek kérelmei
8 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére az OHIM‑ot, az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárás költségeinek viselésére pedig a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze.
9 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
Indokolás
10 A felperes három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap, a keresetlevél szövege szerint, a 6/2002 rendelet 4. és 5. cikkének megsértésén alapul, a vitatott formatervezési minta újdonságát illetően. A második jogalap a 6/2002 rendelet 4. és 6. cikkének megsértésén alapul, a vitatott formatervezési minta egyéni jellegét illetően. A harmadik jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul. A felperes ezenfelül úgy véli, hogy figyelemmel a megtámadott határozat tartalmára, a C és az F modellek értékelése nem képezi részét a Törvényszék előtti peres eljárás tárgyának. E tekintetben szerinte a fellebbezési tanács helytelenül tért el a megtámadott határozatban a megsemmisítési osztály határozatától, hiszen a vitatott formatervezési mintát csak a SYMBICORT modellel vetette össze, és nem indokolta e döntését.
11 Az OHIM vitatja e három jogalap megalapozottságát. Ezenfelül arra hivatkozik, hogy a Törvényszék előtti peres eljárás tárgya kiterjed a vitatott formatervezési minta, és mind a C és az F modell, mind a SYMBICORT modell közötti hasonlóság kérdésére, mivel a fellebbezési tanács mindössze egy újabb indokkal egészítette ki a megsemmisítési osztály határozatát.
12 Bevezetésként megjegyzendő, hogy a fellebbezési tanács helyesen alapította határozatát a vitatott formatervezési minta és a SYMBICORT modell összehasonlítására.
13 Ugyanis a 6/2002 rendelet 60. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a fellebbezési tanácsnak a hozzá benyújtott fellebbezés vonatkozásában el kell végeznie a megsemmisítés iránti kérelem új és teljes körű érdemi vizsgálatát, mind a jogi, mind a ténybeli elemek vonatkozásában (lásd analógia útján a Bíróság C‑29/05. P. sz., OHIM kontra Kaul ügyben 2007. március 13‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑2213. o.] 57. pontját). E megállapítás azt jelenti, hogy a fellebbezési tanács a megsemmisítés iránti kérelmet benyújtó fél által hivatkozott korábbi formatervezési minták közül bármelyikre támaszkodhat, anélkül, hogy kötné őt a megsemmisítési osztály határozata, vagy hogy ezt illetően külön indokolást kellene adnia.
14 Márpedig a jelen esetben nem vitatott, hogy a SYMBICORT modellre a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél hivatkozott a megsemmisítési osztály előtti eljárás során.
15 E körülményekre tekintettel ebben a szakaszban nem szükséges arról dönteni, hogy a C és az F modell értékelése a Törvényszék előtti eljárás tárgyát képezi‑e. Elsőként viszont meg kell vizsgálni, hogy a kereset a SYMBICORT modellnek a megtámadott határozatban foglalt értékelésére vonatkozó részében megalapozott‑e. A C és az F modell értékelése a Törvényszék elé került jogvita elbírálása szempontjából csak akkor válhat – adott esetben – relevánssá, ha ezen értékelés valamilyen szabálytalanságon alapult.
A 6/2002 rendelet 4. és 5. cikkének megsértésére alapított, első jogalapról
A felek érvei
16 A felperes arra hivatkozik, hogy a SYMBICORT modell nyilvánosságra jutásának időpontját illetően a 6/2002 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontját kell figyelembe venni. Ennek következtében jelen esetben a figyelembe veendő időpont nem a vitatott formatervezési minta bejelentési napja, azaz 2005. április 15‑e, hanem 2004. április 14‑e lenne.
17 Márpedig a szállítólevél szerinte a SYMBICORT modellnek megfelelő termékek feladására vonatkozik, amire valamikor 2004. áprilisában kerülhetett sor. Ezt az okiratot 2004. április 3‑án Hong Kongban (Kína) állították ki, ezért figyelemmel a Hong Kong és Hollandia közötti távolságra, elég valószínű, hogy a SYMBICORT modellek csak 2004. április 14‑e után kerülhettek az európai piacra, és így ez a modell csak ezt követően juthatott nyilvánosságra.
18 A felperes hozzáteszi, hogy a kiállított számlát a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél részére a SYMBICORT modellnek megfelelő órák gyártója állította ki, akinek az volt az érdeke, hogy az említett minta időbeli elsőbbségét bizonyítsa. Ráadásul az sem biztos, hogy az OHIM‑hoz az említett szállítólevél eredeti példányát nyújtották be. Ennélfogva a felperes szerint ez az okirat nem vehető figyelembe.
19 E körülményekre tekintettel a felperes úgy véli, hogy a SYMBICORT modell korábbi nyilvánosságra jutását nem sikerült bizonyítani. Ebből pedig azt a következtetést vonja le, hogy a vitatott formatervezési mintát újnak kell tekinteni.
20 Az OHIM vitatja a felperes érveinek megalapozottságát.
A Törvényszék álláspontja
21 A keresetlevél szövege szerint az első jogalapot a 6/2002 rendelet azon 4. és 5. cikkének megsértésére alapították, amelyek a közösségi formatervezési minta újdonságára vonatkoznak. Márpedig, miként arra az OHIM rámutat, a megtámadott határozat nem a vitatott formatervezési minta újdonságának hiányán alapul.
22 Valójában az első jogalap a SYMBICORT modell korábbi nyilvánosságra jutásának kérdésére vonatkozik. Így, valójában az a 6/2002 rendelet – 7. cikkével együttesen értelmezett – 6. cikke (1) bekezdésének állítólagos megsértésére vonatkozik.
23 E rendelkezések a következőket írják elő:
„6. cikk
Egyéni jelleg
(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz
[…]
b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően.
[…]
7. cikk
Nyilvánosságra jutás
(1) Az 5. és az 6. cikk alkalmazásában a mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha a […] 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időpontot megelőzően a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül a Közösségben működő szakmai körök tudomására. […]
(2) Az 5. és a 6. cikk alkalmazásában a nyilvánosságra jutás nem vehető figyelembe, ha a mintát, amelynek oltalmát lajstromozás alapján oltalomban részesülő mintaként kérték,
a) a szerző, a jogutódja, vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy;
b) a bejelentési napot – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – tizenkét hónappal megelőzően nyilvánosságra hozta.
[…]”
24 Először is, a 6/2002 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének jelen esetre való alkalmazhatóságát illetően meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés célja az, hogy a szerzőnek, illetve jogutódjának adja meg a formatervezési minta piacon történő nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, a bejelentés benyújtását megelőző tizenkét hónapos időtartam során.
25 Így ezen időszak során a szerző vagy jogutódja meggyőződhet az érintett formatervezési minta üzleti sikerességéről, még azelőtt, hogy a lajstromozással kapcsolatban költségekbe verné magát, és nem kell attól tartania, hogy az ez alkalomból történő nyilvánosságra jutásra az érintett formatervezési minta esetleges lajstromozását követően valamely megsemmisítési eljárás során sikerrel lehet hivatkozni.
26 Az előbb kifejtettekből az következik, hogy ahhoz, hogy a 6/2002 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése valamely megsemmisítési eljárás keretén belül alkalmazható legyen, a megsemmisítés iránti kérelemmel érintett formatervezési minta jogosultjának kell bizonyítania azt, hogy ő az említett kérelem alátámasztásaként hivatkozott formatervezési minta szerzője vagy e szerző jogutódja.
27 Így jelen esetben a felperesre hárul annak bizonyítása, hogy ő a SYMBICORT modell szerzője vagy annak jogutódja.
28 Márpedig a felperes nem is állítja, hogy ez így lenne.
29 Következésképpen a 6/2002 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazható az említett minta nyilvánosságra jutására.
30 Másodszor, e körülmények alapján, figyelemmel arra, hogy a felperes nem igényelte a vitatott formatervezési minta tekintetében az elsőbbséget, azt kell megvizsgálni, hogy az OHIM elé terjesztett bizonyítékokból az következik‑e, hogy a SYMBICORT modell 2005. április 14‑ét, azaz a vitatott formatervezési minta bejelentési napját megelőzően jutott nyilvánosságra.
31 E tekintetben a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél bemutatott egy holland ügyfél részére kiállított, 2000 darab – a SYMBICORT modellnek megfelelő – óra leszállítására vonatkozó szállítólevelet. E szállítólevél szerint a szóban forgó termékeket Hong Kongban adták fel 2004. április 3‑án.
32 Így, figyelemmel a szokásos szállítási határidőkre, a szállítólevél inkább azt bizonyítja, hogy a szóban forgó órákat Hollandiába szállították, és ennélfogva a SYMBICORT modell az érintett ágazat Közösségben működő szakmai köreinek 2005. április 15‑ét, azaz a vitatott formatervezési minta bejelentési napját megelőzően jutott tudomására. Egyébként a felperes nem terjesztett elő olyan jellegű bizonyítékot, amely azt bizonyítaná, hogy e nyilvánosságra jutás nem történt meg, vagy hogy az az említett bejelentési napot követően történt.
33 Harmadszor, ami a szállítólevél bizonyító erejét illeti, el kell ismerni, hogy a SYMBICORT modellnek megfelelő órákat gyártó, és a kérdéses okiratot a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél részére kiállító Great Sun Technologynak érdeke fűződik ahhoz, hogy a vitatott formatervezési minta semmisségét megállapítsák. Ugyanis ez a végeredmény tenné lehetővé számára azt, hogy termékeinek az Európai Unión belül forgalmazását folytathassa.
34 Márpedig, bár e körülmény kétségeket vethet fel a Great Sun Technology igazgatója azon nyilatkozatának hitelességét illetően, amelyet szintén benyújtottak az OHIM‑hoz, ugyanez a következtetés nem alkalmazható a kiállított szállítólevélre.
35 Ugyanis ez utóbbi okiratot nem kifejezetten azért állították ki, hogy az a megsemmisítési eljárásban bizonyítékként szolgáljon, hanem a már folyamatban lévő kereskedelmi tranzakciók keretében, annak igazolására, hogy a szolgáltatást teljesítették, és felszólításként arra, hogy a kialkudott vételárat az adós fizesse meg.
36 Ráadásul a szállítólevelet nem a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik félnek, hanem egy harmadik társaságnak címezték, és 2004 áprilisában állították ki, azaz majdnem három évvel a megsemmisítés iránti kérelem benyújtását, vagyis 2007. március 26‑át megelőzően.
37 E körülmények alapján nem tekinthető úgy, hogy a szállítólevél bizonyító erejére kihatással van az a tény, hogy azt a SYMBICORT modellnek megfelelő órák gyártója a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél részére állította ki.
38 Ami azt a tényt illeti, hogy a szállítólevélnek a másolatát nyújtották be annak eredeti példánya helyett, e körülmény önmagában nem képezi akadályát annak, hogy az érintett okiratot figyelembe vegyék.
39 Ezen okirat eredeti példányának bemutatása adott esetben releváns lehet, ha a másolat olvashatatlan, vagy annak a gyanúja merül fel, hogy azt tartalmának megváltoztatása végett manipulálták. Márpedig a felperes nem hivatkozott ilyen érvekre, és a szállítólevél vizsgálata, az OHIM‑hoz benyújtott formában, nem vetett fel kérdéseket ezt illetően.
40 Következésképpen az a tény, hogy a szállítólevélnek a másolatát nyújtották be annak eredeti példánya helyett, nincs kihatással a benyújtott okirat bizonyító erejére sem.
41 Tekintettel az előzőekben kifejtettek egészére, azt a következtetést kell levonni, hogy a fellebbezési tanács nem vétett hibát annak megállapításakor, hogy a SYMBICORT modell a vitatott formatervezési minta bejelentési napját megelőzően jutott nyilvánosságra. Ennélfogva az első jogalapot el kell utasítani.
A 6/2002 rendelet 4. és 6. cikkének megsértésére alapított, második jogalapról
A felek érvei
42 A felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács annak megállapításával, hogy a vitatott formatervezési minta ugyanolyan összbenyomást kelt, mint a SYMBICORT modell, értékelési hibát vétett.
43 Elsőként a felperes azt állítja, hogy mivel a SYMBICORT modellt reklámcélokra szánták, a tájékozott használó az a szakmabeli, aki akciós termékeket óhajt vásárolni. Továbbá pontosítja, hogy mivel a piacon elég széles a szíjra erősített órák kínálata, a tájékozott használó odafigyel az adott szíjra erősített óra sajátosságaira.
44 A felperes ezt követően először azt rója fel a fellebbezési tanácsnak, hogy az nem vette figyelembe a szóban forgó két formatervezési minta valamennyi releváns tényezőjét, nevezetesen a szíjat, az óra tokját, magát az órát és a rögzítőelemet. A fellebbezési tanács ugyanis mindössze az óra számlapjának, annak elhelyezkedésére és a két formatervezési minta színének összehasonlítására szorítkozott. Ezzel többek között figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a mechanikus órák szerzőinek alkotói szabadsága korlátozott. Ezzel szemben a szerzők a szíj és a rögzítőelem tekintetében elég nagy szabadsággal rendelkeznek.
45 Másodszor, az OHIM‑hoz benyújtott ábrázolás szerint a SYMBICORT modell nem látható teljes egészében, mivel az csak a két különböző irányba tartó szíjat mutatja, de az azokat összekötő hurkot nem. Márpedig, mivel a formatervezési minták összehasonlítását azok ábrázolása alapján kell elvégezni, a fellebbezési tanács nem vélelmezhette azt, hogy a SYMBICORT modell olyan szíjjal rendelkezik, amely lehetővé teszi az óra nyakba akasztva történő viselését.
46 Harmadszor, a felperes vitatja a fellebbezési tanács azon megállapítását, miszerint a vitatott formatervezési minta rögzítőelemét szaggatott vonallal ábrázolták. Az érintett elemet folyamatos vonallal ábrázolták, és így azt figyelembe kell venni, annál is inkább, mivel az fontos elemét képezi a vitatott formatervezési mintának. Ugyanis ez az elem kelti fel a tájékozott használó figyelmét, mivel egyrészről a szerző alkotói szabadsága ennek tekintetében nem korlátozott, másrészt pedig annak formája meghatározza, hogy milyen tárgyakat lehet a szíjra függeszteni.
47 Márpedig, egyrészt jelen esetben a SYMBICORT modell rögzítőeleme az OHIM‑hoz benyújtott ábrán nem látható, így annak megléte és esetleges sajátosságai nem állapíthatók meg. Másrészt, a vitatott formatervezési minta rögzítőeleme egyértelműen eltér a SYMBICORT modell végződésétől.
48 Az OHIM vitatja a felperes érveinek megalapozottságát.
A Törvényszék álláspontja
49 A 6/2002 rendelet 4. és 6. cikke szerint:
„4. cikk
Az oltalmazhatóság feltételei
(1) A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban, ha új és egyéni jellegű.
[…]
6.cikk
Egyéni jelleg
(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz
[…]
b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően.
(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.”
50 Ennélfogva azt kell megvizsgálni, hogy – a tájékozott használó szempontjából, figyelemmel a szíjra erősített órák szerzői alkotói szabadságának fokára – a vitatott formatervezési minta által keltett összbenyomás eltér‑e a SYMBICORT modell által keltettől.
– A tájékozott használóról
51 A tájékozott használó fogalmának értelmezését illetően meg kell állapítani, hogy a „használói” minőség feltételezi, hogy az érintett személy annak a célnak megfelelően használja azt az árut, amelyben a formatervezési minta megtestesül, amelyre az említett árut szánták. A „tájékozott” jelző ezenfelül azt sugallja, hogy a használó – anélkül, hogy tervezői vagy szakértői képességekkel rendelkezne – ismeri az érintett ágazatban fellelhető különféle formatervezési mintákat, bizonyos fokú ismeretekkel rendelkezik azon alkotóelemeket illetően, amelyek e formatervezési mintáknak általában a részét képezik, és az érintett termékek iránti érdeklődésből kifolyólag viszonylag nagyfokú figyelmet tanúsít azok használatakor (a Törvényszék T‑153/08. sz., Shenzhen Taiden kontra OHIM – Bosch Security Systems [távközlési berendezés] ügyben 2010. június 22‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 46. és 47. pontja).
52 Jelen esetben a megtámadott határozat 21. pontjában a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a tájékozott használó egy átlagos fogyasztó, aki ismeri a szíjra erősített, nyakba akasztható órákat.
53 Nem vitás, hogy a SYMBICORT modell, akárcsak a vitatott formatervezési minta, akciós termék. Márpedig az ilyen árucikkeket illetően a fenti 51. pontban meghatározott tájékozott használó fogalma magában foglalja egyrészről azokat a szakmabelieket, akik e termékeket a végső fogyasztók részére értékesítés céljából vásárolják meg, másrészről magukat az említett fogyasztókat is.
54 Következésképpen jelen esetben azt kell megállapítani, hogy a tájékozott használó fogalma éppúgy magában foglalja a megtámadott határozatban említett átlagos fogyasztókat, mint a felperes által említett szakmabeli vásárlókat.
55 A felperes nem terjesztett elő olyan érveket, amelyek azt sugallnák, hogy a használók e két csoportja az érintett formatervezési mintákat eltérő módon észlelné.
56 Mindenesetre az a tény, hogy a tájékozott használók fent említett két csoportjának valamelyike az érintett formatervezési mintákat úgy észleli, mint azonos összbenyomást keltőket, elegendő annak megállapításához, hogy a vitatott formatervezési minta nem rendelkezik egyéni jelleggel.
57 E körülményekre tekintettel az a tény, hogy a megtámadott határozat nem említi a szakmabelieket a szíjra erősített órák tájékozott használói között, nincs kihatással az említett határozat jogszerűségére.
– A szerzőt megillető alkotói szabadságról
58 A szerző azon alkotói szabadságának vizsgálata előtt, amely a felperes szerint az órát illetően korlátozott, a szíjat és a rögzítőelemet illetően pedig nagyfokú, azt kell meghatározni, hogy melyek azok az elemek, amelyekre a vitatott formatervezési minta oltalma valójában kiterjed, és amelyek ennélfogva ez utóbbinak a SYMBICORT modellel való összehasonlításánál relevánsak.
59 E tekintetben az OHIM elnökének a közösségi formatervezési mintákra vonatkozó, 2003. december 9‑i EX‑03‑9. sz. határozatában meghatározott vizsgálati irányelveknek „A formatervezési minta ábrázolására vonatkozó formai követelmények” című 11.4. pontja a következőképpen rendelkezik:
„[…]
A formatervezési minta ábrázolásának csak azokra a sajátosságokra kell kiterjednie, amelyek tekintetében az oltalmat kérik. Az ábrázolás ugyanakkor magában foglalhatja azokat az egyéb elemeket is, amelyek elősegítik a bejelentett formatervezési minta sajátosságainak leírását. A formatervezési minta bejelentési kérelmében az alábbi jelölések engedélyezettek:
1. Az adott nézeten belül szaggatott vonallal jelölhetők az olyan elemek, amelyek tekintetében nem igényeltek oltalmat, vagy a formatervezési minta azon részei, amelyek az adott nézetben nem láthatók. A szaggatott vonal tehát az ábrázolt elemek adott nézetéből kizárt elemeket jelöli.
[…]”
60 A felperes nem vitatja e szabályt. Ugyanakkor a vitatott formatervezési mintának a megtámadott határozatbeli, Közösségi Formatervezésiminta-értesítőben, és a közösségi formatervezési mintáknak az OHIM internetes honlapján található adatbázisában szereplő ábrázolására hivatkozva azt állítja, hogy ellentétben a fellebbezési tanács által a megtámadott határozat 20. pontjában megállapítottakkal, a vitatott formatervezési minta rögzítőelemét nem szaggatott vonallal jelölték.
61 E tekintetben először is megjegyzendő, hogy a vitatott formatervezési minta megtámadott határozatban szereplő ábrázolása az említett formatervezési minta oltalmának terjedelmét illetően irreleváns.
62 Másodszor, a vitatott formatervezési mintának a Közösségi Formatervezésiminta-értesítőben, valamint a közösségi formatervezési minták adatbázisában szereplő összefoglaló ábrázolása alapján az állapítható meg, hogy az említett formatervezési minta egyes elemei, többek között annak rögzítőeleme, halványabb vonalakkal vannak ábrázolva, mint a többi elemet – például a szíjat és az óra tokját – jelölők. Ugyanakkor az összefoglaló ábrázolás kicsinyített mérete miatt nem állapítható meg egyértelműen, hogy az érintett elemek szaggatott vonallal vannak‑e jelölve.
63 Harmadszor, az e kérdéssel kapcsolatos esetleges bizonytalanságot eloszlatja a vitatott formatervezési minta teljes nézete, amely megtekinthető a Közösségi Formatervezésiminta-értesítő elektronikus változatában, valamint a közösségi formatervezési minták adatbázisában szereplő összefoglaló ábrázolásnál, és egyébként megegyezik a vitatott formatervezési mintának a felperes által az OHIM‑hoz benyújtott bejelentésében szereplő ábrázolással. E nézet alapján ugyanis egyértelműen kivehető, hogy a vitatott formatervezési minta rögzítőeleme szaggatott vonallal van jelölve, akárcsak az óra mutatói és az óra számlapjára illesztett négyszögletes elem.
64 E körülményekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a vitatott formatervezési minta rögzítőeleme, az óra mutatói és az óra számlapjára illesztett négyszögletes elem nem képezi részét a vitatott formatervezési minta oltalom alatt álló elemeinek. E megállapítás azt jelenti, hogy a szerző alkotói szabadságának foka ezen elemek tekintetében a jelen ügy szempontjából irreleváns.
65 Ami a felperes által hivatkozott többi elemet illeti, egyrészt megjegyzendő, hogy a felperes túloz a szíj tekintetében a szerzőt megillető alkotói szabadság fokát illetően.
66 Ugyanis, még ha bizonyos fokú változatosság létezik is ezen elem hosszát és szélességét illetően, e sajátosságok ugyanakkor nem lehetnek kihatással arra, hogy a szíjat kényelmesen lehessen a nyakba akasztva viselni. Ugyanez a következeztetés alkalmazható az órának a szíjon való elhelyezkedését illetően.
67 Következésképpen a fellebbezési tanácsnak a megtámadott határozat 21. pontjában e tekintetben tett megállapításai nem tévesek.
68 Másrészről, ami a szerzőt az óra tekintetében megillető alkotói szabadság fokát illeti, el kell ismerni, hogy a mechanikus óráknak annak érdekében, hogy betölthessék funkciójukat, természetszerűen tartalmazniuk kell bizonyos elemeket, például számlapot, a nagyjából ennek közepén elhelyezkedő mutatókat, vagy a pontos idő beállítására szolgáló felhúzót.
69 Mindenesetre e megkötések csupán az órák részét képező egyes elemek meglétére vonatkoznak, de nem befolyásolják jelentős mértékben annak formáját és általános kinézetét. Így többek között az óra számlapja és tokja különböző formákat ölthet, és különféleképpen alakítható ki, miként azt lényegében a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 21. pontjában megállapította.
– A szóban forgó két formatervezési minta által keltett összbenyomás összehasonlításáról
70 A vitatott formatervezési minta oltalom alatt álló elemeit és a szíjra erősített órák szerzőit megillető alkotói szabadságot illetően a fentiekben kifejtettekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a vitatott formatervezési minta által keltett összbenyomást a következő elemek határozzák meg:
– a szíj, amelynek vonalai az egyik végen összezáródnak, majd később keresztezik egymást, a másik végen pedig hurkot alkotnak;
– a szíj azon részére erősített kör alakú óra, ahol a szíj két vonala kezd eltávolodni egymástól;
– az órát keretező két koncentrikus kör, amelyek közül a külsőn felül egy rés található, amelyben a pontos idő beállítására szolgáló felhúzó helyezkedik el.
71 Ami a SYMBICORT modell által keltett összbenyomást illeti, először a felperes azon érvét kell megvizsgálni, miszerint a fellebbezési tanácsnak nem lett volna szabad vélelmeznie, hogy a SYMBICORT modell olyan szíjjal rendelkezik, amely alkalmas az óra nyakba akasztva történő viselésére.
72 E tekintetben igaz, hogy a SYMBICORT modell OHIM‑hoz benyújtott ábrázolása csupán két különböző irányba tartó szálat mutat, de nyakba akasztható hurkot nem.
73 Ugyanakkor a korábbi formatervezési minták értékelésénél nem lehet azok grafikai ábrázolását külön-külön, egymást kizárva vizsgálni, hanem átfogóan kell értékelni azoknak az elemeknek az egészét, amelyek alapján az érintett formatervezési minta által keltett összbenyomás kellő pontossággal és bizonyossággal meghatározható.
74 Ugyanis, főként azokat a formatervezési mintákat illetően, amelyeket közvetlenül a kereskedelemben használnak, anélkül, hogy azokat lajstromoztatták volna, nem zárható ki, hogy azokról nem készült olyan grafikai ábrázolás, amely valamennyi olyan lényeges részletüket mutatja, amely összevethető a bejelentési kérelemben szereplő ábrázolással. E körülményekre tekintettel túlzás lenne megkövetelni a megsemmisítés iránti kérelmet benyújtó féltől azt, hogy minden esetben nyújtson be ilyen ábrázolást.
75 Jelen esetben egyrészt a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél által benyújtott SMYBICORT modell ábrázolásán a szíj két vonala hirtelen megszakad, és a „symbicort” szó – közülük az egyiken – csak részben látható. E körülmény arra utal, hogy a hurok hiánya az ábrázolás hiányos jellegének tudható be, és nem az érintett modell valódi kinézetének.
76 Másrészt, mind a szállítólevélből, mind a származási bizonyítványból az derül ki, hogy a Great Sun Technology által 2004. április 3‑án Hollandiába feladott szállítmány 2000 darab „szíjra erősített SYMBICORT órát” tartalmazott.
77 Márpedig nem vitatható, hogy az ehhez hasonló szíj funkciója az, hogy lehetővé tegye valamely tárgy nyakba akasztva történő viselését.
78 E körülmények alapján, figyelemmel arra, hogy a vitatott formatervezési minta által a tájékozott használóra tett összbenyomást szükségszerűen a szóban forgó áru használatának módjára tekintettel is meg kell határozni (a fent hivatkozott „távközlési berendezés”‑ügyben hozott ítélet 66. pontja), a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 20. pontjában, hogy a SYMBICORT modell valóban olyan szíjjal rendelkezik, amely lehetővé teszi az óra nyakba akasztását, az OHIM‑hoz benyújtott hiányos grafikai ábrázolás ellenére.
79 Tekintettel az imént kifejtettekre, azt kell megállapítani, hogy a SYMBICORT modell által keltett összbenyomást a fenti 70. pontban felsorolt elemek határozzák meg. Ugyanis, miként azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 19. pontjában helyesen megállapította, a SYMBICORT modellnek is részét képezi a szíj, amely alapvetően ugyanolyan méretarányokkal rendelkezik, és amelyhez ugyanazon a helyen egy kör alakú, mechanikus óra van rögzítve. Ugyanígy az óra számlapját szintén két koncentrikus kör veszi körül, és a külső gyűrűt ugyanazon az oldalon szakítja meg a rés, amelyben a pontos idő beállítását szolgáló felhúzó található.
80 Ezenfelül a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 20. pontjában, hogy az érintett formatervezési minták közötti, felperes által hivatkozott eltérések elhanyagolhatók.
81 Így először is, semmiféle jelentős különbség nem állapítható meg az érintett formatervezési minták szíjainak hosszát és szélességét illetően.
82 Ezt követően annak a ténynek, hogy a SYMBICORT modell szíját feketével ábrázolták, nincs jelentősége, mivel a vitatott formatervezési minta tekintetében nem igényeltek színt. Ugyanígy, mivel ez utóbbi formatervezési minta egy akciós terméket ábrázol, joggal feltételezhető, hogy annak használata során valamilyen védjegyet használnak. Következésképpen a SYMBICORT modellen belül a SYMBICORT védjegy jelenléte szintén nem képez jelentős különbséget.
83 Végül a két formatervezési minta óratokjának és számlapjának kialakításbeli részletei nem elég hangsúlyosak ahhoz, hogy kihatással lennének az említett formatervezési minták által keltett összbenyomásra. Ez annál is inkább így van, mivel a fenti 58–64. pontból az következik, hogy az óra mutatói és az óra számlapja nem képezi részét azoknak az elemeknek, amelyek a vitatott formatervezési minta oltalma alatt állnak.
84 Az előzőekben kifejtettek egészére tekintettel azt kell megállapítani, hogy a vitatott formatervezési minta és a SYMBICORT modell azonos összbenyomást kelt a tájékozott használóban. Ennélfogva a fellebbezési tanács helyesen jutott ugyanerre a következtetésre a megtámadott határozat 22. pontjában, és ebből jogosan következtetett arra, hogy a vitatott formatervezési minta nem rendelkezett a 6/2002 rendelet 6. cikke értelmében vett egyéni jelleggel, és emiatt azt semmisnek kell nyilvánítani.
85 E körülményekre tekintettel a második jogalapot el kell utasítani.
A 6/2002 rendelet 61. cikkének (2) bekezdése értelmében vett hatáskörrel való visszaélésre alapított, harmadik jogalapról
A felek érvei
86 A felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács visszaélt a hatáskörével, először is, mivel nem értékelte jogilag kellőképpen az általa előterjesztett érveket és bizonyítékokat, többek között a szállítólevelet, másodszor, mivel nem vette figyelembe a szerzőt a szíj és a rögzítőelem tekintetében megillető alkotói szabadságot, harmadszor pedig, mivel a megtámadott határozatot a vitatott formatervezési minta rögzítőelemének téves értékelésére alapozta. A felperes ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a fellebbezési tanács nem végzett igazi vizsgálatot, mindössze érveléssel nem alátámasztott, illetve a bizonyítékokra csupán visszautaló megállapításokra szorítkozott, megsértve ezzel az ő védelemhez való jogát. Másfelől, szerinte az is lehetséges, hogy amikor a fellebbezési tanács arra a tényre hivatkozott, hogy a rögzítőelemet szaggatott vonallal jelölték, egy másik, nem ismert formatervezési mintára utalt.
87 Az OHIM vitatja a felperes érveinek megalapozottságát.
A Törvényszék álláspontja
88 Emlékeztetni kell arra, hogy a hatáskörrel való visszaélésnek az uniós jogban pontos tartalma van, és azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor valamely közigazgatási hatóság a hatáskörét a ráruházottól eltérő célra használja. Ebben a tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a határozat csak akkor minősül hatáskörrel való visszaélésnek, ha objektív, releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy azt a megjelölttől eltérő cél elérése érdekében hozták meg (a Törvényszék T‑551/93. sz. és T‑231/94–T‑234/94. sz., Industrias Pesqueras Campos és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1996. április 24‑én hozott ítéletének [EBHT 1996., II‑247. o.] 168. pontja és T‑19/99. sz., DKV kontra OHIM [COMPANYLINE] ügyben 2000. január 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2000., II‑1. o.] 33. pontja).
89 Márpedig jelen esetben a felperes nem bizonyította, még csak nem is állította, hogy lennének erre utaló jelek. Az általa hivatkozott állítólagos hatáskörrel való visszaélések legfeljebb a 6/2002 rendelet 4., 6. és 7. cikke rendelkezéseinek megsértésében megnyilvánuló esetleges értékelési hibáknak minősülhetnek. Márpedig az első és a második jogalap vizsgálatából az derül ki, hogy a felperes erre vonatkozó állításai mindenképpen megalapozatlanok.
90 Ami a felperes védelemhez való jogának állítólagos megsértését illeti, a 6/2002 rendelet 62. cikkéből az következik, hogy az OHIM határozatai csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban a feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni. Jelen esetben az OHIM fórumai előtt a felperes kifejtette véleményét a szállítólevél bizonyító erejéről, a szerzői szabadságról, a SYMBICORT modell ábrázolásának hiányos jellegéről, és a rögzítőelemnek a szíjra erősített óra által keltett összbenyomás szempontjából vett fontosságáról. Az a körülmény, miszerint a rögzítőelem nem képezi részét azoknak az elemeknek, amelyek a vitatott formatervezési minta oltalma alatt állnak, a megsemmisítési osztály határozatának 21. pontjában kifejezetten említésre került, így a felperesnek lehetősége lett volna előterjeszteni észrevételeit e kérdést illetően a fellebbezési eljárás keretén belül. Ennélfogva a felperes védelemhez való jogának megsértésére alapított kifogást szintén el kell utasítani.
91 Amennyiben a harmadik jogalap keretében előadott érvek úgy is értelmezhetők, mint a 6/2002 rendelet 62. cikkében meghatározott indokolási kötelezettség vagy a felek által hivatkozott érvek és előterjesztett kérelmek megvizsgálásával kapcsolatos, az említett rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértésére vonatkozó érvek, azt kell megállapítani, hogy a megtámadott határozat koherens és kellően részletes módon fejti ki azokat az indokokat, amelyek miatt a fellebbezési tanács egyrészt úgy ítélte meg, hogy a SYMBICORT modellre vonatkozó bizonyítékok, különösen a szállítólevél, hitelesek és bizonyító erejűek (a megtámadott határozat 7., és 15–17. pontja), másrészt pedig, hogy a vitatott formatervezési minta a tájékozott használóban ugyanolyan összbenyomást kelt, mint a SYMBICORT modell, figyelemmel a szerzői szabadságra (a megtámadott határozat 18–22. pontja). Így a megtámadott határozat e tekintetben nem jogszerűtlen.
92 Az előzőekben kifejtettek egészére tekintettel a harmadik jogalapot el kell utasítani.
93 Mivel a felperes által előterjesztett jogalapok egyike sem megalapozott azon részében, amely a SYMBICORT modell nyilvánosságra jutásának bizonyítékára és ez utóbbinak a vitatott formatervezési mintával való összehasonlítására vonatkozik, ezért a fenti 12–15. pontban kifejtetteknek megfelelően azokat a C és az F modell tekintetében nem kell megvizsgálni. E körülményekre tekintettel ugyanis a vitatott formatervezési minta és a SYMBICORT modell fellebbezési tanács által elvégzett összehasonlítása kellő alapot nyújt a megtámadott határozathoz.
94 Ennélfogva a keresetet teljes egészében el kell utasítani.
A költségekről
95 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, az OHIM kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A keresetet elutasítja.
2) A Sphere Time‑ot kötelezi a költségek viselésére.
Pelikánová | Jürimäe | Van der Woude |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2011. június 14‑i nyilvános ülésen.
Aláírások