2012. április 26-án benyújtott kereset - Bateni kontra Tanács
(T-181/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Naser Bateni (Hamburg, Németország) (képviselők: J. Kienzle és M. Schlingmann ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendeletet a felperesre vonatkozó részében;
a Tanácsot kötelezze az eljárási költségek, és különösen a felperesnél felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése
A Tanács megsértette a felperes hatékony bírói jogvédelemhez való jogát és különösen az indokolási kötelezettséget azáltal, hogy nem szolgált kellő indokolással a felperesnek a megtámadott rendelet IX. mellékletébe történő felvételét illetően.
A Tanács megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát azzal, hogy nem biztosította neki a megtámadott határozat 46. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt azon lehetőséget, hogy állást foglalhasson a szankciós listákra történő felvételt illetően és kezdeményezhesse a Tanács általi vizsgálatot.
Második jogalap: a felperes szankciós listákra történő felvétele jogalapjának hiánya
A Tanács által a felperes szankciós listákra történő felvétele érdekében megjelölt indokok nem teszik lehetővé annak meghatározását, hogy a Tanács pontosan milyen jogalapra hivatkozik.
Egy olyan tevékenység, amelyet a felperes csak 2008 márciusáig végzett, nem igazolhatja a szankciós listákra 2011 decemberében történő felvételét.
A felperesnek a Hanseatic Trade Trust & Shipping (HTTS) GmbH igazgatójaként végzett tevékenysége nem igazolja a szankciós listákra való felvételét, többek között azért, mert az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette a 961/2010/EU rendeletet a HTTS GmbH társaságra vonatkozó részében.
Önmagában az a tény, hogy a felperes egy olyan angol társaság igazgatója volt, amelyet időközben megszüntettek, nem enged arra következtetni, hogy a megtámadott rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott, a felperes szankciós listákra történő felvételéhez szükséges indokok valamelyike fennáll.
Harmadik jogalap: a tulajdon tiszteletben tartásához való alapvető felperesi jog megsértése
A felperes szankciós listákra történő felvétele a tulajdonhoz való alapvető joga indokolatlan sérelmét jelenti, mivel a felperes - a Tanács elégtelen indokolása miatt -nem értheti, miért vették fel a szankciókkal érintett személyek listájára.
A felperes szankciós listákra történő felvétele nyilvánvalóan nem megfelelő a megtámadott rendeletben kitűzött célok eléréséhez, és ezenkívül a tulajdonjoga aránytalan sérelmét jelenti.
____________1 - Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 281, 1. o.).