A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2012. április 27.
T‑37/10. P. sz. ügy
Carlo De Nicola
kontra
Európai Beruházási Bank (EBB)
„Fellebbezés – Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – Értékelés – Előléptetés – A 2006. évi értékelési és előléptetési időszak – A fellebbviteli bizottság határozata – A felülvizsgálat terjedelme – Betegségbiztosítás – A gyógykezelési költségek megtérítésének megtagadása – Kártérítési kereset”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑55/08. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2009. november 30‑án hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑469. o. és II‑A‑1‑2529. o.) ellen annak hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑55/08. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2009. november 30‑án hozott ítéletét, amennyiben az elutasítja a Carlo De Nicola által a következők iránt előterjesztett kereseti kérelmeket: először is, az Európai Beruházási Bank (EBB) fellebbviteli bizottsága határozatának megsemmisítése; másodszor, a fellebbezőnek a 2006. év vonatkozásában történő előléptetését megtagadó határozat, továbbá az e határozatot követő és azt megelőző valamennyi kapcsolódó jogi aktus megsemmisítése, harmadszor pedig az EBB által a felperesre gyakorolt lelki zaklatás vonatkozásában az EBB felelősségének megállapítása és az e jogcímen állított károk megtérítése. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – A Bank fellebbviteli bizottságának hatáskörét meghatározó belső iránymutatás – Joghatások
(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 22. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Értékelés – Értékelő jelentés – A Bank fellebbviteli bizottsága előtti vitatás – A felülvizsgálat terjedelme
(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 22. cikk)
3. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Értékelés – Értékelő jelentés – Vitatás
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 22. cikk)
4. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – A fellebbviteli bizottság értékelésre vonatkozó határozatával szembeni kereset – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 22. cikk)
5. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Pert megelőző eljárás – Fakultatív jelleg
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
6. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék pervezető intézkedések és bizonyításfelvétel elrendelését megtagadó határozatának Törvényszék általi felülvizsgálata – Terjedelem
(EUMSZ 256. cikk, (2) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
1. Az Európai Beruházási Bank fellebbviteli bizottsága által gyakorlandó felülvizsgálat terjedelmének szabályozásáról szóló cikk – mint a Bank megfelelően közzétett és végrehajtott alakszerű határozatának egyik rendelkezése – olyan, jogilag kötelező általános hatályú belső szabályt hoz létre, amely a szervezetének kialakítása és a személyi állományának igazgatása terén korlátozza a Bank mérlegelési jogkörét, és amelyre a személyi állomány tagjai hivatkozhatnak az e szabály betartását biztosító uniós bíróság előtt.
(lásd a 40. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑165/01. sz., McAuley kontra Tanács ügyben 2003. szeptember 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑193. o. és II‑963. o.) 44. pontja; T‑258/03. sz., Mausolf kontra Europol ügyben 2005. március 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑45. o. és II‑189. o.) 25. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Az Európai Beruházási Bank fellebbviteli bizottságát a személyi állománya tagjai értékelése terén megillető azon lehetőség, hogy az értékelő formanyomtatványon, azaz az értékelő jelentésben található bármely megállapítást érvénytelenítsen azt jelenti, hogy az említett bizottság jogosult bármely megállapítás megalapozottságát újból értékelni, mielőtt azokat felülvizsgálná. E hatáskör terjedelme tehát egyértelműen meghaladja a kizárólag a jogi aktus rendelkező része jogszerűségének felülvizsgálatára és annak megsemmisítésére vonatkozó hatáskört, amennyiben az magában foglalja az aktus rendelkező része elfogadását megalapozó indokok érvénytelenítésére vonatkozó hatáskört függetlenül attól, hogy azoknak milyen jelentőségük van az említett aktus indokolásának rendszerében. E teljes körű felülvizsgálati jogkört megerősíti a fellebbviteli bizottság számára kifejezetten elismert, a fellebbező teljesítményének átfogó értékeléséből eredő egyedi pontszámok és érdempontok megváltoztatására vonatkozó hatáskör. Az érintett érdempontjainak módosítása ugyanis magában foglalja azt, hogy ez a bizottság – az esetleges ténybeli vagy jogi értékelési hibák tekintetében – részletesen felülvizsgálja a vitatott jelentésben szereplő, érdemekre vonatkozó értékelés egészét, és adott esetben ezen érdemek újbóli értékelése érdekében az értékelő helyébe lépjen.
(lásd a 41. pontot)
3. Abban az esetben, ha az Európai Beruházási Bank átfogó belső szabályzatot fogad el, létrehozva a fellebbviteli bizottságot, amely hatáskörrel rendelkezik a személyi állomány értékelői határozatainak – a kinevezésre jogosult hatóság által a tisztviselők személyzeti szabályzata keretében alkalmazható szempontokkal össze nem hasonlítható és azoknál pontosabb felülvizsgálati szempontok alapján történő – vizsgálatára, anélkül hogy e bizottságnak lehetősége volna tárgyalás tartására vagy tanúk meghallgatására, ez a szabályzat kizárttá teheti a személyzeti szabályzat 90. cikkével bevezetett panaszeljárásra vonatkozó szabályok analógia útján történő alkalmazását. Ugyanis, még ha figyelembe vesszük is azt a széles mérlegelési mozgásteret, amely az értékelőt az általa értékelendő személyek munkájára vonatkozó összetett értékítélet kialakítása során megilleti, egyáltalán nincs kizárva, hogy a vonatkozó belső szabályzat a fellebbezési fórumok számára az értékelőéhez hasonló mérlegelési mozgásteret adjon, valamint arra vonatkozó jogkört, hogy legalább részben az értékelő helyébe léphessenek.
(lásd a 47. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑73/05. sz., Magone kontra Bizottság ügyben 2006. május 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑107. o. és II‑A‑2‑485. o.) 25. és 29. pontja; T‑236/05. sz., Aldershoff kontra Bizottság ügyben 2007. január 31‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑13. o. és II‑A‑2‑75. o.) 83. pontja.
4. Még ha feltételezzük is, hogy az Európai Beruházási Bank által létrehozott fellebbviteli bizottság határozatának a személyi állomány tagjainak értékelése tárgyában történő vitatása esetén mind e határozattal, mind az értékelő jelentéssel automatikusan az uniós bírósághoz fordulnak, önmagában ez a körülmény nem teszi indokolttá azt, hogy e bíróság a jelentéssel szembeni kérelmek vizsgálatára szorítkozzon, vagy akár teljesen mellőzze a fellebbviteli bizottság határozata megalapozottságának felülvizsgálatát, mivel ez a bizottság teljes körű felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik – és ennek alapján az említett jelentésben található értékelést a saját értékelésével helyettesítheti –, amely jogkör a Közszolgálati Törvényszéket nem illeti meg. Amennyiben ugyanis a fellebbviteli bizottság tévesen mellőzné a teljes körű felülvizsgálatot, ezzel az érintettől elvonná a Bank belső szabályzatában előírt felülvizsgálati fórumot, amivel sérelmet okozna számára; ezért az ilyen mellőzés esetén fenn kell állnia az elsőfokú bíróság általi felülvizsgálat lehetőségének.
Egyébiránt, mivel a fellebbviteli bizottság teljes körű felülvizsgálati jogkört kapott az értékelő jelentésben található értékeléseket és az ott adott osztályzatokat illetően, az elsőfokú bíróságnak feltétlenül felül kell vizsgálnia – természetesen a korlátozott felülvizsgálati jogköre keretében –, hogy az említett bizottság az alkalmazandó szabályoknak megfelelően eleget tett‑e, és milyen mértékben tett eleget a teljes körű felülvizsgálati kötelezettségének.
(lásd a 49. és az 54. pontot)
5. Az a körülmény, hogy az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata – amely meghatározza a közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – a tisztviselők személyzeti szabályzatának 90. és 91. cikkétől eltérően nem ír elő kötelező pert megelőző eljárást, még abban az esetben is megakadályozza a személyzeti szabályzattal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó szabályok egyszerű átvételét, ha a Bank személyi állományához tartozó személyek kereseteihez kapcsolódó elfogadhatósági feltételekre tekintettel ezeket a szabályokat a jogbiztonság biztosítása érdekében rugalmasan alkalmazzák. Ugyanis, noha az említett személyzeti szabályzat 41. cikke utal az egyezségkötési eljárásra, nyomban egyértelművé teszi, hogy az ilyen eljárás az uniós bíróság előtt benyújtott keresettől függetlenül zajlik.
Ebben az összefüggésben ebből az következik, hogy a Bank személyzeti szabályzata és különösen annak 41. cikke főszabály szerint a Bank átfogó belső szabályzatának minősül, amelynek jellege és célja nagymértékében eltér a személyzeti szabályzat – és annak 90. és 91. cikke – jellegétől és céljától. Következésképpen, a magasabb szintű jogi szabályokkal ellentétes nyilvánvaló és feltétlenül megszüntetendő hézagtól eltekintve e belső szabályozás puszta létezése megakadályozza az említett személyzeti szabályzatra vonatkozó analógiák felállítását. Következésképpen a személyzeti szabályzat 41. cikke szerinti, egyezség útján történő rendezésre vonatkozó fakultatív belső eljárást szabályozó feltételeket nem lehet contra legem értelmezni annak érdekében, hogy ezt az eljárást kötelező eljárássá alakítsák át. Ebben a tekintetben ugyanis a 41. cikkben egyáltalán nincsenek hézagok, amelyeket – a magasabb szintű jogi elvekből eredő követelményeknek való megfelelés érdekében – más szabályok segítségével kellene megszüntetni.
(lásd a 75–77. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑7/98., T‑208/98. és T‑109/99. sz., De Nicola kontra EBB egyesített ügyekben 2001. február 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑49. o. és II‑185. o.) 96., 97–101. pontja; T‑385/00. sz., Seiller kontra EBB ügyben 2003. június 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑161. o. és II‑801. o.) 50–52., 65. és 73. pontja.
6. Főszabály szerint egyedül a Közszolgálati Törvényszéknek van hatásköre a tényállás megállapítására és a bizonyítékok értékelésére. Még inkább egyedül az elsőfokú bíróság feladata, hogy a tényállás és a bizonyítékok értékelése céljából eldöntse, hogy szükség van‑e, és milyen mértékben van szükség pervezető intézkedések, illetve bizonyításfelvétel elrendelésére. Így tehát egyedül a Közszolgálati Törvényszék dönthet az előtte folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban a rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről, és ennek érdekében az alkalmas pervezető intézkedések, illetve bizonyításfelvétel megválasztásáról.
Ebben a tekintetben, ha az említett Közszolgálati Törvényszék azzal az indoklással utasítja el a bizonyításfelvételi kérelmeket, hogy azok nem segítik a jogvita megoldását, e határozata ellen csak akkor lehet fellebbezni, ha valamely érvelés alkalmas lehet annak kimutatására, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.
(lásd a 99. és 100. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑125/07. P., C‑133/07. P., C‑135/07. P. és C‑137/07. P. sz., Erste Group Bank és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. szeptember 24‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑8681. o.) 319. pontja; C‑498/09. P. sz., Thomson Sales Europe kontra Bizottság 2010. június 10‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 138. pontja.