T‑398/10. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Fapricela – Indústria de Trefilaria, SA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Az előfeszített acél európai piaca – Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – Együttműködés a közigazgatási eljárás során”
Összefoglaló – A Törvényszék (hatodik tanács) 2015. július 15‑i ítélete
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértés és időtartama bizonyításának a Bizottságra háruló terhe – A bizonyítási teher terjedelme – A Bizottság által elfogadott bizonyítékok esetében megkövetelt pontosság mértéke – Valószínűsítő körülmények csoportja – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – A bíróság kételyeit el nem oszlató határozat – Az ártatlanság vélelme elvének tiszteletben tartása
(EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítási mód – Okirati bizonyítékok – Valamely dokumentum bizonyító erejének értékelése – Szempontok – A tényekkel szoros összefüggésben vagy e tények közvetlen tanúja által készített dokumentum – A nyilatkozattevő érdekei ellen irányuló nyilatkozatok – Jelentős bizonyító erő
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményeire tekintettel való értékelése – Valamennyi releváns ténybeli és jogi elem meghatározásának szükségessége – Hiány
(EUMSZ 296. cikk)
4. Kartellek – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Vállalkozások, amelyek terhére átfogó kartellben való részvételben megnyilvánuló jogsértés róható – Szempontok – Egységes célkitűzés és átfogó terv – A kartell valamennyi ágáról való tudomás hiánya – Következmények
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
5. Kartellek – Versenyellenes célú találkozókon való részvétel – A meghozott döntésektől való elhatárolódás hiányában az ezen döntésekből eredő kartellben való részvételre következtetést engedő körülmény – Nyilvános elhatárolódás – Értékelés
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
6. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Állítólagos kényszer alatt történő részvétel – Igazolásnak nem minősülő körülmény olyan vállalkozás számára, amely nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz panaszt nyújtson be
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
7. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Új jogalap – Fogalom – A keresetlevélben felhozott valamely jogalappal szoros kapcsolatban álló érvek – Kizártság
(A Törvényszék 1991. évi eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)
8. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – A jogsértés súlya – Értékelési szempontok – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér – Korlátok – Az arányosság elvének, valamint a büntetések és szankciók egyéniesítése elvének tiszteletben tartása
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. és 19–23. pont)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Kizárólag az érintett földrajzi területen a jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben megvalósított eladások értékének figyelembevétele – A vállalkozás forgalma – Hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
10. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – A jogsértés súlya – Egységes jogsértést elkövető vállalkozások különböző kategóriái tekintetében a súly címén alkalmazott mérték fokozatos meghatározása – A jogsértést elkövető vállalkozásokkal szemben alkalmazott mértékek közötti csekély különbség – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Értékelés
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
11. Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Hatály – A bírságkiszabási iránymutatás hatálya alá tartozás – Kizártság – Figyelembe veendő körülmények
(EUMSZ 101., EUMSZ 102. és EUMSZ 261. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés, és 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 86–89., 91–93., 124. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 88., 90. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 94., 213. pont)
4. Versenyügyekben a kartellek csak akkor tekinthetők egységes versenyellenes megállapodás alkotóelemeinek, ha bizonyított, hogy közös célkitűzés elérésére irányuló átfogó terv részét képezik. Ezenkívül a vállalkozásnak az e kartellekben való részvétele csak akkor minősülhet az egységes megállapodáshoz való csatlakozása kifejeződésének, ha a vállalkozás az érintett kartellekben való részvételekor tudott, vagy neki tudnia kellett arról, hogy ezáltal e megállapodáshoz csatlakozik.
Ezzel ellentétben, amennyiben a vállalkozás közvetlenül részt vett egy vagy több, egységes és folyamatos jogsértést képező versenyellenes magatartásban, ám nem bizonyított, hogy saját magatartásával hozzá kívánt volna járulni a kartell többi résztvevője által követett közös célokhoz, és hogy tudomása lett volna az említett résztvevők által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított valamennyi egyéb jogsértő magatartásról, illetve hogy e magatartásokat észszerűen előre láthatta, és kész volt ennek kockázatát elfogadni, a Bizottság csak arra jogosult, hogy az olyan magatartásokért fennálló felelősségét tudja be e vállalkozásnak, amelyekben közvetlenül részt vett, valamint az olyan, a többi vállalkozás által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított magatartásokért való felelősséget, amelyekről bizonyított, hogy tudomása volt, vagy azokat észszerűen előre láthatta, és kész volt ennek kockázatát elfogadni. Mindazonáltal ez a tény nem vezethet ahhoz, hogy a Bizottság felmentse e vállalkozást az azon magatartásokért fennálló felelőssége alól, amelyekben nyilvánvalóan részt vett, vagy amelyekért egyértelműen felelősségre vonható. Az a tény ugyanis, hogy valamely vállalkozás nem vett részt a kartell összes alkotóelemében, vagy hogy csekély szerepet játszott azon aspektusokban, amelyekben részt vett, nem releváns valamely jogsértés létezésének megállapítására nézve, tekintettel arra, hogy ezen elemeket csak a jogsértés súlyának értékelésekor és adott esetben a bírság megállapításakor kell figyelembe venni.
Mindazonáltal egy átfogó kartellt egységes és folyamatos jogsértésnek minősítő bizottsági határozat csak akkor választható ily módon szét, ha egyrészt az említett vállalkozás a közigazgatási eljárás során lehetőséget kapott arra, hogy megértse, hogy az ilyen jogsértést képező minden egyes magatartásért is felelősségre vonják, és hogy ezzel kapcsolatosan védekezzen, másrészt pedig, ha a szóban forgó határozat e tekintetben kellőképpen egyértelmű. Ebből következően a fent kifejtett feltételek teljesülése esetén, amennyiben az uniós bíróság azt állapítja meg, hogy a Bizottság nem bizonyította jogilag megkövetelt módon azt, hogy valamely vállalkozásnak az egységes és folyamatos jogsértést képező versenyellenes magatartások valamelyikében való részvétele során tudomása volt a kartell többi résztvevője által azonos célok elérése végett megvalósított többi versenyellenes magatartásról, illetve azt, hogy e magatartásokat észszerűen előre láthatta, és kész volt ennek kockázatát elfogadni, az egyetlen következtetés, amelyet ebből levonhat, az, hogy nem állapítható meg e vállalkozásnak az e többi magatartásért, és ennélfogva az egységes és folyamatos jogsértés egészéért fennálló felelőssége, továbbá a megtámadott határozatot kizárólag e vonatkozásban kell megalapozatlannak tekinteni.
(vö. 133., 135–138. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 146., 209., 282. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 206. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 220., 221. pont)
8. Versenyügyekben a bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a jogsértések súlyának értékelésére, mint például az egyes vállalkozásoknak a jogsértésben játszott szerepét, valamint azt, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az Unió céljai számára. Amennyiben a jogsértést több vállalkozás követte el, meg kell vizsgálni az egyes vállalkozások részvételének viszonylagos súlyát.
E tekintetben azon tényt, hogy valamely vállalkozás nem vett részt a kartell összes alkotóelemében, illetve csekély szerepet játszott azon aspektusokban, amelyekben részt vett, figyelembe kell venni a jogsértés súlyának értékelése és – adott esetben – a bírság meghatározása során.
Ezenkívül a kartellben részt vevő vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságok összegének kiszámítása során az érintett vállalkozások eltérő kezelése szorosan hozzátartozik az e területen a Bizottságra ruházott jogkör gyakorlásához. Mérlegelési mozgástere keretében ugyanis a Bizottságnak e vállalkozások sajátos magatartása és jellemzői alapján kell egyéniesítenie a szankciót annak érdekében, hogy minden esetben biztosítsa az uniós versenyjog szabályainak teljes érvényesülését.
Egyébként az arányosság elve megköveteli, hogy az intézmények jogi aktusai ne haladják meg a kitűzött cél elérésére alkalmas és az ahhoz szükséges mértéket. A bírságok összegének kiszámításakor a jogsértés súlyát számos tényező függvényében kell értékelni, és e tényezők közül egyiknek sem szabad a többi mérlegelési tényezőhöz képest aránytalan jelentőséget tulajdonítani. Az arányosság elve ebben az összefüggésben azzal jár, hogy a Bizottságnak a jogsértés súlyának értékelése során figyelembe vett tényezőkkel arányosan kell megállapítania a bírságot, és ennek során e tényezőket koherens és objektíven igazolható módon kell alkalmaznia.
(vö. 254–257. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 267. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 291., 294., 296–300. pont)
11. A versenyjog területén az EUMSZ 261. cikk alapján az 1/2003 rendelet 31. cikke által az uniós bíróságra ruházott korlátlan felülvizsgálati jogkör a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl – amely csupán a megsemmisítés iránti kereset elutasítását vagy a megtámadott jogi aktus megsemmisítését teszi lehetővé – feljogosítja az uniós bíróságot arra, hogy a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen megsemmisítés nélkül is megváltoztassa a megtámadott jogi aktust valamennyi ténybeli körülményt figyelembe véve, különösen a kiszabott bírság összegét módosítva, amennyiben a bírság összegének kérdése az értékelésére van bízva.
Továbbá az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében a bírság összegének meghatározásakor tekintetbe kell venni mind a jogsértés súlyát, mind annak időtartamát. Így a bírságok összegének meghatározása érdekében figyelembe kell venni a jogsértések időtartamát, és az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a jogsértések súlyának értékelésére, mint például az egyes vállalkozások magatartása, az összehangolt magatartások létrehozásában játszott szerepük, az e magatartásokból származó előnyük, a méretük és az érintett termékek értéke, valamint az, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az Unió számára. E tekintetben figyelembe kell venni olyan objektív tényezőket, mint a versenyellenes magatartások tartalmát és időtartamát, számukat és intenzitásukat, az érintett piac terjedelmét és a gazdasági rendet ért kárt. Az elemzésnek figyelembe kell vennie továbbá a felelős vállalkozások viszonylagos jelentőségét és piaci részesedését, valamint az esetleges visszaesést is.
Ezenkívül, amikor az uniós bíróságok bírságot állapítanak meg, azt jellegénél fogva nem pontos aritmetikai számításokkal végzik. Egyébiránt az uniós bíróságot nem kötik a Bizottság számításai, sem annak iránymutatásai akkor, amikor korlátlan felülvizsgálati jogkörében határoz, hanem az ügy összes körülményét figyelembe véve saját maga végzi el értékelését.
(vö. 420–425. pont)