2009. február 11-én benyújtott kereset - Schemaventotto kontra Bizottság

(T-58/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Schemaventotto (Milano, Olaszország) (képviselők: M. Siragusa, G. Scassellati Sforzolini, G. C. Rizza, M. Piergiovanni avvocati)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság nevében Neelie Kroes biztos által az olasz hatóságoknak 2008. augusztus 13-án küldött levélben található, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló rendelet 21. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban hozott C(2008) 4494 határozato(ka)t (COMP/M.4388 - Abertis/Autostrade ügy); és

a Bizottságot kötelezze a felperesnél a jelen eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

E keresetet a Neelie Kroes biztos 2008. augusztus 13-i levelében foglalt határozat ellen nyújtották be, amelyben a felperes szerint az alperes azon szándékáról értesítette az olasz hatóságokat, hogy a COMP/M.4388 Abertis/Autostrade ügyben nem folytatja le a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 21. cikke szerinti eljárást. Valójában a Bizottság jóváhagyja az autópálya-koncessziók "átruházására" vonatkozó engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos rendeleti intézkedéseket (2007. évi miniszteri iránymutatás és 2008. évi rendelet). A fent említett levélben azonban az alperes fenntartja azon álláspontját, hogy az autópálya-koncessziók "átruházására" vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló olasz keretszabályozás összeegyeztethető a vonatkozó közös piaci szabályokkal.

Keresete alátámasztásaként a felperes azt állítja, hogy a következő megfontolások alapján megsértették az összefonódásokról szóló rendelet 21. cikkét:

A Bizottság semmilyen körülmények között nem utalhat a releváns keretszabályozás vonatkozó, az előzetes értékelés 2007. január 31-i időpontja utáni módosításokra. Mivel a Bizottságnak a rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerinti értékelési hatásköre szorosan kötődik valamely közösségi léptékű adott összefonódás értékelésének kontextusához, amelyet a szóban forgó nemzeti intézkedések érintenek, a rendeletek egymást követő módosításainak semmilyen hatása nem lehetett az olasz hatóságok korábbi magatartására, amely arra vezette a feleket, hogy felhagyjanak az ügylettel 2006. decemberében, három hónappal azután hogy azt a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezték.

A felperes a Bizottság hatáskörrel való visszaélését kifogásolja az arra vonatkozó adott határozat tartalmához választott nem megfelelő jogalap miatt, hogy a szóban forgó olasz nemzeti intézkedések ellen nem kell "vizsgálatot folytatni". Ezzel kapcsolatban a felperes azt állítja, hogy mivel a Bizottság úgy határozott, hogy az időközben a keretszabályozáshoz fűzött módosítások biztosítják, hogy a 2007. január 31-i előzetes értékelésében kifejezett vonatkozások a jövőben nem fognak újra előfordulni, a rendelet 21. cikke alapján olyan típusú határozatot hozott, amelyet e rendelkezés nem biztosít. A Bizottság valójában a 21. cikk alapján biztosított hatáskörrel élt, amikor kijelentette, hogy a valamely tagállam által elfogadott általános intézkedések összeegyeztethetőek a közösségi joggal, teljesen figyelmen kívül hagyva az adott összefonódást, amelyet Olaszország meg akart akadályozni a szóban forgó nemzeti intézkedések elfogadásával.

A Bizottság, mivel úgy gondolta, hogy a módosított olasz keretszabályozást a közösségi joggal összeegyeztethetővé tették, nem vette figyelembe a hivatkozott nemzeti intézkedések által az olasz jogrendszerben ennek következtében okozott bizonytalanságot, amely bizonyosan nem segített abban, hogy kedvező környezetet teremtsenek az autópálya-koncessziók vonatkozásában az olasz piacot érintő bármilyen jövőbeni összefonódáshoz. Ezenkívül az olasz adminisztráció által 2007-ben és 2008-ban elfogadott rendeleteket mindenképpen ellentétesnek kell tekinteni a 21. cikkel, mivel e cikk szélesebb körű kötelezettségeket ír elő az autópálya-koncesszió "átruházására", mint amelyek az érintett felekre egyébként vonatkoznának.

____________