Az F-120/07. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2011. március 15-én hozott ítélet ellen az Európai Bizottság által 2011. május 26-án benyújtott fellebbezés

(T-268/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselő: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Guido Strack (Köln, Németország)

A fellebbező kérelmei

−    A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-120/07. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2011. március 15-én hozott ítéletét;

-    a Törvényszék mindkét felet kötelezze az elsőfokú eljárással és a jelen fellebbezéssel összefüggésben felmerült saját költségeik viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fellebbezésének alátámasztása érdekében lényegében három jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az uniós jog megsértése az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) V. melléklete 4. cikkének értelmezése során

Először is a Közszolgálati Törvényszék az uniós jog és az állandó ítélkezési gyakorlat megsértésével úgy értelmezte a személyzeti szabályzat V. melléklete 4. cikkének (1) bekezdését, hogy a szabadságigények átvitele nem vonatkozik a tartós betegség esetére.

Második jogalap: az uniós jog megsértése a személyzeti szabályzat 1e. cikk (2) bekezdése hatályának és joghatásának jogilag téves meghatározásával

Másodszor, a Közszolgálati Törvényszék szintén az uniós jog megsértésével és megfelelő indokolás nélkül tévesen úgy értelmezte a személyzeti szabályzat 1e. cikke második bekezdésének hatályát, hogy azt az általános kötelezettséget rója az intézményekre, hogy az egészségvédelemmel kapcsolatos munkakörülmények vonatkozásában legalább az EUMSZ 153. cikk alapján elfogadott irányelvek szerinti követelményeket kell az alkalmazottak számára biztosítani. A személyzeti szabályzat 1e. cikk (2) bekezdése, amelyet a személyzeti szabályzat 2004. évi reformja keretében illesztettek be, ezzel szemben csak arra irányult, hogy pótolja - az intézmények székhelyén az alkalmazottak egészégének és biztonságának biztosítása vonatkozásában - a személyzeti szabályzatból hiányzó műszaki előírásokat (például: tűzvédelem, veszélyes anyagok, szellőztetés, ergonómia stb.). A személyzeti szabályzat így jelenleg lehetővé teszi az irányelvekben, illetve az azokat átültető nemzeti jogszabályokban szereplő műszaki minimumszabályok alkalmazását. Ezzel szemben ez az előírás nem vonatkozhat - és annak nem is kell vonatkoznia - a munkakörülményekre a szabadság átvitelét, és a ki nem vett szabadság megváltását illetően, amelyeket a személyzeti szabályzat megalkotója kimerítően szabályoz. A Közszolgálati Törvényszék ezzel a határozatával nem csak a személyzeti szabályzat előírásait és a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, hanem a jogbiztonság követelményét is megsértette.

Harmadik jogalap: az eljárási szabályok megsértése

Harmadszor, a Közszolgálati Törvényszék megsértette az eljárási szabályokat, mivel első kereseti kérelemként hivatalból a személyzeti szabályzat 1e. cikke (2) bekezdésének megsértését vizsgálta, és de facto hatályon kívül helyezte a személyzeti szabályzat egyik előírását, anélkül hogy azzal szemben jogellenességi kifogást emeltek volna, és az Európai Unió Tanácsának és Parlamentjének lehetősége lett volna a beavatkozásra.

____________